Kedves Gergo!

>Adott egy gyuru (gyu"ru") alaku csobe zart gaz (adott nyomas,
>terfogat, homerseklet). Legyen a cso falaba beepitve egy homero (ami
>kizarolag a gaz homersekletet mutatja), es legyen meg egy homero
>ami a csoben lebeg (lenyegtelen, hogy hogyan). Ez esetben a 2
>homero ugyanazt mutatja.

>Most forgassuk meg a gazt a csoben v sebesseggel (surlodas nelkul).
>A gazzal egyutt fog mozogni a belso homero is. Most a Bernoulli
>egyenlet ertelmeben a sztatikus nyomas csokken. A kulso homero
>kisebb erteket fog mutatni mint az elobb (ha a nyomas csokken,
>ugyanakkora terfogaton a homersekletnek is csokkennie kell). A belso
>viszont (mivel hozza kepest a gaz nem mozog) tovabbra is ugyanazt
>mutatja.
>Az erdekel, hogy hol a hiba ebben. Melyik a valodi homerseklet?
>Vagy ha alkalmazzuk a Bernoulli egyenletet, akkor mar nem
>beszelhetunk idealis gazrol?

Az idealis gazt perdulet nelkuli rugalmas gombocskek  alkotjak,  melyek
sugarzo energiat nem csereberelnek, csak impulzusokat.
Sajnos nem talalkoztam a Bernoulli torveny hatterenek ismertetesevel,
s  biztosan nem vagyok egyedul regi hianyerzetemmel, igy
magyarazatot csiholni nem tudok, de sejtem, hogy ha a rendszeredben
elhanyagolod a surlodast, ugy nincsenek egymasetol eltero sebessegu
gazretegek sem, s akkor nincs nyomascsokkenes, es a homerok
ugyanazt mutatjak.
Ha van egy gyuru alaku tartalyu kamion, ami gazt szallit korbe-korbe,
csak a kornyezeteben levok erzik , hogy Bernoulli torvenye
tenyleg 'vonzo'.

Udv: zoli

Kedves Joska!

>Ha (gondolatban) feny-sebesseggel megyunk, akkor a feny
>eltunik. Nulla az amplitudo -- vagyis volt-nincs.
>Olyan mint a koltoi abrand: sose erjuk utol, de ha megis,
>akkor mar semmi sem marad belole...:)

Igen, korabban jeleztem is, hogy ugyanerre jutottam. Nem tudom
Maxwell mennyire volt beszedes az egyenleteibol levont
kovetkezteteseit illetoen, de Einstein ifjukori toprengese elmaradt
volna, ha Maxwell reszletesen kifejti velemenyet. Ugyanakkor Maxwell
a relativitaselmelet hianyaban a fennyel versenyt futo rendszer
idodilataciojarol nem gondolkodhatott. Mi viszont megtehetjuk.  Ha a
feny nyomaba szegult es c-t csaknem elert megfigyelo szamara - ot
figyelve - ugy latjuk lomhan erzekel minden valtozast, ugy felmerul,
hogy a szerintunk altala vizsgalt igencsak kisfrekvencias
EM hullamot vajon miert nem tapasztalja megis szaporan luktetonek?

Udv: zoli