Sziasztok!
Gazso, legutobbi irasodhoz hadd gratulaljak! Egyetertesemrol
bizositalak. :)
> Azt gondolom, hogy a szex nem vetek - sot, elsosorban szerintem arra van,
> hogy igy is ki tudjuk fejezni szeretetunket, szerelmunket, es oromet tudjunk
> szerezni egymasnak. A nem helyenvalo szex viszont szerintem vetek, es az
> illeto sajat magaval szemben is vetkezik ekkor.
Ezt teljes mertekben igazoljak alabbi soraid is, de az en
tapasztalataim is megerositik, hogy ennek tenyleg igy kell valahogy
lennie.
> Azt is gondolom, hogy a nemi aktus helye egy eletreszolo kapcsolat
> (...) Amiben a par feltetel nelkul elfogadja sot szereti egymast
> (...) es ahol tenyleg a szeretet, szerelem, megbecsules, tisztelet
> es huseg kifejezese rejlik a szexben. Es ez devalvalodik
> amikor valaki nem helyen el a szexszel.
Lepten-nyomon azt veszem eszre, hogy fenti soraid beigazolodnak.
Szinte minden alkalommal azt latom, hogy a nem helyenvalo szexnek
valamifele karos kovetkezmenyei vannak. En megcsak nem is hirdetnem
ezt az elvet ilyen "hangosan", de az elet mindig megmutatja, hogy igy
van.
Tudom, most sok ember fogja leirni a sajat "ellentapasztalatait", es
nem is allitom, hogy _minden egyes_ nem megfelelo idoben es helyen
torteno szexualis aktusnak (azonnal lathato) negativ nyomai
keletkeznek. De, ahogy korulnezek az eletben, azt latom, hogy olyan
80-90%-ban megis ez az igazsag, ahol meg meg nem lathato a negativum,
kesobb meg elojohet. (En negativumnak tartom azt is, ha "csupan"
annyi a kovetkezmeny, hogy valamelyik felnek nehany oras lelkiismeret-
furdalassal kell megkuzdenie, es azt is, ha is, ha csak kosza
gondolatkent fogalmazodik meg benne, "hulyeseg volt, megse kellett
volna megtennem". De irhatnam a csaladok felbomlasat is - mint
kovetkezmenyt -, aminek nem hiszem, hogy nagyon ki kene fejtenem a
karos hatasait.)
> Es igenis az a velemenyem, hogy ezzel az illeto tobbet veszit,
> mint amennyit nyer, minden egyes alkalommal.
Nekem is ez a velemenyem, es - ahogy irtam is - az elettol is kapok
erre boven igazolast.
> Es hadd utaljak Jezus arra a mondatara, (...)
En nem tudom ennyire vallasi szemszogbol megkozeliteni a temat, mert
nem vagyok annyira meggyozodeses vallasos (ezt tudod). De most pont
azt tartom erdekesnek, hogy te elsosorban a hitedbol indulsz ki, en
csak siman a tapasztalataimbol (es az erzeseimbol), es ez a ket dolog
ennyire egybevag egymassal. :-)
> Boldog uj evet mindannyiotoknak,
Koszonom szepen, neked is hasonlokat, es kivanom, hogy a Hollandiaban
valo tartozkodasod bekeben, szeretetben teljen. Legyel ugyes! :)
Szaszovszky Nora
|
Hello Randizok,
Szereny velemenyem szerint sok ongyilkossagot megkiserlo ember nem
is igazan meghallni akar, hanem inkabb felhivni magara a figyelmet.
Ezt ne pejorativ ertelembe ertsetek, inkabb ugy mint egy
segelykialtast. Nem hiszem, hogy valoban meg akarnak hallni, hanem
van egy olyan problemajuk, amit nem tudnak egyedul megoldani (akar
eletviteli, egeszsegugyi, szerelmi stb.) es igy probalnak segitseget
kerni. Haverom a katonasagnal hromszor probalta megolni magat, de
egyszer sem kikerult neki, mert mindig olyan modon probalkozott,
hogy nagyon kicsi volt az eselye, hogy meghalljon... Ha komolyan ki
akart volna szalni a hintabol, akkor beveszi az AK47 csovet es mind
a husz tolteny elengedi...
Sajnalatos modon eljutottunk oda, hogy soxor mas veszjelre nem is
igazan figyelunk oda, pedig az ongyilkosagnak legtobbszor van oka,
ami nem egy pillanat alatt keletkezik (van ilyen is). Elozmenye es
lathato jeleiamire csak a baj bekovetkezese utan figyelunk fel es
szidjuk magunkat, ha egy kicsit odafigyeltunk volna... Rohanunk es
elnezunk a masik mellett... Atjarunk a masik lelken, soxor
akaratlanul is... Pedig lehet, hogy pont akkor adjuk meg neki a
vegso lokes...
--
Best regards,
Laci mailto:
|
