Kedves Dezso"!

> Ennek alapjan a BS gravitacio altal szolgatatott eredmeny
> meg mindig jobb, mint a Newton-i gravitacio alapjan kapott
> ertek.

Mindez nagyon szep, DE! Miert gondolod peldaul, hogy a Nap teljesen 
figyelmen kivul hagyhato ? Az Fold-Hold tavolsag kb negyszerese a 
Lagrange pont, ahol a Nap es Fold gravitacioja mar egyforma eros. 
Akkor miert ne okozhatna a Nap 1-2 szazalakos elterest az idealis 
Fold-Hold 2-testhez kepest ?

Extrem pelda, ami nem is annyira extrem:
A Lagrange pontban uldogelo muholdak csak negyszer vannak messzebb
a Holdnal, de Kepler 3. torvenye - ha csak ugy alkalmazzuk - mar 
teljesen mar rossz eredmenyt adna. Es a hiba egyaltalan nem a 
newtoni gravitacioban keresendo! 

udv
kota jozsef

Sziasztok!


Koszonom a p*V^kappa levezeteseket Vamos Janosnak es Tajthy Tamasnak.
A trukk, ami kell, az az alabbi:
: (4) R / M = cp - cv (M - molris tmeg)

: a kpletgyjtemnyek csak az idelis gzokra kzlik az belsenergia kplett
: (U = cv * m * T). Nem tudja ezt valaki relis gzokra???

Valami olyasmi, hogy du = cv*dT + valaminek a parcialis
derivaltja * dV, es idealis gazoknal a masodik tag nulla (u=U/m), ennyi
dereng a multkori p*V^kappa levezetesi kiserletezeseimbol. Mivel a
kepletek otthon vannak, csak hetfon tudom megirni.

Viszont mi a 3 felev termodinamika alatt gazturbinat, sza'raz es nedves
go"zt, mindenfele korfolyamatokat, fuvokakat, stb. mind idealis gazkent
szamoltunk es soha senki nem szolt, hogy "fiuk, a valosagban teljesen mas
jon ki realis gazokkal szamolva". Tehat idealis gazzal szamolva is
hasznalhato eredmenyt kaptunk -- legalabbis gondolom en.

Udv,
marky

> Az vilagos, hogy az egyszerre indulo
> fenysugarak (fotonok) kozul a lencse kozepen atmenők elobb erik el a
> lencset. Kerdesem: Elobb is hagyjak el? 

  Nem, pont egyszerre. Illetve megfogalmaztad, az egymas
mellett haladok egyidosek, azaz ha a kilepo felulet nem sik,
akkor pont annyival kesobb lepnek ki a lencsebol, amennyivel
kesobb van vege a lencsenek. Fermat-elv miatt.
  Valosagban persze ennyire idealis lencse nincs, kicsi elteresek
mindig lesznek.

Gyula

HT> gondom, hogy hiába tudom a reális gázokra a gáztörvényt, ha a
HT> képletgyűjtemények csak az ideális gázokra közlik az belsőenergia
HT> képletét  (U = cv * m * T). Nem tudja ezt valaki reális gázokra???
Az a gond a realis gazokkal, hogy a hokapacitasuk valtozik (novekszik)
a homerseklet fuggvenyeben. Vagyis, a hokapacitas fugg a
"mozgasszabadsagtol" (degree of freedom - hogy mondjak ezt magyarul?),
ami fugg a homerseklettol. Es akkor meg itt van a kvantalt hokapacitas
is...

Ami a tartalybol kiaramlo gazt illeti, igen, adiabatikus folyamatrol
van szo (legalabbis ami a bennmarado gazt illeti), csak a
gaztorvenynek azt a formajat kell alkalmazni, amelyben nem szerepel a
terfogat. (p*v  a nemtommelyik kitevon)

Gergo

On Fri, 5 Sep 2003 03:03:03 +0000 (UTC),
 wrote:

>
>Sziasztok!
>
>A kérdésem lehet, hogy középiskolás fizika, akkor bocs.
>Van egy pontszer? fényforrás és egy közönséges gy?jt?lencse (tehát
>amelyik közepén vastagabb, széle felé vékonyodik) úgy, hogy a lencsét
>elhagyó sugarak párhuzamosak. Az világos, hogy az egyszerre induló
>fénysugarak (fotonok) közül a lencse közepén átmen?k el?bb érik el a
>lencsét. Kérdésem: El?bb is hagyják el? Vagy a lencse lassít rajtuk,
>és mivel középen vastagabb, a középen haladó sugarakat jobban
>lassítja? Vagy másként fogalmazva: A lencse után egymás mellett
>haladó fotonok (vagy hullámok, ez mindegy) egyid?sek?
>Köszönet...

	A kérdés alapvetően jó. Emlékeim szerint egy ANYAGBAN, minél
nagyobb a törésmutatója, annál lassabban halad a fény. Konkrétan
gyémántban 125000 km/sec.

	Tulajdonképpen ebből ered a Cserenkov-sugárzás is (tudjátok,
az atomerőmű aktív magját körülvevő kékes derengés, ha valaki esetleg
látta már az Atomki-ben, vagy a KFKI-ban :) ). Illetve abból, hogy a
részecskék terjedési sebessége meghaladja az adott közegben érvényes
fénysebességet.

	Erről ha tudna valaki kompetens is írni, hogy ne túl nagy
baromságokat írkáljak.

Tisztelettel:
		Csehi András