1. |
re: Re: szennyezes (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
2. |
Hagyan dontsuk meg az evolucioelmeletet? (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
3. |
tavolsag es sebesseg (mind) |
68 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: * #2848, #2849 (mind) |
128 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: Re: szennyezes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>> Hol szuksegtelen? Mindenhol szukseges lenne, ahol takarekoskodni
>> akarnak. Ahol nem, ott tenyleg szuksegtelen.
> Ez egy kapitalis baromsag, mar ne haragudj -- felteszem csak
> hirtelen felindulasbol irtad. Egy villamos/busz/metro lenyegesen
> tobbet fogyaszt, mint egy auto (az uj Volvo buszok mintha 60 l/100km
> korul fogyasztananak). Ennek megfeleloen csak akkor eri meg, ha
> van rajta atlagosan N utas. Nem veletlen, hogy a deli sarki
> kutatoallomasokra nem megy a BKV. Szinten nincs a Balatonnal
> emlitesre melto tomegkozlekedes. Arizonai sivatagban sincs.
Igen - termeszetesen mindez igaz. Azonban ott, ahol 12 savos autoutak
vannak (es nem disznek), szerintem meg eleg sok lehetoseg lenne
tomegkozlekedesre.
> Eleg konnyu becsulni, hogy hol eri meg. 10-15 percnel ritkabban
> jaro tomegkozlekedes nem eri meg, mert a kutyanak nem kell. 10-15
> perces suruseghez meg nagy nepsuruseg kell (atlag 10-15 utas -- egesz
> napra atlagolva).
Nalunk sok helyen (a fovarosban) 30-45 percenkent jar a busz. Kisebb
varosokban es varosok kozott orankent, egeszen kisforgalmu helyeken
naponta 1-2-szer, vagy 2 naponta. Csak azert nem eri meg, mert nalunk
az embereket letminimum kozeleben tartjak, ezert minden nem
letfontossagu dolgon megprobalnak sporolni: itt pl. bliccelnek, ha
lehet (tavolsagi jaraton nem nagyon lehet) - ill. ritkabban jarnak,
mint ahogy szukseguk lenne ra
- masreszt a cegeknel lop, aki tud. Kezdve a vezetovel (uzemanyag),
folytatva a kalauzzal (tobbszor hasznalt jegy), es igy sorban a
kozepvezetok, felso vezetok (ok mar komolyabb teteleket, ill. mondjuk
csod szelen allo cegnel millios jutalmakat adnak maguknak).
Ezen kivul a tomegkozlekedes a Foldon sehol nem szokott nagyon nyereseges
lenni (mert nem veszik figyelembe, hogy dragabb lenne, ha mindenki
autoval jarna): mindenutt allami tamogatas kell neki. Ahol megadjak,
ott jol mukodik - ahol nem, ott doglodik.
> Ja, es meg egy dolog: A tomegkozlekedes akkor sporol igazan, ha
> az emberek tudnak letezni auto nelkul. Ugyanis mar regota tobbet
> szennyez egy auto eloallitasa, mint amit az auto utana szennyez.
> Azaz az igazi sporolas az auto elo nem allitasa lenne. Amit persze
> az autolobbi fur, ahogy kell.
Igen. Ebben lenne megoldas (USA) pl. ha a csaladtagok egy kozos autoval
mehetnenek a tomegkozlekedesig, majd onnan mindenki a maga utjan.
Nalunk csak normalis es elerheto aru tomegkozlekedes kellene (itt is
folyamatosan sorvasztjak el es emelik az arat, kozben meg megy a
kampany, hogy miert nem megyunk azzal) - hasznalnak az emberek, nem
lenne vele gond. Itt meg van hagyomanya.
|
+ - | Hagyan dontsuk meg az evolucioelmeletet? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Recept:
1.Kérni kell annak matematikai levezetését, mennyi ido kell minimálisan
ahhoz, hogy valamibol valami más legyen. (Pl, hogy egy bizonyos -
eredetileg növényevő populáció minimum mennyi ido alatt alakulhatott
át vérengző húsevo populációvá).
Ezután be kell bizonyítani, hogy ez sokkal hamarabb történt meg a
Földön (vagy máshol :).
Zoli
|
+ - | tavolsag es sebesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado :
>[tomegkozlekedes]
>> Hol szuksegtelen? Mindenhol szukseges lenne, ahol takarekoskodni
>> akarnak. Ahol nem, ott tenyleg szuksegtelen.
>Eleg konnyu becsulni, hogy hol eri meg. 10-15 percnel ritkabban
>jaro tomegkozlekedes nem eri meg, mert a kutyanak nem kell. 10-15
>perces suruseghez meg nagy nepsuruseg kell (atlag 10-15 utas -- egesz
>napra atlagolva).
A 10-15 perc szerintem igy nem igaz. pl. Oxford->Gatwick repter.
Jar orankent, es megis van eleg utas, mert az a legegyszerubb es leg-
olcsobb modja eljutni arra a repterre.
ezzel szemben a gyakrabban hasznalt Oxford-Heathrow husz percenkent jar.
Vagy vegyunk egy olyan jaratot, ahol akkor indul busz, ha az tobbe-
kevesbe tele van (pl. a kijevi iranytaxik ilyenek).
A fo problema megtalalni az optimalis kozeputat a fogyasztas/szennyezes/
kifizetodes es a gyakorisag/ar kozott, azaz ha tul ritkan jar/tul draga,
nem fogjak elegen hasznalni, mig ha tul gyakran jar, tobb a kiadas mint a
bevetel.
Persze vannak olyan jaratok is, amiken keves az utas, de az allam
valamiert tamogatja (ilyenek pl. az ejszakai jaratok, vagy a szegeny
kornyekre jaro buszok), vagy maskepp eri meg (pl. az ingyenes tesco
buszok, vagy ceges celjaratok a gyarakba).
Az igazi mondjuk az lenne, ha hivni lehetne a buszt egy gombbal, es
megfelelo szamu utas eseten indulna (hasonlo a gombos gyalogos
kozlekedesi lampakhoz), de persze visszajelzes is kene, hogy mikor fog
odaerni a hivott busz, es a rendszer erzekelni kell hogy tudja ha az utas
elunta a varakozast es elment.
>Ja, es meg egy dolog: A tomegkozlekedes akkor sporol igazan, ha
>az emberek tudnak letezni auto nelkul.
Ez sem feltetlen igaz. Ha nem 3-4 auto van csaladonkent hanem 1-2 az is
sporolas.
Jo pelda, hogy amikor kozelebb koltoztunk a munkahelyemhez komolyan
gondolkodtam az egyik auto eladasan (es en pl biciklivel jartam volna
dolgozni), de aztan munkahelyet valtoztattam es az mar messzebb van.
mas: Vegeztem egy kiserletet. Baratok voltak nalunk latogatoba, es a
heten rengeteget autoztunk, csucsidon kivul tobbnyire autopalyan nagyjabol
konstans 70-75 mph sebessegel. Az eredmeny: atagsebesseg az auto szerint
34 mph-rol 35 mph-ra novekedett, mig a fogyasztas 28.1-rol 28.3 mpg-re
csokkent (azaz atszamitva kb fel deci/100km fogyasztas-csokkenes).
Tehat ebbol arra kovetkeztetek, hogy eszak-amerikaban hasonlo motoru es
sulyu (es persze legellenasu) autok max fel literrel kevesebb benzint
egetnek az europai kozlekedessel szemben.
(mielott janibacsitol megkapnam a "na latod"-ot kiemelnem a "hasonlo
motor es suly"-t).
> Felado :
>>Tenyleg, azt el is felejtettem, hogy ott is angolul
>>beszelnek. :-o
>Akkor megemlitem Uj-Zelandot is, hatha az is kimaradt
>a listadbol.
Uj-Zeland Ausztralia emlitesere visszaugrott a listara :-)
>>Akkor nem hivlak at hogy teazzunk egyet az esot nezve :-)
>Es miert? Azt hitted, hogy kozelebb vagyok? Vagy csak
>lenezed a szegeny "gyarmati" urget (ez en vagyok)
>"down under"? :-)
Nincs ertelme a teljesithetelnem igereteknek (tul messze vagy) :-o
Ja igen a "gyarmatiaknak" a garazsban agyazunk :-)
Viszont erdekes a "down under", lattam ausztral terkepeket, es azokon
a lent fent van :-) Az egesz annak fugvenye, hogy a fold jobbrol balra,
vagy balrol jobbra forog, azaz mik a kiindulo parameterek :-)
A'kos
Ha erzeketlen robot vagy, a mailto: cim
neked valo, erzo humanoidkent csereld ki a kukac utan freemail.hu-ra.
|
+ - | Re: * #2848, #2849 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
'starters' soraira;
Sajnalom, mar amikor irtad hogy 'regenyeket' irtam a fuvagasrol, de
valahogyan nem kaptal tiszta meglatasat annak.
Nem 'pont ugyan azt' ,hanem pont ellenkezojet irtam amit Te irtal.
Meg egyszer probalom, csak telen leheto 10-12 napra halasztani a
fuvagasat. Nyaron, a 4 napi is tul hosszu. Ami miden alaklommal kb. 5-6
orat igenyel nekem.
S a 'kolcsonzesen'.; Kolcsonozned a mower-t (fuvago-gepe)$30-40-ert
minden alkalommal, amikor $99-ert vehetsz egy kis 3.5 HP gepet. $200-ert
meg egy nagyobb self-propelled-et.(Onhajtos) S amit en hasznalok
(kis-garden-traktor) meg dupla. S vettem azt (12 HP eros, 40 col vagasu
gepemet) $700-ert. Hat mennyi penzt dobnal ki ha kolcsonzod?
A 'tomeg-kozlekedes' kerdesen.
Ha Gyula valaszat a # 2849-ban nem ertelmezed, nem leheto jobb kepet
adni arrol.
Talan ha vissza forditom a kerdest. Hogy miert nem nyujt pl. a Malev
legi kozlekedest, mondjuk Pocspetri es Kukutyin kozott a lakossainak?
S miert ne? Allami vallalat, az adofizetok penzebol van.
Vagy mint irtam, az Orland-i "Linx" busz szolgalat. Ami nem uzlet,
csupan politikai okokbol fentarott szolgalat. Hogy azon nehany ak
reszere ( the 'underpriviledged'-ek) aki nem tud vezetni vagy nem
hajlando kocsit fenn tartani . De egy busz $200,000, es a driver
(soffor) heti $800-1000-ba kerul,nem is emlitve a $3-os benzin es mas
fentartasi koltsegeit, es mint irtam ha 1-2 utast lathatsz azon a
buszokon az 'tomott' buszt jelent.
S mibe kerulne, es ki fizetne a koltsegeke azt mindeutt futtatni?
Soraid a 'Global Warmig-on ,s altalaban is nagyon fatalistic meglatast
bizonyitott.
Vagy talan epp az elotte valo napon lattad a "The Day After" nevu kb.
25 evelotti propaganda filmet.?
Mert teljesen azt a meglatastokat nylvanitottad.
A USSR es US atom haboru utanni napon, mikor az eletben maradtak
vacorgnak ki a bunkerokbol. Minden elpusztitva, s mindenki
remenytelensegben szenevedi az eleteiket. No de az csak egy baloldali
pro-uni-lateral lefegyverkezesi propaganda volt akkor.
Mindamin ez a Fold, es az emberiseg atesett mar, az bizonyitek hogy
talan semmi nem felelmetzesre valo ok.
S nincs ertelme mindent a "nagy' es "ipari" nemzetek ellen forditani. A
Sz.U. volt a vilag legiparosodotabb nemzete. habar a Sz.U. mint
politikai vallalat mar nem letezik, de az ipara igen. Meg ha mar csak
tobb vas-oxidot produkal mint szen es ken oxydokat is.
S hamarosan Kina lessz a vilag elso legiparosodotabb nemzete. De azokat
soha nem vadolod semmivel. Csupan remelve hogy azok kezdenik felismerni
az iparaik altal okozott eccologiai problemakat.
Levegot a betonba? Hat mit gondolsz ,miert hasznalnak legkompresszoros
agitalokat a beton onteseknel? Hogy a levego ne maradjon abban. A
levego a ho hatasara terjed, s a betont szetfesziti.
Miert hull szet a cement-block-bol epult falak a tuz eseten? Miert a
(tuzallo) szilika tegla a tuzhelyek, s a nagy B.B.Q.-ban?
Mi lett a problema a Boston-i 'nagy luk' problemaja? A belvaros alatti
auto-ut , az ezer millio dollaros Km. enkenti? A nyari eleg altal beton
darabok hullnak ma. A levego a betonban!
De hogy mit alklamaznak az erosebb betonnak, a syntetikus fiberek. Ami
eros, es konnyu. Azzal leheto az erosebb beton kevesebb sulyban.
Gyula soraira;
A 'study" az ENERGIA hasznalatot mutatta,nem az 'EMISSION- elemzese
volt.
Mi a pontonfordulo mower (fuvafgo)?
Amely kepes egy ponton megfordulni.
Amely nem az elso kerekei kormanyzasan, hanem mint a tankok, a hatso
kerekei fekezesevel iranyitva. s ha ledobsz egy penny-t, az kepes a
fuvet vagni korultte.
hogy mi lehetne az nevezve magyarul, fogalmam nincs azon.
A PBS az kozossegi tv sugarzo. Adakozasokbol alapitva es fenntartva.
Letezik mindenfele itten.Az a kozosseg, nem egy befekteto, vallakozo
tulajdona. Ahol csak van elegendo adakozasok. 1/4 evente a programjaik
az adakozas gyujtesen koncentral. Azon programmokra adakoznak amit
ohajtanak/kedvelnek/ a kornyeki lakssag. Azert nincs hirdetesek,
Holywood-i filmek. Csupan tudomanyos es kulturalis programmok, s ahelyi
kozerdeku ,koz-esemenyeket szolgalasra nyujtott idoik. Sok opera,
ballett, tudomanyos programmok mind fokent az Angol nyelvu
tarsadalmakbol, a ('Masterpiece Theatre") Tudomanyos intezetek,egyetemek
alatali ismertetetesek,stb.
Lasd a < www.PBS.org> sot a <www.PBS.org/nova> programjait, az evi es
A-tol a Z-ig a kulombozo alanyokon a programjait,sot azok telejes
adatait.
A ho-olvadas; amikor sok a teli ho-esese, s a tavaszi gyors
ho-emelkedese,ami altal a ho gyorsan olvad,de a talaj nem fagy ki, a
hegyi kis patakok elaradnak, s a ho leve lerohan,aradasokat okozva. De
nyaron azok a patakok ki is szaradnak.
Olyan aradasok tortennek meg itt is naponta ahol SOHA nincs ho,sem
hegyek. Amikor a nayari (esos evszkak) eso 3-5 col csapadeko t eseik
15-20 perc alatt. Oriasi aradasokat okoz. De csak amig a csataornak es
a talaj kepes azt bevenni. Ami 1-2 nap. Nem is emitev a hurrkanokat,
amely 3-4 lab esot hoz. S az evi csapadek meg azok nelkul is evi 55
col.(1.5 m).
A mai Global felmelegedes qallitolag F.1 fok evtoizedenken. Kb. C. 2-3
fok felevszaada. Persze az sok es gyors a teljes foldkorulli allando
melegedesen.
A jeg, a ho barhol is van, a hegyeken, vagy a vizekben,de nem valik tobb
vizze mint az volt a fagyasa elott.
Hany 'jegkorszak'-on esett at a Fold? Sot "nem reg" a legtobb Fold
terulete jegtakaro alatt volt. De volt mikor a sarkok,( igen, eszak es
a deli is) Greenland es Antarctica is szarazfoldek, tropusi
novenyzetekkel takarva voltak. Hol volt akkor mind a Fold vize?
Ma az ivo-viz az emberiseg nagyobb problemaja,nagyobb mint az
elelmezese. Lehet tobb elelmiszert termelni, de az ivo-vizet nem.
legalabb is a koltsegeit ki birna?. Lasd Saud Arabiat, az ivo-viz
dragabb mint a benzin. De-salanizacio, vagy R.O, oriasi energia
kovetlemye miatt.
A hydrologiai cyklusaban, ma mi sokkal tobb vizet hasznalunk mnt a
cyklus nyujt,kulonosen a fejletebb tarsadalmakban (100-300 gallon per
nap ,per szemely) mashol meg letezo vizek szennyezese magasabbak.
Az ivo-viz csupan csak a tavakban, folyokban, hegyi havak, es a
talaj-kovezetekben letezok.
De a tavak folyok vizeit nem csak ivo-vizkent, hanem a szenny-vizek
vissza bocsatasar is hasznalva.
A talajvizek potlasa rem lassu folyamat.
Pl. Arizona es a del-nyugat, miota (20-30 eve) alakossag rhamosan
novekszik ,a talaj-viz 600 labat (200 metert) esett. S nem sok volt
ottan am a kezdettol. California es a del kornyek ,eszakro a Colorado
folyobol csataornazva a vizszuksegleteiket.
Csupan itt Floridaban ahol a egy 11/4 colos csovet folde 6-8 labra
lemoshato es pumpalhatsz vizet. De a partoktol 20-30- km-re csak
sos-tengeri vizet kapsz mar is.
A vizet sajnos sokan ertektelenul, mint megnemszuno s ertektelen
dolognak velik.
De viz nelkul elet nem letezhet!!!
S naponta kevesebb letezik ami emberi fogyasztasra megfelelo.
|
|