----- Original Message -----
From: Borbely Zsolt Attila
To: HIX BUDAPEST
Sent: Monday, September 10, 2001 7:09 PM
Subject: Trofea
Az alábbi szöveget március 5-én írtam,
azóta még voltam egyszer a helyen és nem változott a megítélésem.
Ma kinézve a Munténia Express ablakán, immár Budapest belterületén,
megláttam a Trófea vendéglő hirdetését, melyet korábban volt szerencsém
olvasni valamelyik programmagazin hirdetési rovatában is.
Tény, hogy már akkor csábítónak éreztem a hétközbeni 1500 ft-os "All you can
eat AND DRINK(!)" zsánerű ebéd ajánlatot. Tervbe is volt véve, azonnyomban,
de valahogy nem jött össze az elmúlt 10 napban a hely meglátogatása.
Most úgy hozta a sors, hogy a vonat épp megállt a kanyarban, a kismetró
Mexikói úti végállomásától kb. 100 méterre, vendéglőtől kb. 6 perc
járóföldre. Egy hirtelen ötlettől vezérelve leszálltam a vonatról és célba
vettem a vendéglőt.
Jól tettem.
Az előcsarnokban ingyenes ruhatár és egy kedves udvarias hölgy fogadott. A
kabátom és csomagom leadása után rögtön felkísért az egyik kedves leányzó, a
kollegája szempillantás alatt az asztalnál termett s igen előzékenyen
elmagyarázta a vendéglő rendszerét. Persze volt már némi rutinom az
ilyesmiben, a pincér nem is időzött a részleteknél amikor jeleztem, hogy a
rokonhelyeket (Vén hajó, Tanne, Mammutt - franc emléxik a nevére, Valami
csárda a mai Castro helyén, Mongolian barbeque, Kínai barbeque, Cascade,
Pasta Dost) már meglátogattam. Megtárgyaltuk az italrendelést, én
körülnéztem a kaják táján, az ital megérkezett rekordsebességgel, majd
váltottunk a pincérrel pár mondatot a svédasztalos helyekről. Bizonygatta,
hogy ha már nem fog itt dolgozni, akkor is visszajár majd. Elhittem neki.
Az 1500 ft-ban benne van korlátlan mennyiségű száraz és édes pezsgő (a
száraz iható, az édessel nem kísérleteztem), balatoni kékoportó és leányka,
valamit házi bajor sör. A sör nem rossz, de nem is egetverő produkció, ilyen
helyen mindenképpen elfogadható. A kékoportó ihatónak bizonyult, nem volt ez
sem első osztályú, de hát ebben a műfajban olyan klasszikusok is, mint Gere
Attila elég lapos produktumokat helyeznek az asztalra. (Hadd szúrjak ide két
pozitív példát a magyar piacról: sok ínyenccel ellentétben nagyon tudtam
értékelni a Vylyan barriqueolt kékoportóját - egyelőre az 1999-es kapható
2000 ft körül a borszaküzletekben, - valamint igen-igen szépnek találtam
Molnár Tamás Millenium babyjét, mely a Monarchia kft bábáskodása mellett
született meg. Meg is látszik rajta. Leveri az asztalról mind Molnár Tamás
korábbi klasszikus francia fajtákból készült borait, mind pedig a többi
villányi kékoportót az egy Vylyant kivéve.) A fehérbor viszont nem várt
módon remeknek bizonyult, reményeim feletti illat és ízanyagai voltak.
Leánykának nevezték, ami vagy nem stimmelt, vagy én nem kóstoltam még elég
leánykát eddig. Nagyon kellemes, üde, szénsavmentes fehérbor volt, zöld
illattal és ízzel.
Az ételválasztékban a carpaccio nyűgözött le legjobban, hisz efféle, igényes
előételt nemigen szoktak svédasztalra rakni. S nemcsak szép volt, hanem
ízletes és ötletes is - ahogy csírával és kis tojásos kaviárral díszítették.
A hidegkonyha standardjait nem próbáltam végig, volt igen sokféle
klasszikus, maradtam egy szárnyaspástétomnál meg egy kis libateppertőnél
némi zöld körítéssel. A salátabár korrekt volt, megmaradt standardoknál.
(Kiemelhető talán a friss salsa, ami messze jobb volt a mozikban kapható
kommersz konzervsalsánál, de egy árnyalattal jobb volt a TGI Fridays friss
salsájánál is.)
A melegétel-választékból a "szarvasszeletek burgundi mártással" c. produkció
ragadta meg először a figyelmem, választottam mellé némi házi
krumplikrokettet, s hogy ne járjak többször, fittyet hányva az "ajánlott"
kombinációkra a tányéromra helyeztem egy zsemlegombócot, némi barna mártást
és sajtmártást valamint egy adag csőben sült sajtos brokkolit.
Ami a hely erőssége az a 12 féle grillétel. Igyekeztem mindenféléből tenni a
tányéromra. A húsok pácban pihennek, a szakács a vendég szeme láttára
készíti el őket) Szóval vettem egy kis kapros tonhalat, joghurtos csirkét,
kókuszos csirkét, csípős karajt, currys pulykát, cukkinit padlizsánt és
krumplit. A grillkonyha előtt sorakoznak a mártások, két féle barbeque, több
egzotikus mártás, többféle frissen őrölt bors, fűszerezett olajok, sóval
ízkavalkád.
A kaja minősége a vár volt. Ezt végső soron kunszt elrontani.
A desszertek is jobbak voltak a megszokottnál: a somlói galuska mellett ott
volt a tejszínhab, nem kellett a pincért zaklatni mint a Tanneban, ahol ki
tudja mikor kerül elő a habszifonnal a kezében, nem is szólva a Vén hajóról,
ahol a somlói mellé nem adnak tejszínhabot egyáltalán és a székelykáposzta
melle meg nem adnak tejfelt.
Az almáspite kellemes volt, a kókuszgolyó a megszokott, az aranygaluska
korrekt.
Szóval a hely közelítette a tökéletest. Igen ezért a pénzért ezt a minőséget
és mennyiséget megkapni felettébb jutányos.
Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Zsolt
A szöveg megtalálható a Hova érdemes vacsorázni menni Pesten c topicban is.
PS. Búzasör ügyben tudom ajánlani a Tóth Kocsmát is.
PS2 Élvezettel olvastam az eddigi beszámolókat.
|
