Na, legyen egy "lonely planet" szeru utleiras.
     Sajnos mostanban rendesen be vagyok havazva munkaval ezert nem 
     fejeztem be meg a vietnami utleirast sem.
     Most csak egy zanzasitott verziot kozlok:
     
     Aki szines madarakat, egzotikus allatokat szeretne latni az inkabb 
     latogassa meg az allatkertet es madarparkot Szingapurban vagy barhol 
     mashol a vilagon. 
     Az elso ket napot Kuchingban toltottuk, szerveztuk az utat, szallast 
     repjegyet foglaltunk. Az utikonyvek aradoznak errel a varosrol, de 
     nekem csak ugyanolyan lerobbant, megkopott malaj varosnak tunt mint a 
     tobbi. Az epuletek tobbsegerol nem tudni, hogy epitik, bontjak vagy 
     lakjak. 
     Harmadnap elindultunk a Mulu nemzeti park fele. Eloszor hajoval ki 
     tengerre majd fel egy folyon Sibu-ig. A tengeri szakaszon semmi 
     latnivalo. Az utasterben valami repulogep elteriteses 
     katasztrofafilmet es amerikai pankraciot nyomtak videon egesz vegig. 
     Ezt az agyament pankraciot ugy tunik nagyon szeretik, mert uton 
     utfelen, buszon, etteremben ezt bamultak.
     
     Ahogy a tengerrol beertunk a folyora egybol szembesultunk a terseg fo 
     ipari tevekenysegenek eredmenyevel, a fakitermelessel. A folyo 
     iszapsarga, a parton kilometerken fafeldolgozok erik egymast, a ronkok 
     hegyekben allnak a fureszgepek elott. Dzsungelt mint olyat a folyo 
     menten mar nem latni. A part menten mar palmakat telepitettek, mert az 
     gyorsan gyokeret ereszt es megkoti a talajt. Nehany nagyobb fa 
     fogpiszkalokent meredezik az egyebkent suru, bozotos aljnovenyzetbol. 
     A helyi ujsagokban bukkantam ra nehany hivatalos adatra:
     1990-ben 40 millio kobmeter fat termeltek ki, ez 98-ban 21 milliora 
     csokkent. A nemzeti parkok kivetelevel mar minden teruleten 
     vegigmentek a furesszel, van ahol mar ketszer is. Az orang-utanok 
     szamanak valtozasara mar nem emlekszem pontosan, de alliotolag 30 eve 
     a helyi gyerekek naponta larhattak orang-utant a szabadban. Ma mar 
     csak a rezervatumban es allatkertben.
     
     Sibutol szarazfoldon, busszal folytattuk utunk, Bintulun keresztul 
     Miribe. Este 10 korul erkeztunk meg es masnap mar a reggel 6-os 
     busszal mentunk tovabb a kikotobe ahol ismet vizre szalltunk. Ezen a 
     teruleten mar nincsenek epitett utak, a kozlekedes a folyon zajlik, 
     hosszu, szivar alaku vizibuszokon. Itt lattunk eloszor hosszu fulu 
     helyi embert. Valami oreg torzsfonok lehetett, mert madartollal 
     diszitett kalapja volt es sokan odamentek hozza, koszontek es 
     tisztelettel kezetfogtak vele. Most nincs itt a konyv a kozelembe, nem 
     emlekszem a helysegnevekre de valahol at kellett szallni. Ott meg 
     noket lattunk, szinten vallig ero fullel a karjuk konyekig surun 
     tetovalva. Itt mar neha ugy erztem nem is Malajziaban vagyunk. Ez nem 
     az a Malajzia amit eddig lattunk. Feltunoen sok helyen lehetett sort 
     kapni. Viszont az uzleteken itt is mindenhol kinai felirat rikitott. 
     Ezek mindenhol ott vannak! 
     A vizibusz a Long Terewan nevu hosszuhaz faluig vitt minket. Innen mar 
     tul sekely volt a viz ezert csak nyitott, fa motorcsonakkal lehetett 
     tovabb menni. Epp ott volt egy parkor aki felvitt minket fejenkent 35 
     Ringitert. Ja mig el nem felejtem hatan voltunk:
     A Kato csalad (igen, ex-HongKong) ket felnott + ket gyerek es mi 
     ketten a Kerekes csalad.
     A ketoras csonakazast esoerdohoz melto idojaras tarkitotta, a vizet 
     pedig tovabbra is a talajerroziotol bemosodott iszap. Egeszen a park 
     kuszobeig tartott a fakitermeles, ahol a folyo ket agra szakadt. A 
     kulonbseg szemmel lathato volt....
     Utkozben a vador  neha felhivta a figyelmunket egy-egy 
     orszarrvumadarra a fak kozott. Azt hiszem ez volt az egyeteln alkalom, 
     hogy lattam oket, igy is csak tisztes tavolbol.
     A Mulu parkban nagyon jo szobakat kaptunk 63 RM-ert. Annak ellenere, 
     hogy ket nappal elotte, telefonon foglalva csak dormi vagy luxus (VIP) 
     szoba volt eleg uresnek tunt a park kozpontja. A regisztracios holgy 
     szerint mi voltunk ott az elso magyarok.
     A park fo latvanyossaga a vilag egyik legnagyobb barlang rendszere. 
     Ennek csak nehany szazaleka van kiepitve turistak szamara. Tobb 
     szakaszra vezetovel es felszerelessel lehet barlangturat szervezni. 
     Igy erheto csak el a vilag legnagyobb kiterjedesu egybefuggo barlang 
     kamraja - amit mi nem neztunk meg. 
     
     Folyt kov ... talan
     
     Anti  - Szingapurbol

hello,

megleptes! egy _ontopic_ level! :)
szoval azt kerdeznem a kinaiul tudoktol, hogy mi a kulonbseg a
kantoni es a mandarin nyelv kozott. ugye, ha jol tudom, az utobbi a
"hivatalos" kinai. miert el megis mind a ketto?
(ugy vetodott fel ez bennem + 1 haverban, hogy a "Vigyazat, nyomozunk!" c.
Jackie Chan filmben a "remek" szinkronnak koszonhetoen,
amikor kantoniul beszeltek abbol cigany-paraszt szlenget csinaltak...)
szazezer szavas kiseloadasok + 1 mondatos replyk is johetnek mert
erdekel jol.

bye,
--
k3y - [Gott weiss ich will kein Engel sein]