Kedves Balázs!
"HIX NYELV"  > #1021, :
> > De az merő -- bocs-- badarság, hogy
>Az |until| elején az |un| egy tagadószócska.
> >
> > Valamint az is nonszensz szerintem, hogy
> >
>Bármi is van _szikronikusan_, _diakronikusan_ ez
>itt tagadószó, hála az angol népetimológiának.
>
> > Talán mégiscsak ki kellene ásni a könyvtár hűs
> > rejtekéről azt a bizonyos, az "angol népetimoló-
> > giára" utaló irodalmat .
Úgy látom, hogy nem tudtad megfelelőképpen értelmezni a rigmusom
második versszakát. Nem látom szükségét az irodalom előásásának, mert
nekem nincs sok közöm ahhoz, hogy te, illetve bárki más személy szerint
mit tartasz badarságnak.
Annál is inkább, mert ott különösen nem kívánok vitába szálni
nyelvészeti kérdésekről, ahol Kiss Dénes állításait nem tartják
badarságnak. Sajnos, nincs olyan érvrendszer, ami mentén egy
nyelvészeti tézis összhangba hozható lenne ilyesmik elfogadásával. De
nem csak nála: hiába hoztam akkor érveket, ez téged nem egy nyelvészeti
álláspontról látszott meggyőzni, hanem arról, hogy személyes
megtámadtatásban részesítelek: "Remélem, méltányolod, hogy heteken át
elláttalak olyan anyaggal, amibe beleereszthetted a fogaidat" (#1010).
Emiatt azt tanácsolom, hogy maradjunk abban, hogy badarságnak tartod,
amit állítottam; én meg nem. "Az illúziókra - mint embernek -
szüksége[d] van", írtad: én illúziókkal itt sem kereskedem. Így nem
fogok zavarogni azzal, hogy hogyan lehet egy tagadó mondatnak egy másik
tagadó szó nélkül állító értelme az angolban. Azzal sem, hogy miben
áll a különbség az elöljárószavak és kötőszók közt. Azzal sem fogok,
hogy miért fejez ki egy idő óta negatív polaritást, és korábban miért
nem. Azokkal sem jönnék újra elő, amelyeket már -- érdemi visszhang
nélkül! -- a 1018-asban felhoztam. Sapienti sat.
P.S. Persze nem tudom, mi lenne, ha erre vonatkozó irodalmat előásnék
valahonnan. Ez mitől lenne más? Akkor már nem kellene gondolkozni?
|
