Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 2850
Copyright (C) HIX
2006-07-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re: Re: szennyezes (mind)  44 sor     (cikkei)
2 Hagyan dontsuk meg az evolucioelmeletet? (mind)  9 sor     (cikkei)
3 tavolsag es sebesseg (mind)  68 sor     (cikkei)
4 Re: * #2848, #2849 (mind)  128 sor     (cikkei)

+ - re: Re: szennyezes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> Hol szuksegtelen? Mindenhol szukseges lenne, ahol takarekoskodni
>> akarnak. Ahol nem, ott tenyleg szuksegtelen.
> Ez egy kapitalis baromsag, mar ne haragudj -- felteszem csak
> hirtelen felindulasbol irtad. Egy villamos/busz/metro lenyegesen
> tobbet fogyaszt, mint egy auto (az uj Volvo buszok mintha 60 l/100km
> korul fogyasztananak). Ennek megfeleloen csak akkor eri meg, ha
> van rajta atlagosan N utas. Nem veletlen, hogy a deli sarki
> kutatoallomasokra nem megy a BKV. Szinten nincs a Balatonnal
> emlitesre melto tomegkozlekedes. Arizonai sivatagban sincs.
Igen - termeszetesen mindez igaz. Azonban ott, ahol 12 savos autoutak
vannak (es nem disznek), szerintem meg eleg sok lehetoseg lenne
tomegkozlekedesre.

> Eleg konnyu becsulni, hogy hol eri meg. 10-15 percnel ritkabban
> jaro tomegkozlekedes nem eri meg, mert a kutyanak nem kell. 10-15
> perces suruseghez meg nagy nepsuruseg kell (atlag 10-15 utas -- egesz
> napra atlagolva).
Nalunk sok helyen (a fovarosban) 30-45 percenkent jar a busz. Kisebb
varosokban es varosok kozott orankent, egeszen kisforgalmu helyeken
naponta 1-2-szer, vagy 2 naponta. Csak azert nem eri meg, mert nalunk
az embereket letminimum kozeleben tartjak, ezert minden nem
letfontossagu dolgon megprobalnak sporolni: itt pl. bliccelnek, ha
lehet (tavolsagi jaraton nem nagyon lehet) - ill. ritkabban jarnak,
mint ahogy szukseguk lenne ra
- masreszt a cegeknel lop, aki tud. Kezdve a vezetovel (uzemanyag),
folytatva a kalauzzal (tobbszor hasznalt jegy), es igy sorban a
kozepvezetok, felso vezetok (ok mar komolyabb teteleket, ill. mondjuk
csod szelen allo cegnel millios jutalmakat adnak maguknak).
Ezen kivul a tomegkozlekedes a Foldon sehol nem szokott nagyon nyereseges
lenni (mert nem veszik figyelembe, hogy dragabb lenne, ha mindenki
autoval jarna): mindenutt allami tamogatas kell neki. Ahol megadjak,
ott jol mukodik - ahol nem, ott doglodik.

> Ja, es meg egy dolog: A tomegkozlekedes akkor sporol igazan, ha
> az emberek tudnak letezni auto nelkul. Ugyanis mar regota tobbet
> szennyez egy auto eloallitasa, mint amit az auto utana szennyez.
> Azaz az igazi sporolas az auto elo nem allitasa lenne. Amit persze
> az autolobbi fur, ahogy kell.
Igen. Ebben lenne megoldas (USA) pl. ha a csaladtagok egy kozos autoval
mehetnenek a tomegkozlekedesig, majd onnan mindenki a maga utjan.
Nalunk csak normalis es elerheto aru tomegkozlekedes kellene (itt is
folyamatosan sorvasztjak el es emelik az arat, kozben meg megy a
kampany, hogy miert nem megyunk azzal) - hasznalnak az emberek, nem
lenne vele gond. Itt meg van hagyomanya.
+ - Hagyan dontsuk meg az evolucioelmeletet? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Recept: 
1.Kérni kell annak matematikai levezetését, mennyi ido kell minimálisan 
ahhoz, hogy valamibol valami más legyen. (Pl, hogy egy bizonyos -
eredetileg növényevő populáció minimum mennyi ido alatt alakulhatott 
át vérengző húsevo populációvá). 
Ezután be kell bizonyítani, hogy ez sokkal hamarabb történt meg a 
Földön (vagy máshol :).

Zoli
+ - tavolsag es sebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : 
>[tomegkozlekedes]
>> Hol szuksegtelen? Mindenhol szukseges lenne, ahol takarekoskodni
>> akarnak. Ahol nem, ott tenyleg szuksegtelen.
>Eleg konnyu becsulni, hogy hol eri meg. 10-15 percnel ritkabban
>jaro tomegkozlekedes nem eri meg, mert a kutyanak nem kell. 10-15
>perces suruseghez meg nagy nepsuruseg kell (atlag 10-15 utas -- egesz
>napra atlagolva).
A 10-15 perc szerintem igy nem igaz. pl. Oxford->Gatwick repter.
Jar orankent, es megis van eleg utas, mert az a legegyszerubb es leg-
olcsobb modja eljutni arra a repterre.
ezzel szemben a gyakrabban hasznalt Oxford-Heathrow husz percenkent jar.
Vagy vegyunk egy olyan jaratot, ahol akkor indul busz, ha az tobbe-
kevesbe tele van (pl. a kijevi iranytaxik ilyenek).
A fo problema megtalalni az optimalis kozeputat a fogyasztas/szennyezes/
kifizetodes es a gyakorisag/ar kozott, azaz ha tul ritkan jar/tul draga,
nem fogjak elegen hasznalni, mig ha tul gyakran jar, tobb a kiadas mint a
bevetel.
Persze vannak olyan jaratok is, amiken keves az utas, de az allam
valamiert tamogatja (ilyenek pl. az ejszakai jaratok, vagy a szegeny
kornyekre jaro buszok), vagy maskepp eri meg (pl. az ingyenes tesco
buszok, vagy ceges celjaratok a gyarakba).
Az igazi mondjuk az lenne, ha hivni lehetne a buszt egy gombbal, es
megfelelo szamu utas eseten indulna (hasonlo a gombos gyalogos
kozlekedesi lampakhoz), de persze visszajelzes is kene, hogy mikor fog
odaerni a hivott busz, es a rendszer erzekelni kell hogy tudja ha az utas
elunta a varakozast es elment.

>Ja, es meg egy dolog: A tomegkozlekedes akkor sporol igazan, ha
>az emberek tudnak letezni auto nelkul.
Ez sem feltetlen igaz. Ha nem 3-4 auto van csaladonkent hanem 1-2 az is
sporolas.
Jo pelda, hogy amikor kozelebb koltoztunk a munkahelyemhez komolyan
gondolkodtam az egyik auto eladasan (es en pl biciklivel jartam volna
dolgozni), de aztan munkahelyet valtoztattam es az mar messzebb van.

mas: Vegeztem egy kiserletet. Baratok voltak nalunk latogatoba, es a
heten rengeteget autoztunk, csucsidon kivul tobbnyire autopalyan nagyjabol
konstans 70-75 mph sebessegel. Az eredmeny: atagsebesseg az auto szerint
34 mph-rol 35 mph-ra novekedett, mig a fogyasztas 28.1-rol 28.3 mpg-re
csokkent (azaz atszamitva kb fel deci/100km fogyasztas-csokkenes).
Tehat ebbol arra kovetkeztetek, hogy eszak-amerikaban hasonlo motoru es
sulyu (es persze legellenasu) autok max fel literrel kevesebb benzint
egetnek az europai kozlekedessel szemben.
(mielott janibacsitol megkapnam a "na latod"-ot kiemelnem a "hasonlo
motor es suly"-t).

> Felado : 
>>Tenyleg, azt el is felejtettem, hogy ott is angolul
>>beszelnek. :-o
>Akkor megemlitem Uj-Zelandot is, hatha az is kimaradt
>a listadbol.
Uj-Zeland Ausztralia emlitesere visszaugrott a listara :-)

>>Akkor nem hivlak at hogy teazzunk egyet az esot nezve :-)
>Es miert? Azt hitted, hogy kozelebb vagyok? Vagy csak
>lenezed a szegeny "gyarmati" urget (ez en vagyok)
>"down under"? :-)
Nincs ertelme a teljesithetelnem igereteknek (tul messze vagy) :-o
Ja igen a "gyarmatiaknak" a garazsban agyazunk :-)
Viszont erdekes a "down under", lattam ausztral terkepeket, es azokon
a lent fent van :-) Az egesz annak fugvenye, hogy a fold jobbrol balra,
vagy balrol jobbra forog, azaz mik a kiindulo parameterek :-)

A'kos

Ha erzeketlen robot vagy, a mailto: cim
neked valo, erzo humanoidkent csereld ki a kukac utan freemail.hu-ra.
+ - Re: * #2848, #2849 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

'starters' soraira;
Sajnalom, mar amikor  irtad hogy 'regenyeket' irtam a fuvagasrol, de
valahogyan nem kaptal tiszta meglatasat annak.
Nem 'pont ugyan azt' ,hanem pont ellenkezojet irtam amit Te irtal.
Meg egyszer probalom, csak telen leheto 10-12 napra halasztani a
fuvagasat. Nyaron, a 4 napi is  tul hosszu. Ami miden alaklommal kb. 5-6
orat igenyel nekem.
S a 'kolcsonzesen'.; Kolcsonozned a mower-t (fuvago-gepe)$30-40-ert
minden alkalommal, amikor $99-ert vehetsz egy kis 3.5 HP gepet. $200-ert
meg egy nagyobb self-propelled-et.(Onhajtos) S amit en hasznalok
(kis-garden-traktor) meg dupla. S vettem azt (12 HP eros, 40 col vagasu
gepemet) $700-ert. Hat mennyi penzt dobnal ki ha kolcsonzod?

A 'tomeg-kozlekedes' kerdesen.
Ha Gyula valaszat a # 2849-ban nem ertelmezed, nem leheto jobb kepet
adni arrol.
Talan ha vissza forditom a kerdest. Hogy miert nem nyujt pl. a Malev
legi kozlekedest, mondjuk Pocspetri es Kukutyin kozott a lakossainak?
S miert ne? Allami vallalat, az adofizetok penzebol van.
Vagy mint irtam, az Orland-i "Linx" busz szolgalat. Ami nem uzlet,
csupan politikai okokbol fentarott szolgalat. Hogy  azon nehany ak
reszere ( the 'underpriviledged'-ek) aki nem tud vezetni vagy nem
hajlando kocsit fenn tartani . De egy busz $200,000, es a driver
(soffor) heti $800-1000-ba kerul,nem is emlitve a $3-os benzin es mas
fentartasi koltsegeit, es mint irtam ha 1-2 utast lathatsz azon a
buszokon az 'tomott' buszt jelent.
S mibe kerulne, es ki fizetne a koltsegeke azt mindeutt futtatni?

Soraid a 'Global Warmig-on ,s altalaban is nagyon fatalistic meglatast
bizonyitott.
Vagy talan epp az elotte valo napon lattad a "The Day After"  nevu kb.
25 evelotti propaganda filmet.?
Mert teljesen azt a meglatastokat nylvanitottad.
A USSR es US atom haboru utanni napon, mikor az eletben maradtak
vacorgnak ki a bunkerokbol. Minden elpusztitva, s mindenki
remenytelensegben szenevedi az eleteiket. No de az csak egy baloldali
pro-uni-lateral lefegyverkezesi propaganda volt akkor.

Mindamin ez a Fold, es az emberiseg atesett mar,  az bizonyitek hogy
talan semmi nem felelmetzesre valo ok.
S nincs ertelme mindent a "nagy' es "ipari" nemzetek ellen forditani. A
Sz.U. volt a vilag legiparosodotabb nemzete. habar a Sz.U. mint
politikai vallalat mar nem letezik, de az ipara igen. Meg ha mar csak
tobb vas-oxidot produkal mint szen es ken oxydokat is.
S hamarosan Kina lessz a vilag elso legiparosodotabb nemzete. De azokat
soha nem vadolod semmivel. Csupan remelve hogy azok kezdenik felismerni
az iparaik altal okozott eccologiai problemakat.

Levegot a betonba?  Hat mit gondolsz ,miert hasznalnak legkompresszoros
agitalokat a beton onteseknel?  Hogy a levego ne maradjon abban. A
levego a ho hatasara terjed, s a betont szetfesziti.
Miert hull szet a cement-block-bol epult falak a tuz eseten?  Miert a
(tuzallo) szilika tegla a tuzhelyek, s a nagy B.B.Q.-ban?
Mi lett a problema a Boston-i 'nagy luk' problemaja? A belvaros alatti
auto-ut , az ezer millio dollaros Km. enkenti?  A nyari eleg altal beton
darabok hullnak ma. A levego a betonban!
De hogy mit alklamaznak az erosebb betonnak, a syntetikus fiberek. Ami
eros, es konnyu. Azzal leheto az erosebb beton kevesebb sulyban.


Gyula soraira;
A 'study" az ENERGIA hasznalatot mutatta,nem az 'EMISSION- elemzese
volt.

Mi a pontonfordulo mower (fuvafgo)?
Amely kepes egy ponton megfordulni.
Amely nem az elso kerekei kormanyzasan, hanem mint a tankok, a hatso
kerekei fekezesevel iranyitva. s ha ledobsz egy penny-t, az kepes a
fuvet vagni korultte.
hogy mi lehetne az nevezve magyarul, fogalmam nincs azon.

A PBS az kozossegi tv sugarzo.  Adakozasokbol alapitva es fenntartva.
Letezik mindenfele itten.Az a kozosseg, nem egy befekteto, vallakozo
tulajdona. Ahol csak van elegendo adakozasok. 1/4 evente a programjaik
az adakozas gyujtesen koncentral. Azon programmokra adakoznak amit
ohajtanak/kedvelnek/ a kornyeki lakssag.   Azert nincs hirdetesek,
Holywood-i filmek. Csupan tudomanyos es kulturalis programmok, s ahelyi
kozerdeku ,koz-esemenyeket szolgalasra nyujtott idoik. Sok opera,
ballett, tudomanyos programmok mind fokent az Angol nyelvu
tarsadalmakbol, a ('Masterpiece Theatre") Tudomanyos intezetek,egyetemek
alatali ismertetetesek,stb.
Lasd a < www.PBS.org>; sot a <www.PBS.org/nova> programjait, az evi es
A-tol a Z-ig a kulombozo alanyokon a programjait,sot azok telejes
adatait.

A ho-olvadas;  amikor sok a teli ho-esese, s a tavaszi gyors
ho-emelkedese,ami altal a ho gyorsan olvad,de a talaj nem fagy ki, a
hegyi kis patakok elaradnak, s a ho leve lerohan,aradasokat okozva. De
nyaron azok a patakok ki is szaradnak.
Olyan aradasok tortennek meg itt is naponta ahol SOHA nincs ho,sem
hegyek. Amikor a nayari (esos evszkak) eso 3-5 col csapadeko t eseik
15-20 perc alatt.  Oriasi aradasokat okoz. De csak amig a csataornak es
a talaj kepes azt bevenni. Ami 1-2 nap. Nem is emitev a hurrkanokat,
amely 3-4 lab esot hoz. S az evi csapadek meg azok nelkul is evi 55
col.(1.5 m).
A mai Global felmelegedes qallitolag F.1 fok evtoizedenken. Kb. C. 2-3
fok felevszaada. Persze az sok es gyors a teljes foldkorulli allando
melegedesen.
A jeg, a ho barhol is van, a hegyeken, vagy a vizekben,de nem valik tobb
vizze mint az volt a fagyasa elott.
Hany 'jegkorszak'-on esett at a Fold? Sot "nem reg" a legtobb Fold
terulete  jegtakaro alatt volt. De volt mikor a sarkok,( igen, eszak es
a deli is) Greenland es Antarctica is szarazfoldek, tropusi
novenyzetekkel takarva voltak. Hol volt akkor mind a Fold vize?
Ma az ivo-viz az emberiseg nagyobb problemaja,nagyobb mint az
elelmezese.  Lehet tobb elelmiszert termelni, de az ivo-vizet nem.
legalabb is a koltsegeit ki birna?. Lasd Saud Arabiat, az ivo-viz
dragabb mint a benzin. De-salanizacio, vagy R.O,  oriasi energia
kovetlemye miatt.
A hydrologiai cyklusaban, ma mi sokkal tobb vizet hasznalunk mnt a
cyklus nyujt,kulonosen a fejletebb tarsadalmakban (100-300 gallon per
nap ,per szemely) mashol meg letezo vizek  szennyezese magasabbak.
Az ivo-viz csupan csak a tavakban, folyokban, hegyi havak, es a
talaj-kovezetekben letezok.
De a tavak folyok vizeit nem csak ivo-vizkent, hanem a szenny-vizek
vissza bocsatasar is hasznalva.
A talajvizek potlasa rem lassu folyamat.
Pl. Arizona es a del-nyugat, miota (20-30 eve) alakossag rhamosan
novekszik ,a talaj-viz 600 labat (200 metert) esett. S nem sok volt
ottan am a kezdettol. California es a del kornyek ,eszakro a Colorado
folyobol csataornazva a vizszuksegleteiket.
Csupan itt Floridaban ahol a egy 11/4 colos csovet  folde 6-8 labra
lemoshato es pumpalhatsz vizet. De a partoktol 20-30- km-re csak
sos-tengeri vizet kapsz mar is.
A vizet sajnos sokan ertektelenul, mint megnemszuno s ertektelen
dolognak velik.
De viz nelkul elet nem letezhet!!!
S naponta kevesebb letezik ami emberi fogyasztasra megfelelo.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS