>>Elottem a PC Muhely 1. konyv. A vilag legelso PC jellemzoinel
>>all par dolog, amit maris nem ertek: 5 db slot, ebbol 1 a "grafikus" :-)
>>kartya, 1 a lemezvezerlo, 1 a soros/parhuzamos port.
>> - Hogyan alkotunk kepet? Kulon memoriaterulet jelenti a
>>monitortartalmat es ezt a memoriat irogatjuk, ebben rajzolgatunk?
>Ez az egyik lehetoseg, ez terjedt el a PC-n. Sajnos hamar keves lett a
>rendelkezesre allo 64 kB, utana jottek a trukkok. 128 kB (a0000-bffff),
Persze ez relativ, de egyaltalan nem olyan hamar lett keves. 64K-ba belefer
a 320x200-as felbontas 256 szinnel (X-modban tobb lap is), es a 640x480
16 szinnel (szinten tobb lap), ezek VGA felbontasok, az SVGA kb. a 90-es evek
elejen jott be (10 evvel a PC megjelenese utan!), akinek addig tobb kellett,
az mast használt (vagy horribilis osszegert vett speci - nem VGA
kompatibilis - grafikus kartyat.
>kulon IO utasitasokkal megcimezheto lapok, stb. Ma ugy szokas, hogy a
>kartya a 24 bites cimtartomany tetejen (fene tudja, hany Tbyte)
>elerhetove teszi a teljes memoriajat.
Hm, hat az ugye 32 bit... és 4 GB. A lapozassal anno az volt a fo gond,
hogy ahany chip, annyifele lapozo-algoritmus, sajnos a kvazi-szabvany VESA
nem birt elegge elterjedni, nem is oldottak meg a problemat a Win95 megjelenese
ig.
>A masik megoldas, hogy a monitornak van sajat memoriaja es szabvanyos IO
>utasitasokkal lehet irni (olvasni nem szokas, altalaban nem lehet) -
>amihez igen hasznos a DMA. Unix es Motorola rendszerek, jatekkonzolok, stb.
ooo... milyen monitornak van memoriaja? Persze lehet vele kommunikálni DCC-vel
meg USB-n meg ilyesmi, de azt hiszem, itt osszekevertél valamit (vagy en nem
vagyok eleg tajekozott). En nem ismerek olyan rendszert, ami ne ugy mukodne,
hogy a (videokartya/szamitogep) RAM-ban talalhato digitalis adatot a videovezer
lo chip atkonvertalja
analog jelle (D/A atalakitas), es ezt az analog jelet kuldi el a monitornak/tev
enek.
(Persze pl. DVI-nel nincs D/A konverzio, de az elv ugyanaz.)
A memoriában talalhato adat ertelmezese tobbfelekeppen tortenhet, mas a karakte
res
(kod -> bitkep) es grafikus modok eseten, ez utobbiaknal a harom legelterjedteb
b:
a bitplane-es (lasd Amiga, VGA 16 szin, stb), a palettas (VGA 256 szin) es a
kozvetlen (Hi/TrueColor) modok.
>>Hogy lesz abbol kep? Mi olvassa ki sorosan, hogy kikuldje a monitornak?
^^^^^^^
?? sorosan ??
>Az elso Herc./CGA kartya meg bonyolult SW idozitesekkel oldotta meg: a
>programnak kellett figyelni, hogy kepalkotas kozben ne irjon (mert
>kulonben "havazott" a memoriaeleresi zavarok miatt). Erre egy bemeneti
>port volt: az "aktiv kijelzes" (ugyanaz, amelyik a kijelzes alatt az
>elektronsugar kioltasat vezerli). Nem lehetett kozvetlenul hasznalni,
>mert ugy problemat okozott volna, hanem meg kellett varni az aktiv
>allapotot, utana pedig a kioltottat, es ekkor lehetett irni - persze
>ekkor sem regenyeket. Mindez benne van a BIOS-ban (a Pentium alaplap
Kis pontositas: amikor az elektronsugar befejezte a kep kirajzolasat,
akkor a kep aljarol vissza kell ternie a kep tetejere - ezt az idot
lehet arra kihasznalni, hogy a memoriat modositsuk (nepiesebb neven:
vertical retrace).
A poen kedveert: van horizontal retrace is (a sor vegen), ez joval rovidebb,
de mondjuk egy szin allitasara meg eleg ido van. Igy lehet szoveges
modban magyar zaszlot rajzolni a szoveg hatterere, illetve
1 pixeles scrollozo rutint irni :-] (ej, a regi szep idok...)
>BIOS-a is tud jol kezelni egy CGA-t), a kiiro muveletekben - tobbek
>kozott ezert is ENNYIRE lassuak. Azota elterjedtek a dual portos
>memoriak: az egyik port a szokasos, a masik csak olvashato es soros
>adatot (egyszerre egy pixel) kuld. A regi kartyak meg olyan fizikai
>sorrendben szamoltak, ahogy a megjeleniteshez kellett (muveszet egy EGA
>vagy Herc. memoriat grafikus modban irni: kulon programresz kiszamolni
>csak a cimet, EGA-n 6-8 IO OLVASAS es iras, mire egy pixel kikerul).
Igen, de egyszerre akar 8 pixelt is ki tudsz tenni,
igy a fill-algoritmusok sokkal gyorsabbak.
Ezt nagyon jol meg lehetett figyelni: az Amigan nagyon sokaig a fillezett
vektorgrafika ment (mert ahhoz volt jo hardvertamogatas -> blitter),
a 7/14 Mhz-es proci a komolyabb 486-okat megszegyenito sebesseggel volt
kepes a megjelenitesre, de a PC nyomban visszautott, amikor megjelent a
Doom (mert a texturazashoz a bitplane-es rendszer mar alkalmatlan).
>Kedvencem a VGA 320*200 256 szinu mod: pontosan 64 ezer byte, szigoruan
>sorban. Egy pont egy byte es az egesz meg elfer egy szegmensben.
Nem veletlenul a legelterjedtebb mod, apro hibaja, hogy lapozni nem
tudsz, igy ha valami komolyabbat szeretnel csinalni (dupla pufferelessel pl.),
maris X-mod kell, ami meg ismet egy bonyolult dolog.
medve
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62.80.76.205)
|
