Az 1,2 kérdés gyakorlatilag jelentéktelen. Az én felfogásom szerint 
filozófiailag is, mert nem befolyásolják cselekvéseink lefolyását. (Teljesen 
mindegy, hogy egy végtelen világban kell kifizetni a villanyszámlát, 
levezetni egy szülést vagy egy végesben.)

A 3. kérdés fontos, mert az ember orientációját alapvetően érinti. De át 
kell fogalmazni: nem az a kérdés, hogy van-e oka mindennek, hanem hogy 
determinált-e minden változás. (Az okság egy nagyon speciális determináció.) 
De ez sem metafizikai kérdés, hanem logikai. Fel kell tenni ugyanis a 
kérdést, hogy mi történik a determinálatlan és a determinált változások 
találkozásakor. Például mi lenne, ha egy szabad akarattal bíró ember 
beavatkozna a természet determinált rendjébe. Két eset lehetséges vagy 
megváltoztatja a természet rendjét, vagy sem. Ha megváltoztatja, akkor 
felbomlik a természeti rend, és megszűnik a rend. A káosz tovaterjed az 
egész természetben, és gyakorlatilag minden elpusztul. Ha viszont az ember 
nem tud beavatkozni a természet rendjébe, akkor nincsen szabad akarata. 
Vagyis oda jutunk, hogy a világ az emberrel együtt homogén: vagy determinált 
vagy sem. Mivel azt tapasztaljuk, hogy a természet rendje nem borul fel, 
ezért szükségszerű, hogy a világ a homogén determináltság állapotában van.

A valódi metafizikai kérdésre egy példa: a világ topológiailag homogén-e 
(mindenütt olyan-e, amilyennek látjuk) vagy inhomogén, azaz létezhet-e egy 
vagy több másik univerzum? 



-- 
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Anti-Virus.
Version: 7.0.308 / Virus Database: 266.9.15 - Release Date: 2005.04.16.