Kedves Listatagok és kedves Laci!
>> Nem sikerült, mert nem azt vállaltam leszületésem elott, hogy én
programozásból élhetek. Nekem tanítanom kell, és nem is mehetek
más pályára, mert akkor rögtön szívatás alá vesznek fentrol.
> Ha ezt valahonnan 100% bizonyossággal tudod (?), akkor rendben
van.
Máskülönben viszont arra gondolnék, hogy így épülnek ki az
önkorlátozó
hiedelem-rendszerek.
- Tökéletesen igazad van.
Erre annyit tudok felelni, hogy én a magam részéről több mint 90%-ot
adok a kijelentésemnek.
Persze mondhatnék többet is, de szeretek minden lehetőségnek esélyt
adni.
Szóval, azért gondolom, hogy nekem nem programozásból kell élnem,
mert egyik kontrollozásom alkalmával elmagyarázták nekem az életem
értelmét.
Illusztrációként az életemből felvillantak képek, és minden teljesen
világos, és egyértelmű volt. Mindent, ami történt velem, egyetlen logikai
szálra fel lehetett építeni. Megdöbbentően egyszerű. Az ember azért
nem jönne rá önmaga, mert sokkal bonyolultabbra számít.
Kedves Margó!
> Ehhez még annyit szeretnék hozzátenni, s kérlek ezt fogadd baráti
> észrevételként: úgy tűnik, nem teljesen értesz ezzel egyet, még most
> sem.
- Egyetértek vele. Csak akkor még nem tudtam, hogy ez volt az oka.
Csak később lett világos, hogy mit tehetek, és mit nem.
Felesleges ellene lázadnom, mert amikor azt teszem, amit kell, minden
simán és jól megy. (Szellemi és anyagi téren egyaránt.)
> Felmerült bennem, hogy talán mégsem az a Te Utad, melyen jársz?
Lehet,
> van számodra egy még kielégítőbb és teljesebb megelégedést nyújtó
életpálya?
> Nagyon kérlek ne add fel, mert biztosan meg fogod találni, ha így van!
(Ezt az érzést nagyon jól ismerem, mert nekem is volt hasonlókban
részem!)
- Köszönöm a bíztatást! Az mindég jól jön!
Az életpályáról csak annyit: kb. másfél éve kezdődött egy
döntéssorozat, amit meg kellett hoznom.
Munkahelyi helyezkedés, munkahelyváltás, az anyagi biztonság
látszólagos csökkenése, stb. jellemezte ezeket a helyzeteket.
A döntések előtt megfogadtam, hogy azt teszem, amit fentről súgnak.
Ehhez szükség volt a kontrollozásra, és a nadira egyaránt.
Látszólag rossz irányba kellett indulnom, de megtettem a lépéseket,
pedig némelyiktől igen féltem.
Most viszont már tökéletesen látszik, hogy ez az út felfelé ível, a másik
viszont szakadékba vezetett volna.
> A macskák:erről is ki lehet deríteni,miért történt mindez.De
használhatod
> ellene a feng shui tükröt is. Nekem nagyon bejött egy hangos
szomszéddal
> kapcsolatban.Vagy beszéld meg a dolgot szubjektív kommunikációval
a
> macskákkal!
- Itt most tényleg két malomban őrlünk. Nekem semmi bajom a
macskákkal. Nekünk nincs ugyan, de szeretem őket. (No nem annyira
mint a kutyákat, de ha ló nincs, a szamár is megteszi.)
A macskák fialásával csak arra szerettem volna példát felvillantani,
hogy nem járható út az, ha mindent magunkra vezetünk vissza.
Az esetek nagy többségében felelősek vagyunk az életünkért, azért a
helyzetért, amibe kerültünk, de nem lehet mindent a saját számlánkra
visszavezetni.
(Az eredeti sztori így hangzott: Én vagyok a felelős azért is, ha a
szomszéd macskája tízet fial, mert az én háztetőmön történt a nász …)
> Azért gondolom, hogy nem igazán mélyedtél el az agykontrollban
eddig, mert olyan dolgokat értettél félre meglátásom szerint, ami nem
félreérthető, ha valaki ismerősebb a témába…
A törzsi varázslók ennél mélyebb (legtöbbször théta) állapotba fejtik ki
nem mindig áldásos tevékenységüket, de előfordul a delta is! Gondolj
csak bele: egy-egy ilyen rítus alatt transzba esnek, ebben segítenek
nekik: az egyenletes dobolás, ritmikus mozgás stb.
Sőt! Gyakran előfordul, hogy miután vége a varázslásnak, akkor nem
emlékeznek semmire. Ilyen állapotba pedig az agykontrollos
technikákkal
sosem kerülhetünk!
- A technikákban annyira mélyedek el, amennyire értelmét látom, de azt
egy szóval sem mondtam, hogy a törzsi varázslók is agykontrollosok
lennének.
Örülök, hogy ebben megerősítettél.
> Ezért is választotta többek között Silva ehhez a módszerhez az aktív
relaxálást, a dinamikus meditációt. Éppen ezért, ha
agykontrolltechnikákat alkalmazunk, nem vagyunk képesek feketézni!
- Ezt a részét talán hagyjuk. Szerintem ezt már tökéletesen
megbeszéltük.
Még csak annyit, hogy amíg nem tudja valaki arról a tevékenységről,
amit csinál, hogy az feketézés, addig az agykontrollban
beprogramozott tiltás nem működhet! Hiszen az illető száz százalékig
meg van róla győződve, hogy jót tesz. (Erre írtam már példát, nem
akarom önmagamat ismételni.)
> 23 éve tanítok, három pedagógus diplomám van: óvónő, tanító,
magyar nyelv
és irodalom, s mint írtam már, egy marketing-menedzser diploma.15 éve
foglalkozom saját vállalkozásban tanulási és/vagy személyiség
problémákkal küzdő gyerekekkel, fiatalokkal. 4 éve tanulásfejlesztő és
önismereti
tréningeket tartok felnőtteknek. Nekem ők a tanítványaim, de
helyesebb, ha úgy fogalmazok, hogy: tanítjuk egymást.
- Sok sikert kívánok hozzá!
A leveleidből sokat tanultam, sokmindent végig kellett gondolnom
amikor a válaszokat írtam. Mostanra viszont kialakult az a véleményem,
hogy szalmát csépelünk.
Fordítsuk az energiánkat valami hasznosabbra. Mit szólnál a tanítási-
tanulási technikák kivesézéséhez? (Persze agykontrollos
támogatással!) Iskolakezdés előtt igazán izgalmas téma lehetne.
Kezdjük ott, hogy a diák kézbe vesz egy könyvet, amit meg kell
tanulnia. Hogyan tovább?
Természetesen mindenki véleményére kíváncsi vagyok. Akinek vannak
jó módszerei, legyen szíves, és írjon!
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
