Sziasztok,

http://www.journaloftheoretics.com/Articles/3-6/Grav-pub.pdf

(nekem nem volt olvashato, amit kinyomtatott, a .html viszont igen).
Szoval elolvastam, es eppen a lenyeg hianyzik belole: a kiserlet newtoni
ertelmezese illetve az ettol valo elteres egy abraba van tomoritve,
ahol ket oszlop van, az egyik a meres, a masik a newtoni elmelet.
Ami hianyzik:

- Magyarazat, szamolasok
- Hibabecsles

  Csak diohejban: Fizikai ingat 'gerjeszt' forgo, aszimetrikus koronggal.
Az inga kitereset meri az ido fuggvenyeben, azt Fourier trafja es ebbol
jon ki a konkluzio grafikon. A cikkben a 'miracle happens' van a meresi
eredmeny es a grafikon kozott (aki ismeri a karikaturat).
  Masik ami idegesit, hogy a legutobbi tudomanyban feltunt egy Stayman
allando, ami helyesse teszi az eredmenyt (a=0 valasztas eseten). Ez most
honann jott ide? Ha jol olvasom az 'a' definiciojat, tovabba melleteszem,
hogy a gravitacio vegtelen hatotavolsagu, tovabba a vilagegyetem torteneteben
volt olyan pillanat, amikor minden plazma volt, akkor stimmel, a=0 es
megvan a newtoni keplet. Ekkor viszont az egesz elmelet filozofia: ad-e
hangot a kidolo fa, ha nincs jelen senki (filozofia 10 alapkerdese). Illetve
rosszabb, mert a letezo vilagegyetemben (brrrr, ez majdnem ugy hangzik mint a
'letezo kommunizmus') nem vegezheto el olyan kiserlet, amiben a ne nulla
lenne. Ekkor viszont Occan beretvaja es agyo elmelet. Szoval valoszinuleg
nem errol van szo, de akkor tessek mar egy ici picit jobban definialni
mi is ez az 'a' allando...

Gyula

Kedves Jozsef.

Mielott tovabb mennenk, megiscsak szukseges egyes dolgokat
tisztazni.
Elnezest, ha megegyszer megkerdezem, hogy a meterrudas
kiserletet a fennyel,
valoban, gyakorlatilag megcsinaltad?
Nem oda-vissza utat mertel, hanem csak oda utat?
Azert kerdezem, mert az eredmeny nem vag egybe, tobbi mas
kiserlettel, amit ebbol a celbol vegeztek. A MM kiserlettel
sem.

Udv. Szocs.