Kedves Janos!
>100%-ban igazad van elmeletben.
Koszonom szepen, s igy mar remelem bizhatok benne, hogy
a Bo'di fele privat-frekvecia fogalma bekerul a tenkonyvekbe.
(legyszi buktasd meg azokat, akik Bode fe'le frekvenciat mondanak :)
>Gyakorlatban meg egyaltalan nincs.
Erre kulon buszke vagyok, hiszen Einsteinnek is ezt mondogattak
eleinte, amikor a newtoni mechanikat pontositasra ill. kiegeszitesre
szorulonak talalta.
>En mar az elso magyarazkodasodnal ertettem, mire gondolsz,
>csak a gyakorlat oldalarol vizsgalva a dolgot, az a velemenyem,
>hogy amit irsz, az inkabb osszezavarja Szocsot, mintsem segitene
>a megertesben.
Nem magyarazkodas volt, hanem erveles, de mindegy.
Ami Szocsot illeti, gondoltam az a jo, ha egy kukkot nem ert
az egeszbol, s majd arra var, hogy a vita eldoljon, s addig
(az idok vegezeteig) nem kotnyeleskedik bele megint olyasmibe, amit
nem ert, illetve nyugalomba vonulva azzal dicsekszik - lam valaki
kesobb ugyancsak felfigyelt valamire amit o mar nagyonis regen
eszrevett.
Node sajnos kiderult, o nem ilyen. Emlekeztet engem a nyakas
proletarokra, akik ha a diktaturaban altaluk elnyomott ertelmisegitol
szamukra elvont kijelentest hallottak (pl. spektrum), akkor
felszegett fejjel bekiabaltak:
*Nemaddiga! Majd en elmagyarazom mitol doglik a legy!
Ha' nehogy ma' a Spektrum elvtars vigye a puskat!*
Mert a fennyel belelt doboz cimu cikkemre nem jott kritika,
neki irtam meg elgondolasomat, mibol is adodik az anyag tomege.
Mostani berzenkedesem ellenere tovabbra is halas vagyok neki azert,
hogy legalabb o aktiv volt a maga modjan, s alternativ modell
kereseset forszirozta, amit onmagaban nem tartok se kartekonynak,
se hibanak, hiszen ismerunk egyenleteket, melyeknek tobb
megoldasuk is van. (tudom, csunya anaogias erveles volt ez)
Nincs garancia arra, hogy a ma elfogadott modellek (szimulaciok)
orokervenyuek maradnak, ezert meg kell erteni, ha valaki
maris alternativakat keres.
Szoccsel inkbba csak az a gond, hogy ellenseggel paktalo ugynok
benyomasat kelti.
Analogai kovetkezik:
Van egy perspektivikusnak latszo utvonal, melyen szepen haladunk
(legalabbis en a legfrisebb elmeleteimmel), mire Szocs -
meg sem koszonve, hogy utbaigazitottam, nyakasan azt hirdeti:
Masok szerint (kik is azok?) van egy jobb utirany, de errol
csak akkor hajlando beszelni, ha lekenyerezzuk.
Ez visszataszito.
Nem akarom fenyezni magam, de a Szocsnek itt leirt anyagmodellemet
meg sehol nem olvastam. Modellemmel me'g talan a kvantumelmeleti
hatarozatlansag is kezzelfoghatova teheto. Nagyon-nagyon picike
es tomeg nelkuli tukros dobozok viselkedeset kellene elemezgetni
matematikailag, oly esetekre, amikor mindossze csak nehany
fotonocskat toltunk belejuk, hogy pattoghassanak bennuk ossze-
vissza. (s ezek irracionalis viszonyszamokkal jellemezheto frekvenciaik
reven kiszamithatatlanul dobigaljak ide-oda kedvukre az egyedi,
kulonallo cellacskakat)
Ha sok-sok fennyel belelt tukor-cellacskat ragasztunk egybe, akkor
viszont az egyseguk viselkedese jol megfoghato, statisztikailag
jol leirhato, hiszen egyedi szeszelyesseguk kiatlagolodik.
A fennyel belelt cella-rendszernek jol merheto egyuttes nyugalmi
tomege van, s jol magyarazhato vele a sebesseggel novekvo
mozgasi tomeg is, s amint leirtam itt Szocsnek, a sulyossag is
ugyancsak csodasan.
Csak az elemi fenycellak kvantumbizonytalansagara nem tertem ki.
Nem is akarok. Masnak is hagynom kell felfedeznivalot, mert ha nem
teszem, sokan megutalnak onzosegemert.
Hatha majd Szocs napirendre tuzi a kerdest, felepitve ujra a
kvantummechanikat otletem alapjan, s egy uj modellt produkalva
50 ev utan keretlenul lekozli majd itt megallapitasait
megvitatas celjabol.
Most mar bizom benne, hogy addig nyugtotok lesz tole, hisz
vegre kapott tolem egy aligha kifogasolhato, embernek valo harci
feladatot.
Csak egy dolog aggaszt ezzel kapcsolatban. Szocs vsz. raer
elmelkedni, de mindannyian tudjuk, hogy sulyos eterhianyban
szenved. S akinek kronikus eterhianya van, annak ez konnyen eszet
veszi. (A tapasztalatok legalabbis ezt mutatjak.)
En viszont nem irok tobbet, s csak annyit kerek, ha
gondolataim miatt megtamadnanak, valaki vedjen meg. (lehetoleg ne
Szocs)
Udv: zoli
|
Tegyuk fel egy pillanatra, hogy igaz az az allitas, hogy a gravitacio fugg az
anyagi minosegtol. Ellenorizzuk ezt a hipotezist!
Vegyunk ket, kulonbozo anyagbol valo 1 Kg-os probatestet! (Bocs, hogy ragasz-
kodom a hagyomanyos egyseghez, mert ha proton / neutron darabszamot adnek meg,
akkor meg bonyolitani kellene azzal, hogy a nehezebb atommagok [a vasig] kiala-
kulasakor felszabadulo energiat [E = mc^2] is figyelembe kellene venni...)
A meres elott elkuldjuk a ket probatestet Parizsba, hitelesites celjabol.
Ott osszehasonlitjak azokat az etalon 1 Kg-mal, egy egyenlo karu merleg
segitsegevel.
Hoppa, ez nem jo, mert ez azt jelentene, hogy mind az etalont, mind a
probatesteket egyforma erovel vonza egy harmadik test (a Fold). Vagyis ahhoz
a probatesthez, melynek az anyagara nezve kisebb a gravitacios allando, tobb
anyagot hasznalnak fel, "mint kellene", hogy pont ugy hasson ra a Fold, mint
a masik probatestre.
Akkor hogyan is kell kimerni ket 1 Kg-os probatestet ?
Legyen 1 Kg az a tomeg, amit 1 Newton ero 1 masodperc alatt 1 m/s sebessegre
gyorsit fel!
Ezek utan meg lehet merni, hogy pl. a Fold kulonbozo efovel voza-e a ket
probatestet.
Az eddigi meresek (a meresi hibahataron belul) igazoltak a tehetetlen --
sulyos tomeg ekvivalenciajat.
Ha sikerulne olyan (reprodukalhato!) kiserletet talalni, mely kimutatna a
gravitacios allando anyagminosegtol valo fuggeset => a tehetetlen --
sulyos tomeg ekvivalenciaja borulna. Ami persze "nem baj", csak kijelolne
a relativitas elmelet ervenyessegi hatarat.
Ha az F = ma is veletlenul ugyan olyan mertekben anyagfuggo, mint a gravi-
tacio, akkor nem mondtunk semmit. :-)
A http://www.cegled.hu/kekujsag/2004-02-11/gravitator.htm cimen sajnos
ho't semmi nem derul ki.
(B. problema, amit nem ertek: miert "heliocentrikus" ? Igy egyszerubbek a
mozgasegyeneltek, mondjuk a galakszisra vonatkozoan ?)
Menyhart Zoltan
|