 irta a kovetkezoket 2004-02-14 07:55 -n:
> A férj várja a feleségét a kozmetikus elött.
>
> Az asszony kilép az ajtón, a pasi ránéz, majd megszólal:
>
> - Hát... legalább megpróbáltad.
> .....................................................
> Ha a cápa a tenyeredbol eszik, a lábadból is fog.
Ne vedd kekeckedesnek, de miert jo az,
hogy ennyire szet van tagolva
az osszes irasod?
Nagyon zavaro tud neha lenni,
ha minden masodik sorban van irva csak valami...
------
+vicc:
Tegnap olvastam:
- Hogy hivjak az instant baglyot?
- Neskuvik.
IroNiQ
--
Web: http://ironiq.hu
Email: 
LinuxCounter: #331532
|
Kérdés: Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
Válasz: A boncolás kb. Este 8:30-kor kezdodött.
Kérdés: És Kovács úr halott volt ebben az idopontban?
Válasz: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott hogy miért boncolom.
Kérdés: Doktor úr, mielott elkezdte a boncolást, ellenorizte az egyén
pulzusát?
Válasz: Nem.
Kérdés: Ellenorizte a vérnyomását?
Válasz: Nem.
Kérdés: Ellenorizte a légzését?
Válasz: Nem.
Kérdés: Tehát lehetséges hogy az egyén életben volt amikor elkezdte a
boncolást?
Válasz: Nem.
Kérdés: Miért olyan biztos ebben, doktor úr?
Válasz: Mert az egyén agya az asztalomon volt egy üvegtartályban.
Kérdés: Mindennek ellenére, mégis lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
Válasz: Igen, lehetséges hogy az egyén életben volt és ügyvédként praktizált
valahol.
|
Én is szoktam olvasni a vicceket sőt az
Interneten kószálva sok mást is. Azonban a
jó modorhoz szerintem hozzátartozik, hogy a mások
által befektetett munkát (az éjszakákon át
rajzolgatott, aprólékosan összerakott Web-lapok
készítésébe fektetettet) elismerem. Magyarul,
(és a törvény nem is izgat annyira), hogy,
ha valaki fáradságosan elkészít valamit, akkor
legalább annyi tiszteletet megérdemel, hogy a nevét
megemlítem (URL), amikor villogni akarok a munkájával.
Ettől én még nem leszek kevesebb, sőt.
Alexin Zoltán
e-mail: 
 wrote:
>
> Kedves mye_ten.xmg!
>
> Tudom, hogy nem tartozik rám, de ha már olyan tapintatlan voltál, hogy
> a közösben kezded kioktatni a másik embert, aki (legalábbis számomra)
> vicces írást küldött be, úgy érzem jogom van beleszólni a vitátokba.
>
> Nem tudom, mióta olvasod a Mókát, de itt az embereket semmi sem
> kötelezi arra, hogy csak saját írásaikat küldhetik be. Ha valaki
> vicceset küld be, amit még nem olvastam, nevetek egyet, és ettől máris
> jobb lesz a napom. A legrosszabb vicc az, amit rögtön el is
> magyaráznak neked. Most te valami hasonlót csinálsz, rossz szájízt
> adsz néhány remek poénnak. Élvezed?
>
> Mindenki felfedezett már egy pár írást, ami másik lapról származik. De
> mivel nem mindenki olvas el minden viccoldalt, a többségnek újak ezek
> is. Sőt! Csak a legjavát kapják, nem kell elolvasniuk a másodosztályú
> poént, mert mindenki csak a legjavát küldi be. De ha te folytatod az
> átkos kioktató tevékenységedet, elveszed mindenki kedvét attól, hogy
> bármit is beküldjön, mert mi van, ha valahol már megjelent?
>
> Légyszivesz állj le! Nem vagy köteles a mókát olvasni, és már mindenki
> tudja, milyen sanyarú életed lehet így, humorérzék nélkül. Megjegyzem,
> én nem láttam, hogy te viccet is írtál volna (pedig illik).
>
> Üdv:
>
> Zé
>
> U.i.: Ha legközelebb buliba mész, ahol mondjuk mp3 zenéket adnak, ne
> támadd le a DJ-t, hogy befizette-e a jogdíjat! (Tudod, az sem lenne
> vicces.)
>
> Vicc:
>
> Móricka az iskolában bukásra áll. A tanítónő felkeresi a szülőket,
> hogy közölje a szomorú hírt. A szülők elhatározzák, hogy ezután
> kikérdezik a tananyagot, mielőtt iskolába megy. A jobb tanulmányi
> eredményt remélő anyuka megkérdezi Mórickát, amikor hazatér.
> - No, fiam, tudtál ma felelni?
> - Igen!
> - Mit kérdezett a tanító néni?
> - Hogy ki szellentett.
|
