Kedves Gyula,
1) A kerdesfeltevesedre en nem tudom, hogy volna-e a tudomanyfilozofiaban, kulo
nosen az altalad emlitett korban valasz.
2) Popper tudtommal nem foglalkozott statisztikus jellegu torvenyekkel, sem pei
dg meresi hibaval.
3) Statisztikus jellegu torvenyekkel Carnap foglalkozott, o egy olyan induktiv
logikat dolgozott ki, amibol vegulis az a bayesianus hozzaallas adodott.
4) Popper eredetileg a tudomanyban az univerzalis tagado allitasok szerepet vet
te lenyegesnek. Ezekrol allapitotta meg, hogy nem bizonyithatoak, ugyanakkor eg
yetlen ellenpeldaval cafolhatoak, amennyiben az ellenpelda igazsagat biztosra v
esszuk. Innen a falszifikacios elmelete. Popper nem volt fundamentalista, neki
basic propositions, azaz alap allitasai voltak, amiket konvencio altal interszu
bjektiven igaznak tartanak a tudosok. Ezeknek bizonyossagarol o nem ertekezett.
A pozitivistak protokolltetelekben gondolkodtak, es ertekeztek ezeknek bizonyo
ssagarol is. (Vegyes allasponttal.)
5) Carnapek erre a verifikacios elvuket konfrimacios elvre finomitottak. Popper
rre valaszul arra is ramutattak, hogy a tudomanyban egzisztencialis allitasok i
s vannak, sot, vegyes allitasok, amelyekben univerzalis barmely es egzisztencia
lis kvantor is szerepelhet. Ezen esetek bonyolultak.
6) Popper kesobb a falszifikacios elmeletet reszben visszavonta, reszben tovabb
fejlesztette. Jott az empirikus tartalom elmelete, kesobb meg egy evolcios elme
lete.
7) A kesobbi elmeletekben a falszifikacio meg mindig fontos. Kb ugy nez ki a do
log, hogy az elmeleteknek falszifikalhatonak kell lenniuk. A gyakrolatban elism
erte, hogy a falszifikacio nem mindig jelent visszavonast. Volt egy bizonyos ad
hoc kijavitasos gondolata is, ami jol hangzik, de tenyleg mar nem olyan egyert
elmu. Osszessegeben elvben a falszifikalt elmeletet el kell vetni, es a lehetse
ges nem falszifikalt elmeletek kozul azt kell venni, aminek legnagyobb az empir
ikus tartalma.
8) Az empirikusan ekvivalens elmeletekrol Popper tudtommal nem irt.
9) Namost meg lehet vizsgalni, hogy egy ilyen elmelt mennyire tud elvben,e s me
nnyire tud a gyakorlatban kivalasztani egy elmeletet.
a) Elveben ugye vannak empirikusan ekvivalens elmeletek, ezeket azonosnak vessz
uk. Ezek kozul a valasztas metafizikai volna, egyszeruseg alapjan lehet praktik
usan valasztani. Ez pragmatikai kedrdes, nem teoretikus. Hogy a nem ekvivalens,
nem falszifikalt elmeleteket empirikus tartalomnal lehet-e egyertelmuen rangso
rolni, jo kerdes. Csinalhatunk egy ketlepcsos dolgot: vesszuk azokat az elmelet
eket, amik a legtobbet magyaraznak,a ztann ezek kozul azokat, amelyek legtobbet
josolnak. Igy talan mar egyertelmu a valasztas.
b) Praktikusan az elozo algoritmus jol mukodik szerintem. Nem nagyon van olyan
ket elmelet, ami tenyleg rangsorolhatatlan volna. Ha megis, hat akkor addig a t
udomany nem valaszt, amig ki nem derul valami.
10) nem nagyon vizsgaltak szerintem, hogy letezik, letezhet-e egyertelmuen vala
szto algoritmus empirikus tartalom alapjan. Feyerabend kritizalt dolgokat, de n
em jartak ezt korul teljesen.
11) Carnap es Popper vitazott az empirikus tartalom versus valoszinuseg kerdese
rol. Carnap egy kesoi cikke ramutat, hogy mindketto fontos. A tartalom vegulis
egyfajta valoszinuseg reciprokaval ekvivalens, mig az a valoszinuseg, amirol Ca
rnap beszelt, egy masik. Carnap a P(E | t) valoszinusegrol beszelt, ami az elme
let valoszinusege a letezo megfigyelesek feltetelevel. A tartalom az egy masik
valoszinuseggel ekvilvalens, ha nem tevedek, a P(t |E ) valoszinuseg reciproka.
12) Carnap valoszinusegi modellje a statisztikus torvenyeket is kepes magaba fo
glalni. Poppere csak ugy, hogy a statisztikus torvenyeknel egy hipotezisvizsgal
atot binarisra eldontunk.
13) Nem tudok olyasmirol, hogy meresi hibarol, es ilyen ertelmu pontossagrol er
tekeztek volna.
14) Kuhn, Carnap egy masik felfogasa szerint az elmeletek valasztasa nehany ert
ek szerint tortenik, amely ertekek es a valasztas nem kifejezetten algoritmikus
, nem kisereltek meg algoritmizalni.
15) Eddig a tudomany-logikai felfogas. A tudomanyszocialis felfogas szerint ped
ig az elmeletvalasztasban gyakorlatilag egy csomo mas szempont is kozre jatszik
. Ilyen elvben, es gyakrolatban dolgo minden emberi tevekenysegnel van.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx02x.nokia.com)
|
Gyula es Attila soraira; Relativistic quantummechanics Planck
torvenye alapjan van elismerve mint teny,s azt tisztan mondhato hogy "igaz" so
raid szerint. Quantus; quantity meghatarozasai meresek altal
,vagy estimation/=(felbecslesek?) modjan,de azon modszer is meghatarozhato mert
tenyekk alapjan. Az inkabb a statstikusok altal alkalmazva gyakran. De a (marg
in of error) tevedesek/(tolurance) hatarkorei is megatarozott merheto alapokon.
"JoslaS" s nem 'meres' fizikus altal? Kerlek,helyesbits ki ha
tevednek, de physics nem a tudomany mely az anyag,energy,mozgas es erok , es n
em a 'joslasokkal foglalkozik? Fizikus josol(?),az rem gyors h
ivatas valtoztatas. "A penzerem(?)feldobasainak ill.ese
senek lehetosegeit modelallitasa modjan is a mert es szamithato tenyek alapjan
leheto.Mint pl. a penzerem inbalance-je,a legnyomas/legaramlat,stb(habar azok m
inimalisak is) es a feldobo technikajan f!
ogg fuggeni. Persze ha a penzerem feldoboja buvesz lenne,akkor az eredmeny az
illizio eleresen alapszik,mely a buvesz(penzerem feldoboja)technikajan es gyako
rlatan fog fuggeni. Gyanitom hogy bonafide phylosofiai valszt
majd kaphatnal valaha is.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: netcache-3004.bay.webtv.net)
|
