Vasaroltam vala egy a cimben talalhato fejhallgantyut es a vele kapcsolatos
tapasztalatokat szeretnem megosztani a HANG nepevel.
Eloszor is.
Nekem otthon (sajnos anyagi okok miatt meg mindig) csak egy modositott 4xx JBL
hangfalparom van kevlar Chario melyekkel (Dynaudio altal atberhelt darab),
amelyet egy Marantz PM-47 erolkodo es egy Technics SLPG-880 CD-lejatszo
egeszit ki.
Miutan fulemre vettem eme kis nemet remekmuvet az allamat valahonnan a haz
alapjaibol kellett kiasni.
Bar gyanitom, hogy csak en vagyok audiofulileg alulkepzett, de meg aznap este
vegighallgattam a lemezeim nagy reszet, mert a legtobb felvetel olyan volt, min
tha
meg nem is hallottam volna soha eddig.
A klasszikus felvetelek nagy reszen (kiveve noname - ilyenbol szerencsere csak
egy-ket darab van - es EMI Red Line) hallani magat a termet amiben felvettek,
ahogy a karmester levegot vesz, ahogy a kottat lapozzak, egy-egy valtott
hegedufutamnal, azt is, ahogy a hegeduk kulon-kulon huzzak a dallam bizonyos
reszeit/szolamait.
A zongoradaraboknal az eloado lelegzeset, a szeknyikorgast.
Van olyan 1960-as Diotoro felvetelem (Sony, L. Bernstein), ahol tisztan (!) hal
lhato,
ahogy a Manhattan Center elott elmegy egy auto vagy busz, illetve egy 1955-os
(EMI Classics, Klemperer) Beethoven 7. Szimfoniam, ahol a 3. tetelben hallani l
ehet
az eloterben becsapodo uvegajtot es a London felett elszallo repulogepet.
Az 1930-as es 40-es evekben keszult tangofelveteleimen itt ott talaltam egy-egy
eddig bujocskazo hangszert. A digitalis remaster (neha meg a hasznalt metodus
is) nagyon konnyen azonosithato.
Meglepoen sok felvetelen talaltam halozati fesz-zugast es a benabbnal benabb
vagasokat a modern operafelveteleken.
Az eddig kuriozumnak tartott Farinelli CD-n (Aki nem tudna: egy falzetto-tenor
es
szopran enekesno hangjat mixeltek ossze, hogy egy barokk herelt enekes
hangjat utanozhassak az azonos cimu filmhez.) is konnyen behatarolhatok a
vagasok es az enekes szemelye.
A kutyu elvileg (-10dB-nel) 12Hz-tol 38Khz-ig visz at, ami legfeljebb azert erd
ekes,
mert a CD 22Khz-es maximumaig valoszinuleg eleg linearis lehet az atvitele.
(hallhatoan az) A melyeire sincs panasz. A hanfalak szinte csak ugy produkalnak
tobbet a dobozhangnal, ha az ember az egekbe nyomja a melyet es a magasat. Itt
linarisan tokeletesen szolt.
Elsore meglepo volt a rengeteg (neha - foleg elektronikus zenenel) magas, de
ebben azt hiszem az erosito is kozrejatszik (mas kutyun nem volt feltuno).
Hallottam - jazz CD-vel az 590 mellett kuzvetlenul - a joval dragabb HD600-ast
es
a HD580-ast is es az nem hatott meg annyira, de azert kivancsi lennek ez utan,
hogy mi az amiben AZOK tobbet nyujtanak.
A reszletezes persze neha zava is lehet, mert pl. sok kozelmikrofonozott
felvetelnel hallani azokat a kis kattanasokat, amikor egy-egy gyorsabb
valtasokkal megaldott szamoknal hegeduhur lenyomasabol/elengedesebol
ered, illetve szinte elviselhetetlen, amikor tul van vezerelve a a felvetel (ne
m
egy van ilyen!) es a teteje "le van vagva" a nagyobb beuteseknel. (amolyan
linearis dinamikus kompresszio elven +2dB felett minden +2dB lesz, ami
egyenes vonal a hullamkepben es egy idegesito kattanas a gyakorlatban)
Az ilyen mellekes (es szerintem rajtam kivul, mindenkinek termeszetes)
dolgokat mar nem is emlitek, mint a klarinet/oboa, rezfuvosok bandoneon
szelepeinek (gombjainak) klattyogasa, az enekes eseteben sokszor nem
csak a hangjat hallja az ember, hanem azt is, ahogy kifujja a levegot kozben.
A gitar (raadasul - meglepoen - remasterelt ABBA felvetelnel) eseteben
ahogy gitaros fogast valt es a zenges lecsillapodik, vagy (szinten ABBA) ahogy
a szek megcsikordul a Bjorn alatt (ami erdekes, mert szintetizatoron jatsza -
szerintem es a CD-borito szerint - a zongora reszletet).
Lehet, hogy mindennapi hallgatasra az audiofulesz HANGoskodok egy kicsit
eroszakosnak tartjak majd, de en eredetileg monitor-fulhallgatot akartam
venni (zartat), de ennek a hangja annyira megtetszett, hogy maradtam ennel.
Tenyleg tud valaki (gyakorlati) infoval is szolgalni az elektrosztatikus elven
mukodo fejhallgatokrol/hangfalakrol?
A Sennheisernek van ket tipusa, egy 270.000 korul (MOSFET-es erositovel) es
egy 2 mila korul (csoves erosito 7Hz-100Khz atvitel asszem -6dB-en,
huszonvalamennyi Khz-ig tok linearis etc.)
Udv
Aron
|
Sziasztok!
Ha valaki ismer olyan hangkartyat, amelyik nem annyira zajos
(tehat ha feltekerem az erositom, nem zug tulsagosan), irja mar meg a
tipusat.
Nekem egy regebbi ISA-s AWE64-em van, ami jo is volt eddig,
mig nem vettem jobb cuccot.
Valamint: van-e olyan hangkartya, amin nem csak jack kimenet van, hanem
mondjuk rca is? Vagyolyan jack kimenet, ami tenyleg jo minosegu?
Ha barki valamelyik kerdesemre tudja a valaszt, irjon mar legyen
szives az  cimre.
Koszonettel:
Istvan
|
