Olvasgatom az sql leirásokat, de én inkább gyakorlatias
szemléletű vagyok, hiányoznak nekem a mintapéldák. :-(
Hogyan tudok például több szintü alárendeléseket csinálni úgy,
hogy az ismétléseket kizárjam?

Például van egy "dolgozók" adatbázisom negy mezövel:
vezeteknev, keresztnev, beosztas, reszleg.
A csoportositas részlegenként történik, ezen belül lehet
meghatározni az alá-fölé-mellé rendeltséget.
Legfelül van a föosztályvezetö, alatta az osztályvezetö,
az alatt a müvezetö, majd a csoportvezetö és végül a
beosztás nélküliek.

Hogyan tudom egy lekérdezéssel meghatározni a hierarchiát,
amikor csak annyit tudok, hogy
1. a részlegnek csak egy főov-je lehet, a többi beosztás nincs
limitálva
2. a részlegnek legalább két főből kell állnia
3. a két főböl egynek valamilyen beosztása van, egynek nincs
beosztása

Lekérdezésnél hogyan lehet elkerülni a redundanciát?
Nyilván elöször a legmagasabb beosztásút kell megkeresni,
az a nagyfőnök, alatta jön a következő szint - innen viszont
akármilyen elágazások jöhetnek, csak azt tudom meghatározni,
hogy különböző szinteken hányan vannak.

Ezért szerintem szükség van legalább még egy, egy ötödik
mezöre, ami azt tartalmazza, hogy az adott dolgozónak ki a
közvetlen fönöke. A lekérdezésnél ekkor már rögtön van
hierarchia leképezési lehetöség, és az is kiderül, hogy az
azonos szinten lévök közül kik egymás mellérendeltjei,
(hiszen azonos a fönökük) és kikkel nincs kapcsolatuk.

Ezzel a mezövel azonban az a bajom, hogy adatbázison belüli
hivatkozást tartalmaz, rekordokhoz kapcsol rekordokat.
Clipperben, Foxbase-ben ugye ilyenkor kellett egy kulon
adatbazist csinalni, aminek harom mezoje volt: 
reszleg, dolgozo kod, fonok kod
Termeszetesen a kozvetlen fonok van megjelolve, es kellett
egy ciklust csinalni, vegigkeresni, hogy kiknek van azonos
fonoke,
es ki az, akinek olyan fonoke van, amelyik masik reszlegnel van,
mert az az adott reszlegnel legnagyobb fonok, es innen lehetett
visszafele menve leirni a hierarchiat.

Ezt sql-ben hogyan lehet megoldani?

seila

Udv az sql progamozoknak!

Végigolvastam a Siki - féle leirásban szereplö különbözö normál 
formák leirásait, hát nekem nagyon úgy tünik, hogy ez valami 
nagyon nagy elméleti maszlag.
Az elsö kettövel szerintem kapásból nem érdemes foglalkozni, 
a 3. normál forma az, amivel el lehet kezdeni dolgozni, azaz
minimum ezt a szintet kell elérni, hogy a munka elkezdhetö
legyen.

Egészen idáig én azt hittem, hogy ezen a szinten dolgoztam, de
most látom, hogy nem, az 5. normál formára redukáltam mindent.
Azért, hogy teljesen öszinte legyek, a 4. normál formát és a
bcng-t azt nagyon nem értem, hogy ki és mit akart belöle
kihozni. Szerintem ez is csak egy "közbevetett lépcsö", egy
elméleti köztes állapot, ami bemutatja, hogy miért rossz ez a 
megoldás.

Az én egyszerü gondolkodásmódom szerint tehát van két
dolog, a 3. és 5. normál forma, ami használható, a többi
csak azért van, hogy
1. vizsgakérdéseket lehessen feltenni az iskolákban
2. elméleti bizonyitásokat lehessen folytatni arról, hogy ezek
     az állapotok nem megfelelöek.

Ha jól értem, a 3. és 5. normál forma között az az alapvetö
különbség, hogy az utóbbinál van egy kulcs, amihez lehet
mindent kapcsolni?
Ha igen, akkor talán képben vagyok. ;)

seila

Hello Coder Lista,

Megbizhato, realis arfekvesu webhoszting szolgaltatot keresek Magyarorszagon
egy atlagos, magancelu weboldal elhelyezesehez.
(1 .hu domain regisztracio, 500 Mb tarhely, par email, server oldali
programok, Perl, Php, Statisztika, gyors belfoldi es kulfoldi kapcsolat)

Elsosorban valos tapasztalaton alapulo valaszokat varok.

(Ha reklam nem gond akkor ide, ha igen akkor legy szives maganban
valaszolj.)

Köszi,

András