Kedves Szocs !
>Azonban az altalad leirt kiserletek mar a mozgovonathoz
>viszonyitva ervenyesek.
>A Foldon allo megfigyelo mar nem erzekeli (ezert
>latszolagos, meg ha merni is tudod)
En ezt nem ertem, de olvasd el ujra a vonatos eseteket. Kulon irtam
arra is peldat, hogy ha foldhoz kepest allo lezerrel vilagitunk
be a mozgo vagonba, akkor a benti megfigyelo tapasztalja az aberraciot,
mig ha a foldhoz kepest mozgo vasutas lezeret figyelnenk,
akkor a kinti allo megfigyelo kell tapasztalja az aberraciot ugyancsak.
Igy kerek a vilag. Egyebkent kiserletileg egyszeru volna kimutatni:
Fogjunk egy porgetheto szerkentyut, melynek keruleti sebessege par
km/sec. (nagy kunszt lenne?)
A keruleten a fuggoleges tengelyevel parhuzamosan, egymastol
180fokra 1-1 lyukbol feny villogjon.
Szereljunk fole 45fokban megdontott 1-1 tukrot, es a fenyt vetitsuk
a tavolba egy feluletre. 1km-re a geptol a fenyfoltok nehany mm magassagi
eltereset ki lehetne mutatni, ha a gep forog.
Minel nagyobb a fordulatszam, ill. minel tavolabbra vetitunk,
annal feltunobb, hogy nem parhuzamosak a fenyek.
Jelzem, ez az osszeallitas primitiv, mert a fenyek utjaba
tett kulonfele optikai eszkozokkel meg kisebb tavon is ki
lehetne mutatni az aberraciokat.
( S.D. talan meg is epitene a berendezest, majd kihirdetne, hogy
nem vart jellegu aberraciot mert. Ekkor dohogva betoppanna M.J. es
vaskalapjat bedobva a sotetbe osszetorne azt az ott felejtett tukrot,
melyben S.D. a negativ aberraciot megfigyelte. :)
>Azt valosnak veled, hogy maga a fenysugar, lezer sugar
>gorbul el?
A gorbulest nem tartom megfelo kifejezesnek, mert ha nincs
gyorsulas, nincs iv, hanem a fenyforras vilagit eleve mas
szogben, ha relative mozog a megfigyelohoz kepest, es ezt
a teridos vilagunknak koszonhetjuk.
>A feny a terben terjed, kozismerten a fenyt csak a nagy
>gravitacios erok gorbitik meg, vagy fenytores.
>Itt nem all fenn egyik sem..
Nem elhajlasi jelenseg, ezert kulon nevet kapott.
Regebben kifelejtettek ezt meg a felsofoku oktatasbol is sok
helyen, igy kevesen tudnak rola, es altalaban meglepetve
ill. ketkedessel veszik tudomasul, akik nem hallottak
rola sosem.
>Ha a feny elferdulessel kapcsolatban tudnal egy pontos,
>rajzal ilusztralt leirast adni,
>vagy megnevezni, hogy hol talalok, megkoszonnem.
|
|
| *
| ez az aberralt feny: *
| *
| A kibocsajto, ami megy v-vel: *> > > >
Sajat rendszereben az utiranyara merolegesen van a fenyforras.
Kulso, relative allo megfigyelo szerint a feny egyreszt eppen
ugy halad a fenyforrassal egyutt - annak utiranyaban - mintha
targyat lottek volna ki onnan, de a szaggatott vonal szerinti
iranyban - ha fenyrol van szo csakis c-vel terjedhet.
v-bol es c-bol (a haromszog atfogoja) Pithagorasszal adodik,
hogy milyen sebesseggel tavolodik a feny a kibocsajto test
utvonalatol, de a tavolodas sebessege csak egy elvi, utiranyra
meroleges vektor, ami sokkal-sokkal is lehet kisebb c-nel,
az aberracio merteketol fuggoen.
Ha az utirannyal parhuzamos tukrot is odateszel, a kibocsajtott
es visszavert feny hosszabb utat jar be, s igy hosszabb idot tolt
el a feny a terben az allo megfigyelo szerint, mint a rendszerrel egyutt
mozgok szerint.
Ennek merteke konnyen kiszamithato az abrabol. A mozgo megfigyelo
maga azt sem tapasztalja, hogy a feny oda es vissza mas-mas utvonalon
haladt, mint ahogy azt sem figyelheti meg kozvetlenul, hogy
rendszereben minden folyamat lassabban zajlik.
Mas:
Nem hivtam fel figyelmedet kulon a korabbi manoveres kiserletben
arra, hogy a fokomornyik amikor neha orakat egyeztet kozeprol,
az elol levo ora mindig kesve kapja meg az aktualis pontos idot -
kulso megfigyelo szerint.
Emiatt az elol levo ora mindig kevesebbet mutat a hatsonal, de errol
odabent megintcsak nem tudnak, nem veheto eszre, nem megfigyelheto.
Ez a magyarazat arra, hogy akar hatulrol erkezo feny sebesseget merik
odabent, akar elolrol jovot, mindig c-nek merik.
(Persze hozza kell venni, hogy a hajo ilyenkor kontrahalt, es az
orai lassabban is jarnak aranyosan - igy a bentiek helyesen merik
a kulvilaghoz viszonyitott sebesseguket, bar a vilagot osszementnek
merik - ami szamukra valosagos jelenseg, hiszen meres igazolja.)
>Mit gondolsz lehet sebesseget merni, anelkul, hogy mas
>testet vegyunk viszonyitasi alapul?
A sebesseg, az ido, es a tomeg egyarant relativ mennyisegek.
>>Einstein elmelete - hasznalhato ! :)
>>Nem csak megmagyarazni lehet vele jelensegeket, hanem elorejelezni is.
>Na, nem eppen szazszazalekosan.
A tudomany megjeloli az elmeletek ervenyessegenek hatarat.
Az elmeletekrol mindig feltetelezni kell, hogy kozelitoen irjak
le a valosagot, adott, eddig ismert korulmenyek kozott.
>Nem gondoltal arra, hogy azokat a jelensegeket,"esetleg"
>maskepp is lehet magyarazni? Lehet mas ok-okozati osszefuggese is?
Hogyne, keresik is folyton, de amennyire tudom, minel melyebbre
asnak, annal nagyobb matematikai nehezsegekbe utkoznek.
A magyarazatok hianya viszont inkabb csak lelektani problema.
Igeny van, de az sosem biztos, hogy az igeny kielegitheto.
A tudomany eloszor is minel pontosabb leirasokat keres.
Amugy az ok-okozat osszefuggeseket tobb kategoriaba soroljak,
es elvben letezhet olyan kategoria is, mely emberi
gondolkodasmodunktol idegen, nem felfoghato, nincs modellunk ra,
azaz nem varhato el, hogy mindent meg lehessen magyarazni.
Egyebkent ugyancsak kedvelt peldam, hogy vannak jol kifundalt
buvesztrukkok, melyek lattan mindenki elamul es ugy veli
az adott mutatvany a fizikai lehetetlent peldazza, holott a dolog
lehetseges, van magyarazat is, de mert nem latunk bele mindenbe, az
informacio hianya es konvencionalis gondolkodasmodunk felrevisz.
Egyetlen gyogyir van erre, minel tobb trukkot megismerni.
>Van egy sajat, torvenyem (lehet, hogy mas mar elottem is ismerte),
>Semmilyen inercialisrendszerben, fizikai lehetetlenseg, erzekelni, merni,
>minden okozati hatast, amely egy jelenseget determinal.
>Erre van egy kis bizonyito tortenetem.
Ird meg.
>perihelium ...
Reszleteket nem tudok, de Einstein volt az elso, aki elmelete alapjan
kielegito magyarazatot adott ra. Addig ez is bosszanto rejtely volt.
Udv: zoli
|
