1) Irasodban erveid egy csoportja arra vonatkozik, hogy az emberben el egy iste
nkep, aminek van egy bizonyos kozos magja. en nem latom ezt a magot tul hataroz
ottnak, es azt semlatom,hogy ezt a magot barmikor jol meghataroztak volna. 
bar irod:
> Ezeknek a motivumoknak az osszehasonlito elemzese sokkal 
> kevesbe kaotikus osszkepet eredmenyez mint gondolnad.
es az osszehasonlito valalstudomany tenyleg csinal valami hasonlot, de pont eze
k a kozos elemek nagyonis emberi dolgokkal magyarazhatoak. ezzel szemben irod T
e:

> A vagy valamire iranyul, miert iranyulna nemletezo 
> dologra? Akkor az ember felepiteseben van valami nagyon 
> eredendoen elszurt.
nagyon jol tudod te is, hogy bizony gondolkodunk nemletezo dolgokrol. es fantaz
ialgatunk. csomo mesenk van. az igaz, hogy minden ilyen fantazia valami letezob
ol indul ki. es az istenelkepzelesek is letezo tobol fakadnak, csak az anyagi d
olog. az "apa" a "torzsvezeto" az " ismeretlentermeszeti torvenyek" ilyen dolgo
kbol jon elo a mese.

arrol is irtal, hogy ez a kep mindenkeppen magyarazatot kovetel. 
> Ha az ember termeszettudomanyos modon mindenre feltetelez > egy valamikor meg
adhato valaszt, akkor az emberben letezo 
> vagy a mitoszra, Istenre is kell hogy feltetelezzen egy 
> ilyen valaszt. A fantazialasnak is van minden bizonnyal 
> valami oka, funkcioja.
tessek a magyarazat: Freud: Egy illuzio jovoje c. konyveben talalhatsz egy olya
n magyarazatot, ami nem isten valodi letezesevel, hanem az ember tulajdonsagaiv
al magyarazza a dolgot. mind az okra, mind a funkciora kapsz magyarazatot.
egyebkent a tobbi Freud irasban es Erich Fromm irasban, valamint Nietzsche mube
n is talalhatsz meg erdekes magyarazatokat. a magyarazat ott van tehat, csak ke
rdes, hogy erdekel-e, vagy te eleve ugy akarod magyarazni, hogy marpedig van is
ten?

2) amit vallastorteneti dolgokrol irtal, abbanegyszeruen tajekozatlan vagy, abb
ol a keves ismeretbol, ami rendelkezesedre all, megprobalod a hitedet alatamasz
to kepet festeni a dolgokrol. a monoteizmus egyaltalan nem hirtelen es nem a se
mmibol lepett elo, ezer eves folyamat volt legalabb. hasonloan Jezus Ujszovetse
gi alakja sem a semmibol lepett elo. a Buddhizmus, a zsido vallas, az egyiptomi
 vallas es a gorog filozofia, valamint a romai birodalomban terjengo misztikak 
formaltak meg. nagyonis nagy igeny volt a keresztenyseghez hasonlo vallasra, vo
ltak is hasonlo vallasok, es a keresztenyseg kesobb hivatalos formaja is sok ri
valis hit kozul gyozedelmeskedett. az egesz egy hosszadalmas folyamat. volt egy
 bizonyos botranyos jellege a dolognak, amit Pal csinalt, az bizony elegge mere
dek dolog volt, de keresztul tudta vinni, es mikor allamvallas lett a kereszten
ysegbol, akkor szuksegszeruen keresztul is kellett vinni. akkor epultek meg fel
 jelentos ideologiak, es akkor formaltak ki!
 jelentosen a kereszteny vallast