Kedves Math! 1. A tortenelemtudomany, neprajz, orvostudomány,
irodalomtortenet, pszichologia, nyelveszet, talajtan, geologia, zenetorténet
is mind olyan tudomanyok, melyek a vilagegyetemben ervenyes egyetems
torvenyeket keresnek? Vagy ezek szerinted nem is tudomanyok? Nyilvan a
fizikara gondolsz, es Kanthoz hasonloan szamodra a fizika azonos a
tudomannyal:-; 2. Szerintem a fizka es mas tudomanyok is a filzozofiabol -
horrible dictu az ember matafizikai kerdesibol - fejlodtek ki. Az ember
szarmazasaa, a Fold vagy Univerzum tortenete, szamos logikai-halmazelmeleti
tetel es elmelet vagy hipotezis, pszichologiai feltevesek a nyelvtanulasrol
es gondolkozasrol vagy pl. szimmetriak keresese a termeszetben filozofiai
vagy metafiziai kerdesekre adott valaszok. Szerintem. Te definicioszeruen
ezeket tudomanyos es NEM metafizikai kerdesnek tartod, ami rendben van, de
en - mostanaban legalabbis - nem igy hasznalom a 'metafizika' szot. 3. Ugy
gondolod, hogy elesen kulon lehet valasztani a mindennapi gondolkozas,
tudomany es a metafizika mondatait? Abban termeszetesen egyeteretunk, hogy
szamos metafizikai mondat valamilyen szempontbol es valamilyen mertekben
ertelmetlen, es hogy jo sok van az ilyen ertelmetlen am hatasos mondatokbol.
Abban is, hogy a feladat nemelykor az, hogy kimutassuk ezen mondatok
latszatallitas jelleget. Amirol en maskepp velekedek, az az, hogy mindig ez
a feladat, tovabba, hogy minden metafizikai allitas egyforma mertekben
ertelmetlen, es ezert haszontalan. Udv.a.f.

Kedves Ferenc !

Írod mathnak:
>>szoval ugy nagyjabol egyet ertek, es ezen most meglepodtem.

>Miert? 

Ismert neveltetési problémájáról árulkodik megint az illeto. 
Vehetjük ezt újabb segélykiáltásnak? Vagy minek? Rémes mennyire
keveset tudunk még emberi mivoltunkrol.

Probi

Van egy híres könyv: "Az önző gén", mely azt ecsetelgeti, hogy  
önzésre születtünk. Kicsit tovább lépve: a géneket - a genetikai 
programunkat hosszú óriásmolekulák - polipeptid-láncok hordozzák, 
tehát anyag. Hogy ezek másolódnak - újra s újra létrejönnek, az 
természeti törvény - ami nem "akar megállni". 

Felvetem a kérdést: a "gének önzése" helyett állíthatjuk-e joggal -  
létünk gyökereit tapogatva - hogy valójában az anyag az önző, 
függetlenül attól, hogy milyen struktúráit tekintjük?

Az érzékszerveink révén megtapasztalt világunk egy felület, mint pl. a 
Windows-os képernyő. A kép mögött őrületes mennyiségű kapcsolóból 
összeállított gépezet van.  Működésüket nem látjuk. A Világ anyagát 
figyelve ugyancsak felületeket látunk, s azt nem, ami dolgozik s 
kommunikál folyton. Eleve gépek vagyunk egy gépezetben. Agyunk 
pedig nem más, mint jelfeldolgozó "számítógép". Szürkeállománya 
következtetések levonásával foglalkozik ön- és közérdekből, illetve a 
testtől kapott noszogatások - és kemény parancsok felülbírálásával 
foglalatoskodva.
Lehet ilyen számítógépet konstruálni?  Nem kérdés.
Csak egy kérdés marad nyitva: Érezni fog e?
Azt fogja mondani, hogy igen

Probi