1. |
Occam (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
re: Tudomany es filozofia (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Tudomany es filozofia (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Occam (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Gyula kerdezi, mit kell csinalni olyankor ha nem tudunk ket elmelet
kozott valasztani Occam elve szerint.
Nem akarok ujat mondani, csupan emlekezteteskeppen:
Occam nem egy abszolute biztos modszert adott, hanem olyat, ami altalaban
jol hasznalhato. Ha adott esetben (pl most) nem mukodik, azert nem kell
hibaztatni.
Egy ehhez kapcsolatos kerdes: tudunk-e olyan esetet, amikor Occam
elvet alkalmazva, hibas valasztast teszunk?
Ha kiderul, hogy tobb ilyen is van/volt a tudomanytortenetben, akkor ezen
eseteket meg kellene vizsgalni, es esetleg ki lehetne talalni valami
jobb, "Occam plusz" modszert.
Laci
|
+ - | re: Tudomany es filozofia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Azt írod:
Amivel nem is lenne problema, ha nem lenne kvantummechanika. De
van. Mindenutt. Ami (szerintem) azt jelenti, hogy sosem lehet kijelenteni,
hogy X elmeletet *kizarjak* a megfigyelesek. Amit lehet mondani,
az valoszinuseg. Nagyon leegyszerusitett pelda: hipotezis az, hogy
egy papirlap feher. Megnezem, latok 13 piros, 9 zold es 11 kek fotont.
Most feher a papir vagy nem? Cafoltam-e a feherseget? En csak
valoszinuseget tudok mondani, objektiv bizonyossagot nem. Es a
kvantummechanika tesz rola, hogy mindig csak valoszinuseg legyen.
Ez a tipikus végigondolatlan relativizmus.
Ha ugyanis minden állításnak, elméletnek az igazsága csak egy valószínűségi
eloszlásnak engedelmeskedik, akkor maga a kvantummechanika állításai és
elmélete is csak valószínűségi alapon igaz. Máskor nem igaz, vagy csak
bizonyos százalékban igaz. És akkor baj van, mert az elmélet saját magát
cáfolja. Először is nem minden kvantummechanika. Például a matematika nem
kvantummechanikai elveken épül fel, hanem determinisztikus alapon, vagy
axiomatikusan. Sőt magán a valószínűségszámításon belül is hatalmas
ellentmondás az, hogy az elemi eseményeket véletlenszerűnek tekinti, a
valószínűségi elmélet állításait pedig apodiktikusnak tekintik. Általában
véve a relativizmus önmagát semmisíti meg, és csak arra jó, hogy felületes
szkepszist ültessen el az emberekben. Ha kizárjuk az abszolút igazságokat,
akkor minden állítás megtámadható.
Agyhalott
--
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Anti-Virus.
Version: 7.0.323 / Virus Database: 267.9.0/22 - Release Date: 2005.07.16.
|
+ - | Re: Tudomany es filozofia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Üdv Gyula!
>
Mi van akkor, ha egy modell nem magyarazza tokeletesen a megfigyelest?
Mi van, ha egy bonyolultabb modell *jobban* magyarazza a megfigyelest,
de az se tokeletesen? Ez egy ismert problema adat modellezesben
es vannak jobb rosszabb modok a kezelesre. De mi van, ha van
ket versengo modell, mindketto hasonlo mertekben bonyolult, de
maskepp?
>
Egyik modell sem magyarázza tökéletesen a megfigyeléseket. Mindig
többbé-kevésbé pontos modellekkel dolgozunk és az esetleges eltéréseket
zajokkal, mérési hibákkal, egyebekkel magyarázzuk... :) És akkor még fel sem
merült a más elméletekkel való összhang, korrespondencia stb.
Például a newtoni mechanikánál pontosabb előrejelzéseket ad a
relativitáselmélet, ezért az az "aktuális" modell. De mint mondtam, más
szempontok is szerepet játszanak az elméletek közötti választásban, ezért
(praktikus okokból) a newtoni mechanikát is lehet használni.
Szerintem ha tisztáznád, hogy mit értesz az alatt, hogy "jobban" magyarázza a
megfigyelést valamint azt, hogy hogyan lehet másképp bonyolult két elmélet,
többre jutnánk.
Attila
|
|