Sziasztok,

Mar megint nagy elvezettel olvastam Math irasat, de lenne egy-par ellenvetesem 
vagy legalabbis eszrevetelem.

Azt mondod, hogy allitasok csak a tapasztalatban alapozhatok meg. OK, de amikor
 azt mondom, hogy latom a monitoromat magamelott, akkor tulajdonkeppen nem a mo
nitoromat latom, hanem egy halom atomot. (sot meg ezt sem mondhatom, mindjart i
rom, hogy miert). A vilag jelensegeire huzzuk ra a fogalmainkat es a tudomany u
tana ezekkel a fogalmakkal operal. Persze, ha olyan fogalmakat alkotunk, akkor 
jo lesz a rendszer, es ilyenkor mondjuk, hogy allitunk valami. Ha jobban megnez
zuk, akkor nem is a vilagrol mondunk valamit (hiszen a vilagban nincsenek "dolg
ok", csak ki-tudja-miknek az egyuttallasa, amit mi elnevezunk valaminek), hanem
 a letrehozott fogalmaink kozotti kapcsolatokrol. Es szerintem eppen itt a leny
eg! Ha igaz az, hogy a logika nem a psziche produktuma, hanem a vilagban levo v
alamifele tolunk fuggetlen elv, akkor a metafizika is muvelheto, ahogy a tudoma
ny is (annyi a kulonbseg, hogy fogalmait nem a vilagbol veszi, hanem absztrakta
bb fogalmakkal operal), viszont ha ha a psziche hozza letre a logikat, akkor a 
tudomany biztossaga es ervenyessege is csupan illuzio.

Tehat amit allitok, hogy a tudomany empiriara valo utaltsaga korant sem olyan b
iztos, mint amilyennek tunik, hiszen fogalmainkat nem kivonjuk a jelensegekbol,
 hanem mi tesszuk belejuk, igy a tudomanyossag nyelvfilozofiai problemava valik
, masodszor a logika es a psziche kapcsolata, hogy ti. melyik mukodik melyik al
apjan.

koszi,
tamas