Sziasztok,

  Azert a dolgozatban van egy 'aprobb' hiba: Cserenkov sugarzasnak
semmi koze Csernobilhoz (eltekintve a hasonlo szokezdetet), ahhoz
nem kell radioaktiv anyag, stb. Cserenkov sugarzas akkor van, 
amikor egy reszecske gyorsabban mozog, mint a *kozegben* ervenyes
fenysebesseg. Reaktorban van ilyen (szep latvany), de nem
csak ott. Kozmikus sugarak is produkaljak, vannak is Cserenkov
tavcsovek.

Gyula

János köszönöm, nagyon jólesett.

Burgonya

Az atomeromuvek stabilitasat egy olyan szammal lehet jellemezni, aminek
a pozitiv ertekei "labilis", negativ ertekei "stabil" munkapontot jelolnek.
Ezt a szamot u:regtenyezonek hivjak.

Az uranium hasadasakor keletkezo neutronok olyan nagy energiajukak (kvazi
nagy sebesseggel haladnak), hogy nagyon nehezen tudjak elhasitani a tobbi
uranium magot (kepszeru hasonlattal: olyan gyorsan elszaguld az uranium
atommag mellett, hogy az nem tudja "befogni"). A hasadas szempontjabol van
egy optimalis energiatartomany: a neutront be tudja fogni az uranium mag,
de meg eleg nagy energiaval erkezik ahhoz, hogy elhasitsa a magot. Ahhoz,
hogy jol szabalyozhato reakcionk legyen, a gyors neutronokat eloszor le kell
fekezni. A fekezesre hasznalhato anyag, a moderator peldaul a viz vagy a
grafit. A vizzel moderalt atomreaktort szoktak "inherensen stabilnak" is
nevezni, mert ha a reaktor magja annyira felforrosodik, hogy a hutoviz
elparolog (vagy egy csotores miatt elfolyik), azzal egyidoben eltunik a
moderator kozeg is, igy a reaktor leall. (Ez a laikusok szamara megfelel,
de valojaban nem oldodott meg a problema, a vegen azt is leirom miert.) A
vizzel moderalt reaktorok hatasfokat korlatozza, hogy a hutoviznek folyadek
allapotban kell lennie, vagyis a kilepo forroviz homerseklete ~300 C-nal
gyakorlatilag nem lehet tobb.

Csernobilban olyan atomreaktor mukodott, amelyben a moderator GRAFIT volt,
es a felepitett reaktorba furt csovekben aramlo viz csupan a keletkezett
hot vonja el. Mivel a viznek moderatori szerepe nincsen, sokkal magasabb
homersekleten uzemelhet a reaktor, es a vizet fel is forralhatja, amivel
lenyegesen jobb hatasfokot lehet elerni. Sajnos ebben a reaktorban nincsen
"inherens biztonsag", ha a reakcio megszalad, csak a neutronelnyelo rudak
segitsegevel lehet megfogni.

Ehhez kepest bonyolitja a helyzetet, hogy a normalis uzemben keletkezo
hasadasi termekek kozott is vannak neutron-elnyelo illetve neutron-fekezo
anyagok, amelyek idovel maguk is elbomlanak. Ezeket az anyagokat reaktor-
mergeknek nevezik, mert a mennyiseguket nem tudjuk szabalyozni, de rontjak
a reakciot, raadasul idoben valtozik a mennyiseguk. Az egyik kritkus mereg
a Xenon egyik izotopja. Ha a reaktorban felszaporodik a Xenon, elmergezodik,
akkor azonos teljesitmeny eleresehez kijjebb kell huzni a szabalyzorudakat,
de a viszonylag rovid felezesi ideju Xenon lebomlasaval parhuzamosan vissza
kell engedni. Bizonyos szintnel jobban elmergezodott reaktort nem is szabad
uzemeltetni.

Az atomreaktor biztonsagara az teszi fel a koronat hogy az energiatermelest
elsodlegesen vegzo hasadas soran keletkezett bomlasi termekek nagy resze is
radioaktiv elem. Ezeknek a bomlasi termekeknek a spontan bomlasi hoje is
igen jelentos. A paksi eromu egy blokkja ~460 MW elektromos teljesitmenyt
termel, amihez maga a reaktor uzem kozben kb 1400 MW hoteljesjesitmenyt ad
le. A hasadasi termekek spontan bomlasanak melege a reaktor leallitasakor
rovid ideig eleri a 100 MW-ot, vagyis a leallitott reaktornak is intenziv
hutesre van szuksege! Ha egy esetleges csotores eseten elfolyik az osszes
hutoviz, a reakcio leall, de a reaktormag a spontan bomlastol megolvad es
es megolvaszt maga alatt mindent, szep lassan elsullyed a foldkeregben
Az amerikai elnevezes erre az esemenyre "Kina-szindroma": toluk nezve a
reaktor aktiv zonaja elindul Kina iranyaba :-)