Arpi:
>>"A hitetlenseg elterjedese a felvilagosodas 
>>idoszakatol jellemzo."
>Ugy velem, ez a termeszettudomanyok egy bizonyos 
>szintre emelkedesevel is ossze
>fuggesbe hozhato.
igen
> Amikor az ember azt hitte, hogy a >tudomannyal/materializmussal mindent
meg t
ud 
>magyarazni, akkor kezdett elfordulni a hittol.
ez olyan ellensegkepes magyarazat, es szerepel benne egy dogmatikus
elofeltetel
ezes: "materializmussal nem lehet mindent magmagyarazni". raadasul ez az
elofel
tetelezes melyebben atgondolva onelletnmondas.
ugyanis anyag (def): a vilag megismereseben szerepet jatszo elmeletek
szubsztan
ciai. azaz anyag mindaz, amit megismertunk. tehat nem lehet nem anyagi
magyaraz
at.

azonkivul lehet ugy is fogalmazni, hogy a civilizacionkab a hit maganuggye
valt
, ugyanis vilagmagyarazo erobol szemelyes eletviteli kerdesse valt. a hit
moder
n tarsadalmunkban maganugy. akkor valt azza, amikor az embereknek a
magyarazato
kkal szembeni igenye megnovekedett, onnantol a hit magyarazatai nem
elegitettek
 ki oket.


>Isten letet nem lehet (tudomanyosan) bizonyitani, ez a 
>lenyegehez tartozik:
sokan mondjak ezt, csakhogy:
-ami igazolhatatlan, az ertelmetlen
-masreszt viszont az, hogy isten igazolhatatlan, nem szuksegszeru. lehetne
igaz
olhato. a hit lenyegehez tartozik, hogy maga iranyitja azt, hogy mifele
igazola
si krtieriumok legyenek. ez a dogmatikus resze. mivel isten letet igazolni
keny
elmetlen kerdes, ezert ezt elutik azzal, hogy ne varjunk ilyet. de nem a
hit sz
abja meg ezeket  a kriteriumokat, hanem a logika. a hit csak szeretne
kezebe ka
parintani ezt a privilegiumot.

>a HIT az az "eszkoz", amellyel megismerheto.
megismeres es igazola skulonvalaszthatatlan. nincs megismeres igazolas
nelkul, 
es visoznt.

> Valaminek a NEMLE'TE'T bizonyitani pedig rendszerint 
>nehezebb, mint a letezeset. Igy a tagadok nincsenek 
>konnyu hely zetben...
igy van, pont ezert ertelemszeru, hogy a letet kell igazolni, nem pedig a
nemle
tet. a hivokon az igazolas terhe.


>Az en istenkepem kisse kulonbozik ettol. Isten nem 
>lehet SZEMELY abban az ertel emben, ahogy a szemely 
>szot altalaban hasznaljuk. En Istent egy szamunkra
>telje s valojaban felfoghatatlan, vilagot es eletet 
>teremto akaratkent erzem, akibol josag es szeretet arad 
>a teremtmenyei fele.
a "szeretet" szemelyes dolgo. csak szemelyiseggel rendelkezo dolgok tudnak
szer
etni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Maci:

>Az emberi faj torteneteben a hit a termeszetfelettiben 
>alapveto vonas.  Joval elobb volt a hitetlensegnel. 
Ez ha igaz is volna, ervelesi hiba. Az isobb nem feltetlenul igazabb!

>A hitetlenseg elterjedese a felvilagosodas idoszakatol 
>jellemzo. 
>Azonban ez nem bizonyitek, vagy igazolas, hanem 
>egyszeru TAGADAS alapjan indult el.
Nagyon sok alapja volt annak, hogy a felvilagosodas miert indult el, koztuk
pel
daul maganak a keresztenysegnek is volt olyan vonasa, ami hozzajarult a
fejlode
shez (sajnos keves).
Ragadjunk meg ebbol kettot: a baconi empirizmus, es a descartes-i
racionalizmus
 . A felvilagosodasban kezdodott el a modern tudomany kialakulasa, mint
empirist
a-racionalista kiserlet. Es ez remenyt adott a vilag olyan emgertesere, ami
ert
heto, logikus, es hasznalhato, praktikus is. Ez betettt a vallasnak, mert a
mis
ztikumnak is lealdozoban volt, es meg praktikussa is valt tudni. Voltak
ezenkiv
ul gazdasagi, tarsadalmi okok is. pl. a polgarsagnak le kellett szamolni a
regi
 rendekkel, hogy hatalomra jusson, a polgari tarsadalomban szuksegesse valt
a n
agyobb szabadsag, stb.

>Ezert ha bizonyitas vagy igazolas szukseges, azzal a 
>tagadok kell hogy  elohozakodjanak. 
Ez egy kivihetetelen elv. Ennek az elvnek az eredmenye a hitek burjanzasa.
Ha e
zt komolyan vennenk, akkor a vegen vegtelen sok elmeletunk volna, azaz
semmit n
em tudnank.

>Erdekesseg meg, hogy a legfejlettebbnek tuno 
>kapitalista  demokraciaban a vallasszabadsag az egyik 
>alapveto emberi jog. A hit  nemhogy eltunne modern 
>korunkban, hanem gyarapszik. 
A vallasszabadsag ugyebar azert valt fontossa, mert volt vallasuldozes. A
valla
sszabadsag nem a hitet vedi,  hanem a hittol valo elnyomas ellen van,
tobbek ko
zott a hitetlenseget is vedi. A valalsszabadsag a hit magankerdesse
valasahoz v
ezeto ut. Modern tarsadalmunkban a hit csak egy eletviteli magankerdes.


>Holnap tobb  ember valasztja onkent a hitet Istenben, 
>mint ma.
Jelenleg van egy ilyen tendencia a tarsadalmi, gazdasagi folyamatok miatt.
KB u
gy, mint a romai birodalomban volt.

> Talan egy rendszer  volt, amelyik ideologiakent a 
>materializmust a zaszlajara tuzte: a  kommunizmus, 
>Marxizmus-Leninizmus. Ideologiai nyomai meg mindig 
>koztunk vannak. Ezert kell az alapokkal kezdeni.
Sajna a marcizmuslenninizmus egy olyan idoszakban jutott hatalomra, amikor
fogg
al korommel kuzdottek, es emiatt elegge elfajult. Sajnos a cari
oroszorszagban 
jutott hatalomra, ahol annyira megnyomorgattak, hogy vegul egy uj carevics
keze
be kerult.
Sajnos enm kerult elegge hatalomra, es most mar dehonesztalodott. Nem ugy,
mont
 a keresztenyseg, ameylnek volt 2000 eve, hogy hatalmi helyzetbol mindenkit
agy
mosasban reszesitsen, es ma mar ott tartunk, hogy sokan a keresztenyseget a
kul
turaval azonositjak.

>A hit targya a valosag nem lathato resze. Ez a 
>hitetlenek elol el van  rejtve, ergo szamukra „nem 
>letezik”. 
a "szamukra letezik" es a "latas" tranzitiv dolog. aki szamara valami
letezik, 
es kapcsolatban van massal,a tviszi a hatast, igy szamara is letezik. a
vilag e
gy tobbszorosen osszefuggo halmaz, nincs benne rejtett resz. kulonosen nem
is l
ehet olyan rejtett resz,a mi valakinek meg sem rejtett.
olyan ez, mintha azt mondanad, hogy egy grafban van egy pont (isten), ami
ossze
 van kotve egy masik ponttal( hivo) es ez a masik pont ossze van kotve a
tobbi 
pontokkal (tarsadalom), de ezen tobbi pont kozott van olyan (hitetlen), aki
nin
cs osszekotve az elso ponttal (isten).
ez logikai keptelenseg.
a vilag olyan, hogy ha egy potntja ossze van kotve egy masikkal, akkor van
ut m
indegyikbe. altalaban ha egy ut van, akkor meg szamos masik is. mivelhogy a
kol
csonhatasok univerzalis torvenyek.

> Vagyis Isten egy SZEMELY, nem egy eszme.
ezt beszeld meg Arpival.:)

> Nem tanitas, nem tudomanyos rendszer, hanem egy 
>KOZOSSEG  a hitben jaras. 
tehat a hit nem megismeres, hanem eletmod. olyasmi, mint az ejtoernyozes.
csele
kves, elmeny. tehat NEM IGAZSAGKERDES, NEM MEGISMERES. (te mondtad, nem
eszme).

>Ez a kozosseg a szovetsegen belul mukodik.
egy valamennyire mukodo eletmod.

> A  szovetseg Jezus veren alapul, orok verszovetseg.
szertartasokkal.

>Mar a kisbabakra jo hatassal van az Isten jelenlete: 
>sokkal  nyugodtabbak, nem hisztisek.
a kisbabakra valoszinuleg a korulottuklevo hivo felnottek ahitata van jo
hatass
al. voltak mar botranyos keresztelok.:)


>Es meggyozodesem, hogy a jo melletti kiallas tesz egy 
>fiatalembert  igazi erett ferfiva. 
naja. csakhogy jo nem feltetlenul = hit


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)