Kedves Feri!

Irod:

> A geopatikus sugarzasok
> valosagossaganak ellenorzese isme-
> retlen terepen lehetseges. A gyakorlott radieszteta felmeri a
> kijelolt terepet, es nemcsak a sugarzasi zonak helyet terke-
> pezi fel, hanem annak erosseget, fazisat is meghatarozza.
> Ezt kovetoen "eszkozos" beavatkozassal elnyomja (csok-
> kenti az erosseguket) ezen sugarzasokat, -a valoban pro-
> fik erre is kepesek(!)- es ismetelten elvegzi a teljes me-
> rest. Az elnyomas csak akkor mukodik, ha az "eszkoz"
> foldsugarzas altal meghatarozott pozicioban van. Helytelen
> pozicioerzekeles eseten az elnyomas nem kovetkezik be,
> tehat hibas volt az eredeti meres. Akinek e meresellenorzes
> is tul szubjektiv, az keres egy foldtoresponti savotn (vona-
> lat), sok ilyen talalhato, es miutan azt megtalalni velte, az eredmenyt
> sugarzasmero (GM) muszerrel ellenorzi. Az
> ilyen vonalakban a normal -kornyezeti- sugarzasi ertektol
> magasabb szint merheto.

A GM muszer gondolom, Geiger-Muller-szamlalot jelent, ami radioaktiv
(ionizalo) sugarzast mer. Nem vilagos a leirasodbol, hogy ez milyen
kapcsolatban all az altalad "geopatikus"-nak nevezett sugarzassal.
Latszolag nem kulonbozteted meg a kettot. Kerlek, fejtsd ki, hogy hogy van
ez! A geopatikus sugarzas ugyanaz, mint a radioaktiv sugarzas? Vagy
egeszen mas, de a radiesztetak mindkettot egyarant kepesek erzekelni? Meg
is tudjak kulonboztetni oket egymastol?

Ha a radiesztetak kepesek a radioaktiv sugarzast erzekelni, az remek
tesztelesi lehetoseget ad a kezunkbe, hiszen a radioaktiv sugarzas
muszerrel nagyon erzekenyen es pontosan merheto. Nem ismerek olyan
elettani mechanizmust, amellyel a radioaktiv sugarzas az ember szamara
erzekelheto lenne (kiveve, ha nagyon eros a sugarzas, mert azt persze egy
ido utan eszrevesszuk, de itt most csak a hattersugarzas ingadozasairol
van szo). Ugyhogy ez valoban kulonleges kepesseg lenne, amit rendkivul
konnyu volna igazolni vagy cafolni.

Udv:
SziA

Kedves Lista, Szaki es Csabi! 

> Noha furdalja a kivancsisag az oldalamat, hogy melyik az a
> könyv, en mindenesetre la'tatlanban arra tippelek, hogy en
> többet ve'lek  elerhetönek a ferfi-nö egyuttmuködes altal,
> mint az az ominozus könyv sugall. Egyszeruen magasabbra
> kepzelem a gyakorlati  (-fizikai-)  te'tek  plafonja't.
> 
> Bajos, hogy latatlanban megkerdojelezed a konyvet, mert kicsit
> felreertettel, sajnos az en hibambol.

Nem kerdöjeleztem meg, egyszeruen furdalta a kivancsisag az 
oldalamat. Amiota eldölt a box-mozaikosdi ez utobbi iranyaba,
azota magamban mindenki fele uj fejezetet nyitottam. Veled
eleve sem berzenkedtunk egymas ellen, ugyhogy minden O.K.

> A konyv a ferfi es noi agy mukodesenek kolonbsegeirol szol. :
> Anne Moir- David Jessel (1992): Agyszex.
>  (Brain Sex, The real difference Between Men and Women)  ISBN 963 282 660 4

Köszi a könyv cimet. Nekem fontos, hogy az ilyesmit 
katalogizalhassam.

> PARA 774
> TIbor!
> A toleranciarol nem eleg irni, gyakorolni is kell. Nehez, de mint latod
> ennek a listanak megy. Kerlek csatlakozz!!

A "Tibor"-incidensröl kettö velös mondatban: Ö nem erzekelte
a kulönbseget. En ugyanis nem azt a sracot moszeroltam, 
hanem a hangsuly azon a felvetesemen volt, hogy a Lucoka
beleköpdös az egymas közti viszonyainkba. Erre pedig gyakorlati
peldat is illett hoznom, es az rendkuvul szemleleets volt.

> Igen, azt hiszem ertem, mert bizonyos esetekben a kulonvalasztas
> korulmenyes ( nem egyertelmu ).
> Amit irtam, az inkabb abbol fakadt, hogy PARA-dolgokrol vol
> szo ( FEK stb. ), amire emlitetted, hogy Te is ugy emlekszel,
> hogy a koedukalt csoportok hatekonyabbak.
> Ez olyan altalanos kijelentes ami igy onmagaban meg nem PARA,
> hanem pszichologia v. szociologia ( v. nem tudom ).

Igen, igaz a megallapitas. Csak hogy az en szereny 
velemenyem szerint a szociologia/pszichologia hatarvonalon
nem megallva a parajelenseg temaköreig hatoloan fontos a 
FEK-környezet bekalkulalasa. Tehat en a FEK-et mintegy
kibövitem, "ra'bövietm" a PARA temakörre, mert a 
tapasztalataim ebbe az iranyba mutatnak. A csatlakozasom 
elejen irtam, hogy nincs többe monodiszciplinaris tudomanyos 
siker, az interdiszciplinaris siker sem kielegitö. Csak az
un. MULTIDISZCIPLINARIS, v. POLIDISZCIPLINARIS megközelitestö
varhatunk attörö sikereket. 

>Sajnos bar mar utaltam is ra, Tamas-t nem
> nagyon tudom kovetni ( erre lehetne azt mondani,
> hogy az emlitett skalan nagy a tavolsag kozottunk ).

Keves a net-idö, alacsony az eletszinvonal, stb. 
Klub kellene. Ott tudnank egymast követni. 

> Tamas :
> Elnezest ezert, de igy erzem !
> Mindenesetre ez semmikeppen nem egy elmarasztalo
> itelet, hiszen ez a tavolsag kolcsonos
> ( innen-oda v. onnan-ide ) es csak az emberek
> kozotti termeszetes kulonbsegekbol adodik.

En egyszeruen nem elsö sorban "keszulek"-kihivast, hanem 
"agy/elme"-kihivast latok a parajelensegek ertelmezesenek
es iranyitasanak temaköreben. En is szenvedek attol, hogy 
egyelöre nincs eleg idöm es penzem a soraitok felett 
töprengeni.

A lehetö legeslegjobbakat!   Tamas

U.i.: Apropo: Ami a Tudomany gyakorlati eredme'nyesse'ge't
illeti, az egy sajnalkoznivalo fejezet a vilagtörtenelemben.
Csak a para-jelensegek egyre helyesebb ertelmezese fele 
lehet kitörni a kielegitö gyakorlati referenciak iranyaba. 
Nem irom ide, hogy SZVSZ, mert ez szerintem egyre többunk
"szereny" velemenye.