Szervusztok!

Legyen szives irja meg valaki, milyen savon lehet fogni a Pannon radiot.

Meg egy kerdes: irtam mar ez ugyben a gurura is, de erdekelne a
velemenyetek: uj gepet fogok venni, uj lesz a hangkartya is. A fo
szempont, hogy szepen szoljon. Kineztem a Genius Soundmaker-t. Van
valakinek tapasztalata vele, vagy egyeb javaslata (fontos volna, hogy
menjen  linux alatt is).

-- 
Minden jot!
Sanyi					mailto: 

Csak felig-meddig ide vago tema, de vegulis kapcsolodik...
Gitarhangszedohoz keresek magnest, de fogalmam sincs hol lehet kapni.
Egesz pontosan AlNiCo -magnesekre lenne szuksegem, jopar darabra,
nagyjabol 20 mm hosszu, 5-12 mm atmeroju hengerekre.
Ez persze az idealis, dehat azt fogom hasznalni, amit sikerul...

Masik problemam, amiben szeretnem ha segitenetek: A hangszedok
hazat gondoltam jo lenne mondjuk valami mugyanta-felesegbol kionteni,
az sem artana, ha anyagaban lehetne valamilyen sötet szinure szinezni.
Ugyancsak eleg elveszett vagyok a temaban, nem tudom merre keresgeljek.

Ha barmelyikotok foglalkozott akar hang, akar mas temaban az emlitett
anyagokkal,
kerem segitsen. (kulonben a tarsadalom egy nagyon lelkes tagjanak
nem valnanak valora az elkepzelesei : )

koszi.

Hali!

 Nem tudja valaki veletlenul a Meno-Mano-kent ismert animacios filmecske
alatti kisero-zene pontos cimet?
Nem a vokálosra gondolok, hanem a jazzesre

Hallo hallo !
Mult vasarnapi vendegem a FIKSZben Jeszenszki Istvan vot, 
mint irtam. Ime. O az alabbi szoveggel csalogatja kozonseget. 
Figyu:

A zene az ember legősibb kifejezési formája, ősibb, mint a nyelv; 
az emberi hangból született és a szükségből, hogy kapcsolatba 
kerüljünk társainkkal. Ma már a népek közti távolság könnyedén 
áthidalható, távoli kultúrák muzsikáját egyetlen gombnyomásra 
otthonunkban élvezhetjük. Amikor túlteltünk a fejlett Nyugat mindent 
betöltő kínálatával, kiváncsiságunk arra ösztökél, hogy feltárjuk az 
ismeretlent, közelebb hozzuk a távolit és magunkévá tegyük azt, 
ami még nem a miénk. Megkísérlünk tanulni emberölők óta változatlan 
rítusokból vagy meríteni abból a tudásból, melyet mesterek csak 
kiváltságos tanítványaiknak örökítettek át sz évszázadok során a 
föld másik oldalán.  A Világok Hangja zenéje hasonlatos egy hosszú
vándorláshoz. A trópusi tamil tengerpartot Japán követi, majd hirtelen
feltűnek a rajasztáni kopár sivatagban lebegő színes szárik, a 
nagyváros ólmos forgatagával szemben magányosan állnak a 
Himalája szirtjei. E képek azonban már nem a rajtunk kívül álló 
világot ábrázolják, elsősorban és legfőképpen rólunk szólnak, 
belőlünk születnek a zene nyelvén. Lie Ce így mondta: "A fül 
hangok és dallamok után vágyódik, és ha nem engedjük, hogy 
hallhassa őket, akkor megfosztjuk a tisztánhallástól." Hallgatózzon 
hát kedvére a fül, nézelődjön a szem, pihenjen a test s 
munkálkodjon az akarat a Világok Hangja koncert színpadán. 
Szép estét mindenkinek.   Jeszenszki István & neje

Kedves Hangosok!

Nagy orommel olvastam Tamas makoi elmenybeszamolojat. Jo latni, hogy azert
az ilyen kisvarosok is epulnek-szepulnek, es "pezseg" az elet. (A ket
Makovecz epuletert meg irigykedem! :-)))
Jo lenne, ha itthon is minnel tobben, minnel tobbet jarna hangversenyre.
Egyreszt igy konnyebb megszeretni a komolyabb mufajt, masresz nekunk ugye az
sem mellekes, hogy milyen a "hang". [Jon a Tavaszi Fesztival!!! Mar most meg
kell tervezni, hogy mire menjunk, es a jegyeket is december eleje ota lehet
kapni.]

Mult heten vasarnap voltam a Zeneakademian, Verdi Requiem-en. A nemreg
"feljavitott" Nemzeti Fillharmonikusok jatszottak. Verdi muve elott Brahms
hegeduversenyet adtak elo, egy a japan turnejuk alatt "felszedett" japan
hegedumuvesznovel. Nem volt nagy elmeny, mert eleg gyengus volt a hegedus.
Nem igy a Requiem! Nyolcvan tagu korus (Nemzeti enekkar) epphogy elfert, a
zenekar is teljesen megtoltotte a szinpadot. A zenekar szerintem nagyon jo
volt (mar amennyire en meg tudom itelni), ami nem csoda, hiszen kiszortak a
gyengebb zeneszeket. A fuvosok gyonyoruen szolaltak meg, miutan ezek majd
mind uj jominosegu hangszerek, miutan erre koltottek a legtobbet. Nagyon
sima, telt hangjuk volt sok szep felharmonikussal. Ebben persze nem kis
szerepe volt a Zeneakademia pompas akusztikajanak is. (Nekem mar nincs is
kedvem mashova menni, a Vigadoba meg semmikepp nem megyek.) A negy hazai
szoloenekes is feltunoen jo volt. Itt kiemelnem Racz Istvan basszust, aki
egy csoda. Egyszer hallottam az operaban, akkor is egybol feltunt a hangja.
Szerintem vilaghires lehetne. Nekem nagyon tetszik (meg masoknak is). A
tobbi enekes is szerintem kituno volt, foleg a ket no. A zenekart egy olasz
karmester dirigalta.
Ez a mu amugy is nagyszeru, de igy, ilyen korulmenyek kozott eloadva eri el
igazan a kivant hatast. Arrol nem is beszelve, hogy olyan osszetett a hang,
es olyan kituno az akusztika, hogy ezt otthon lehetetlen reprodukalni.
(Szerintem itt kb. a 8.-9. sor az idealis, kozelebb semmikepp nem jo.)
Meglepoen nagy volt a hangero is. Szoval mind zenei, mind hangzasbeli
szepontbol tokeletes koncertben gyonyorkodhettem. Most is megfigyelhettem az
otthoni hangreprodukcio egy-ket rakfenejet. Egyresz a hang "vilagos", de
kozben csoppet sem harsany es eles, hanem teljesen sima es barsonyos.
(Dinamikarol, meg egyebekrol most ne beszeljunk.) Nalam peldaul csak ugy
tudtam elerni, hogy ne farasszon a hang, hogy a kelletenel sotetebb tonusu
lett, de meg igy sem eleg nyugodt. Peternel kb. rendben volt a tonus,
ellenben nekem tul eles volt. (Viszont azt mondja, hogy mar ezt is
orvosolta, igy mar majdnem tokeletes...)

Udv, Gruiz Marton.