Kösz a válaszokat. Értem-értem, de még mindig nem értem. Legyen F(x)
egyargumentumú predikátum jelentése az, hogy x-barna hajú. A logikából
tanultakból tudjuk, hogy e predikátum terjedelme egy halmaz, melynek elemei
azon dolgok, melyek barna hajúak. Ezek nyilvánvalóan nem szimbólumok, még
akkor sem ha a papíron, illetve itt elektronikus formában, őket szimbólumok,
jelek képviselik. Math ezt írja: "4) minden matematikai kifejezésnek
szimbólumok az elemei. tehat allatok, emberek, stb. nem lehetnek egy
matematikai kifejezesben. legfeljebb olyan szimbolumok, amiket te
allatokhoz, emberekhez kotsz." Legyen két halmazunk, mondjuk A és B.
Mindkettőnek egy szám az eleme, csak az egyik esetben római számmal, a másik
esetben arab számmal fölírva. Szerepelhetne a példában két különböző
számrendszerbeli szám is, vagy egy kifejezés és egy atomi jel. Tehát legyen
A=(V) és B=(5). Azonos-e a két halmaz? Azonos mégpedig azért, mert a két
halmaz elemei azonosak, azaz 'V' és '5' szimbólum jelölte dolog megegyezik.
De ha ez így van, akkor hasonló a helyezet a következő esetben is. Legyen
C=(Saulus) és B=(Paulus) Igaz-e hogy C=D? Ha igen, akkor C és D elemei nem
szimbólumok. QED. Kivezető út lehet a csávából, ha a tapasztalható dolgokat
négy dimenzióban képzeljük el, és ezzel időtelen léttel és tulajdonságokkal
ruházzuk fel őket. (Quine-tól olvastam valami hasonlót.) Ezzel viszont az a
bajom, hogy összekeveri a dolgokat a dolgok alkalmas leírásaival. Vagy én
nem értem ezt a megközelítést elég mélyen? Vagy Parmenidésznek van
igaza?af:-)
|