Róbert,
bocs, hogy a Tipp-ben tettem kozze a valaszt - egyszeru gyarlo emberi
hiba volt.
Elnezest de felteteleztem, hogy az olvasok tudják, hogy ha a torok
korrol
beszelunk akkor a 16-ik és a 17-ik szazadrol beszelunk elsosorban.
Magyarországon az altalonos torteneszi kozmegegyezes szerint a
feudalizmus korai szakaszanak az Arpad-kor, viragzo szakaszat Matyás
korával zarjak, kesei (nem hivnmm hanyatlonak) perdig 1848-ban fejezodik
be. A feudalizmus és a jobbagysag kora lenyegesen hosszabb, semmint hogy
pusztán a torok kori viszonyok alapján az egeszrol mondhassunk
véleményt.
Egy idoszak egy reszebol (XVI-XVII sz.) meg az idoszakra (kesei
feudalizmus) sem igazán vonnek le kovetkeztetést, nemhogy az egesz
Kozepkorra, vagyis 1000-tol 1848-ig. Plane nem egy olyan, folyamatosan
valtozó viszonyrol, mint a jobbagyság helyzete.
* Ebben elegge nagyot tevedsz. En - hivatásomból adodon - igen sokat
bujom a kozepkori leveltarakat. Sok tizezernyi iratot tudok felmutatni,
amikor a
jobbagy perelte be a földesurat, és elegge sokszor sikerrel. Sot volt
olyan foldesur is, ( Bánffy Zsigmond) akit egyenesen ki is vegzetek
jobbággyal szembeni atrocitásért.
Azokrol nincs perirat, termeszetuknel fogva, amely esetekben dult a
foldesuri onkeny. Es arról is rengeteg panasz volt az 1800-as evekben
is, hogy milyen rafizetes a jobbagytartás. Ettol még tény marad az, hogy
a foldesur-jobbagy kozott viszony nem egy jogegyenloségen,
fuggetlensegen alapulo harmonikus kapcsolat volt.
Masreszrol mindig mas volt a hozzaallas a foldesurak felso rétegeiben es
az alsóban: a kisebbek mindig jobban ra voltak arra szorulva, hogy
rovidtavon is kihasznaljak jobbagyaikat. Tobbek kozott ezert volt az,
hogy a kozep- és kisbirtokosok erdekeit kifjezo Tripartitum jogerore
emeleset megakadályoztak a nagybirtokosok.
Es persze a toredektelkes jobbagyok helyzete is mas volt, mint a fel-
vagy egesztelken ulo tarsaike.
* Nem hiszem, hogy a nincstelenek bearamlása a városokba bármennyire is
emelte volna az ottani színvonalat. Inkább csak a bunozest, es a
jarvanyokat szaporitotta.
Nemcsak a nincstelenek aramlottak be. Tobb varos is hozott is rendeletet
a nemesek bearamlasanak megakadalyozasara, mig a nemesi Orszaggyules ezt
meg nem tiltotta.
Egyébként sem a török elol, hanem inkább a németzsoldos, és a magyar
végvári vásárütok, és portyázók elol menekültek be, ha tehették.
Ebben bizony sok igazsag van, elvegre a magyar katonak nem kaptak
fizetest, mig a nemetek szamara, mint hadmuveleti teruleten akkoriban
szokas volt, engedelyezve volt a szabad rablas. Ennek ellenere a torok
csapatok ittlete egyarant jelentett az egesz orszag gazdasagi
kihasznalasat (haradzs-->haracs), vallasi elnyomast (mohemedan versus
kereszteny) es politikai elnyomast (nyugat helyett keleti
szovetsegrendszer).
* Azt hiszem, hogy ok nem annyira vallásüldözés, mint inkább a
burgonyavész miatti éhség miatt indultak el.
Sajnos Erzsebet kiralyno utan folyamatosan uldoztek a nem-katolikusokat:
az angol polgari forradalomnak is volt, meghozza igen eros vallasi
szinezete. Talan nem veletlenul. A nagy burgonyavesz pedig a valoban
nincstelen ireket uldozte Amerikaba.
Best regards / Üdvözlettel / Mit freundlichen Grüßen
Salutazione / Yoroshiku / Salutations
AMON Csaba
|
