1. |
archive (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
2. |
re: korvasut (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
3. |
holografia (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
4. |
Mekkora lehet ma? (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
|
+ - | archive (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Nem lehetne osszeszedni az archivumbol hianyzo TUDOMANY-okat?
Nekem pl. #2170-tol megvan az osszes. Ezzel kb 50%-at tudnam
potolni a hianyzo resznek. Szerintem masnal is van otthoni
archivum.
Udv: Midahi
|
+ - | re: korvasut (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Jóska!
>>Az anyag koncentraladasa folytán a tehetetlenségi nyomatek
>>kisebb lesz.
>Nem feledkeztel meg a centrifugalis erorol ?
A centrifugalis ero a sugar extrem nagyra valasztasaval
jelentéktelenne teheto. Ne is legyenek kullok most! Csak a laza
spiralrugobol keszult toroid van. (A rugo kis menetatmeroju. Messze
van a centrumi megfigyelotol)
Ugy porgessuk fel 0.75c keruleti sebessegre, hogy a sugar ne
valtozzon egyelore. Centrumi megfigyelo szerint a rugo
menetemelkedese valtozatlan. (a menet-atmero pedig csokkent, de ez
reszletkerdes).
A rugoval egyutt halado megfigyelo szerint duplajara nyult a rugo,
tehat feszul. Legyen nagyon gyengecske rugo ez. Am mert a
centrifugalis ero elhanyagolhato, kepes lazulni a sugar csokkenese
reven, ha megengedjuk.
A radiusz csokkentevel a fordulatszam novekszik. A keruleti sebesseg
is no kisse, mikozben a toroid sugara csokken. Amiatt kell nojon a
sebesseg, mert a rugoenergia - legyen az barmily csekely is - mozgasi
energiava alakul. (mi massa alakulhatna?)
A sugar vegul majdnem felere csokken. Csak amiatt majdnem, mert az
elhanyagolt centrifugalis ero megiscsak letezik, s kb. fele sugar eseten
kb. ketszeres - de meg mindig jelentektelen ero lesz ez.
A keruleti sebesseg csekely novekedte miatt - ezzel osszefuggesben -
a relativisztikus mechanikai tehetetlenseg is megnott kisse.
Bar utobbi miatt a centrifugalis ero megno, de ez meg mindig nem
sokat nyom a latba.
>Masik vonat-kerdes:
>> Mire alapozhatta, hogy tükörképet lát?
>Talan Masa Ikerovnanak matrozbluzben kellene lenni, masnival a copf-
>jaban. Vagy Masa integeto kezen foditva all a Pobeda ora. Vagy Masa
>nem tud annyira hangosan futtyogni...:)
O igen, valoban! Koszonom, ez is megoldas. Sajnos a peremfeltetelek
kozul nehanyat kihagytam, szamitva, hogy elhanyagolhatoak. De ugy
latom tevedtem. Potlolagos megszoritasok:
1. Az oroszok vsz. tukorirassal keszult karorakat is gyartottak,
balkezesek oromere.
2. Abroszimov a futtyrol gondolhatta, hogy Masa az iskolaban elcsente
a szarazdokkba kerult Lenin jegtoro lezsirozott, bebalzsamozott
futyulojet, s azzal kerkedve szaguld haza.
3. Abroszimov maga is matrozbluzt viselt és copfot masnival...
Mégpedig miota a Csajkovszkij dio- es uttorocsapat Csipkerozsika
orsenek tagjava avatta'k. (Ez egy radikalis kemenyvonalas
transzvesztita uttoroors. :)
Zoli
|
+ - | holografia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A klasszikus hologramm ugy keszul, hogy egy targyat megvilagitunk egy
lezernyalab egyik felevel, majd a lezernyalab masik felet interferaltatjuk a
targyrol visszaverodo sugarral a fotolemez kornyeken. Ilymodon nem csak a
feny erossegerol szerzunk informaciot, hanem a fazisarol is.
Ez igy ket mondatban vilagos, viszont: a fazis-informacio is intenzitaskent
tarolodik (akarom mondani, hogy ahol a targysugar ellentetes fazisban volt a
referens sugarral, ott fekete pontot kapunk). Tehat, egy kicsit sreg feher
lemezrol a felvetelunk fekete-feher pontok sorozata.
Az igy kapott felvetelt ugy kell nezni, hogy hatulrol megvilagitjuk a referens
sugarral, es igy rekonstrualjuk az eredeti targysugarat. Az nem vilagos, hog
ez mikepp tortenik. Az interferencia eredmenyekent kapott fekete-feher pontok
sokasaga a fotolemezen esetleg difrakcios racskent szolgal?
Gergo
|
+ - | Mekkora lehet ma? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
ORIGO "A SWIFT űrobszervatórium megörökítette az eddig legtávolabbi
gammakitörést. A jelenségre akkor kerülhetett sor, amikor a Világegyetem
kora a jelenleginek csak 7%-a volt.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20050913alegtavolabbi.html
.. az úgynevezett hosszú lefutású gammavillanások a körülbelül 25
naptömegnél nehezebb csillagok élete végén bekövetkező
hipernóva-robbanáskor történnek."
Tehat kb. egymilliard eves koraban az Univerzumban mar tortentek
oriastomeghalmaz tomorulesek, melyek ossze is roppantak. Kicsit
erdekesnek is tunik, a mi napunk kb. otmilliard eves, es meg
fiatalkorunak szamitjak.
A kerdes viszont hogy mekkora hatalmu lehet ma az az abban az idoben
osszeroppant oriascsillag? Tizenharomesfel milliard eve bizonyara
rengeteg mas tomeget, csillagokat, bolygokat tehetett magaeva, emiatt
oriasi gravitacios es magneses tere lehet e tavoli feketelyuknak.
Udv. Csaba.
|
|