Kedves Janos!

>Igazabol itt van egy jopar ismerosom, aki nagyon bele van melyedve
>az ezust kabelekbe, (nemelyiknek kiterjedt tudasa is van
>metallografia teruleten), es toluk tudom azt, hogy az ezust vagy
>kennel, vagy oxigennel reagal.

Ne haragudj, hogy most kicsit hatarozottabban mondom ugyanazt, de vagy a
barataid kiterejdt tudasa nem eleg kiterjedt, vagy valamit felrehallottal,
de az ezust nem oxidalodik! Sem alacsony sem magas homersekleten.
Termeszetesen letrehozhato kemiai uton ezustoxid (akarcsak aranyoxid, de
miutan ez egyaltalan nem jellemzo a femre ezert a nemesfemekkel fogalkozo
altalam ismert szakirodalom azzal zarja rovidre a temat, hogy:

az ezust nem oxidalodik!

 Az pedig, hogy mivel reagal egy mas kerdes, mert felsorolasodbol kimaradt a
klor, a jod, az amalgamot kepezo higany, a cian es meg minden bizonnyal sok
egyeb agressziv elem.

Egyebirant azt lehet tudni, hogy ez a rejtelyes ezustoxid miert is olyan jo
a hangzas szempontjabol?? Es miert olyan rossz az ezustszulfid?

Meg egy adalek ezust es oxigen ugyeben: Az olvadt ezust hajlamos oldani az
oxigent, de ez csak az olvadt allapotra igaz, dermedes elott az oxigen
froccsenve tavozik, aminek nemesfemkohaszati szempontbol lehet
(technologiai) jelentosege.
No, en ennyit tudok a dologrol, igerem ezt mar nem ismetlem tobbet :-)

>talan ezert erleli az AN 20 evig az esuzt
drotjait?

(majd par sorral lentebb)

>A fem kemenysege: az ezustnel rendkivul kritikus, minel puhabb,
>annal jobb a hangja.


A ket allitas szamomra eleg ellentmondasos, mint emlitettem a fem
kristalyszerkezete alltaban is valtozik, kemenyedik. Szinte biztos vagyok
abban, hogy a regi rezvezetekek ridegsege (gondolom ezt tapasztaltatok Ti
is) erre a jelensegre vezetheto vissza.



>Az ezust-szulfid egyebkent tenyleg artalmas a hangra, ezert ha
>sodorjatok a drotot, lehetoleg ne a konyhaban, amikor a rantotta
>keszul...

Istvan, feletek zaptojasbol keszul a rantotta?!?! :-))


>Jo forrasztast, lehetoleg ezusttartalmu cinnel!

Az elhivatott vajtfulueknek erdemes szetnezni a forrasztas- es
hegesztestechnika ujabb teruletein, ahol egeszen finom, 1-2mm-es
feluleteknel is megoldhato a hegesztes!

Udv,

z e s a

P.s. Legutobb Andreas Staier D. Scarlatti CD-jet hallgattam (DHM)

Hallo hallo !
Az a tobbszaz oranyi bejaratas nagyon riaszto adat. Tobb hifis ismerosom
szerintem evek alatt nem hallgat ennyi zenet.  A bejaratas gondolom tor-
tenhet csendben is. Van aki 24-oras uzemben hangjeleket ereget at a
bejaratlan zsinorjan ?  Netan gyorsitja a bejaratast, ha tobbszoros sebes-
seggel dzsal a hangjel a zsinorokon ?  (Magasabb frekek)  Ilyesmivel
sosem foglalkoztam, mert ez szamomra a szektatagsag hatarat surolja a
tulso oldalrol, de hatha valaki erdekessegeket ir errol is.  Azert vagyok
szeptikus eteren, mert elvileg a boootban bejaratott cutzokat kelle arulni
ugye ? Belathato, hogy erre nincs ido es az ellenorzesuk igen aggalyos.
A gyakorlat pedig az, hogy bemegyunk a boootba, jobb esetben sokat
hallgatozunk estleg tobb helyen korulfulelunk, majd valasztunk valamit es
azzal letettuk a penzunkkel a magunk voksat is. Engem nem nyugtat meg
az, hogy bizonyos ido utan mashogy fog szolni a nehezen kivalasztott
cutz.   Udv, Agoston

Hallo hallo !
Mint korabban irtam, megvettem az IHP 120-as pici szuper
hangrogzitot, amiben van egy 20 gigas wincsi. USB 2.0
csatlakozon kommunikal a PCvel.  kb otod ido alatt
lehet 16bit stereo 44.1KHz mintavetelezett wav fajlokat
PCbe es visszafele tovabbitani. A PC-men a regi USBport
van. Allitolagosan az USB 2.0 sokszorosan gyorsabb
atvitelt tesz lehetove. Ma egy PC-boltban azt hallottam,
hogy nem olyan egyszeru a megoldas, hogy a regi USB-
port kartya ki, uj USBport kartya be es kesz. Allitolag ez a
dolog eleve alaplapi kerdes. Mit tudtok errol ? 
Bocs! Ha mar vonalban vagyunk, ket meg off-abb gyors
kerdes: Igaz, hogy az egyelore dragabb de szemet kimelobb
lapos kepernyok elettartama messze alatta van a hagyoma-
nyos monitorokenak ? Es a fekete nem igazan fekete rajta ?
Kulonosen utobbi kerdesemre inkabb maganban varnek
valaszokat.    Udv, Agoston