Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1562
Copyright (C) HIX
2001-08-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 meleg viz (mind)  69 sor     (cikkei)
2 Re: geotermikus tavfutes (mind)  22 sor     (cikkei)
3 Re: geotermikus tavfutes (mind)  45 sor     (cikkei)

+ - meleg viz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv,

olvasva a Tudomany utobbi szamait, latom hogy tobben ismet
folfedeztek a meleg vizet. nehany megjegyzes:

1. a termalvizet -pontosabban annak nem kotott reszet- a retegnyomas
nyomja fel a felszinig, ha felnyomja.
Ebbol kovetkezik, hogy nem vegtelen az igy rendelkezesre allo viz, egyszer
kimerul, mihelyt annyira kiurult a tarolokozet hogy nem lesz eleg a nyomas.
Utana mar szivattyuzni kell.

2. a gravitacio nem igazan alkalmas eszkoz hogy fold alatti tarolokozeteket
megtoltsuk vizzel, mert nyomas elleneben kell oda lepumpalni.
Az olajkitermelesben a kimeruloben levo mezokbe rendszeresen kell vizet
nyomni az olaj ala, hogy egyatalan fel lehessen szivattyuzni az olajat. Ezek
energiaigenyes dolgok.

3. a termalvizek hokapacitasa nem vegtelen. Egy veges terfogatu geologiai
csapdabol (tarolokozet, szigeteloretegekkel geometriailag lezarva) jonnek
egy adott helyen, ertelemszeruen csak veges mennyiseg hozhato fol
gazdasagosan amit tobbnyire vetek lenne energiatermelesre elpazarolni.

>Magyarorszagon is regota szemezgetnek a gondolattal, merthogy nalunk az
>atlagnal magasabb az atlagos 'geotermikus homerseklet gradiens' vagy hogy
is

Ez igy van, a geotermikus gradiens atlagban valóban magasabb -kulonosen
az Alfold alatt- de arra eromuveket alapozni sem rovid, sem kozep sem
hosszutavon nem lehet. Ez az energiafajta túl diffuz ahhoz, hogy a mai 
tomeges energiaigenyt kielegithesse. 
Jellegebol adodoan pedig nem szallithato, csakis helyi igenyek reszleges
kielegitesere johet szoba, hosszu tavu gazdasagossaga pedig kockazatos,
vagy legalabbis kerdeses.

>hivjak. Ez annyit tesz, hogy a Fold kozepe fele haladva M.o-gon gyorsabban
>emelkedik a homerseklet, mint mondjuk Europaban atlagosan. (A sok
>termalfurdo is jo pelda erre). Szoval lehet, hogy volna ertelme az egesz

Valo igaz, hogy pl. Budan mar az okorban is sok ismert hevforras volt.
De elarulom, a sok termalfurdo -különösen az Alfoldon es Zalaban-
felresikerult
olajkutato furasok mellektermeke. :) Ugyanis ha olajat/gazt nem is, jo meleg
retegvizet szinte mindig lehet talalni az olajra gyanus geologiai
szerkezetekben.
A magasabb gradiensnek ehhez annyi koze, hogy ugyanolyan meleg eleresehez
nalunk ketharmad annyira kell furni, mint mashol.

>hercehurcanak, csak jelenleg meg nem kifizetodo.
>Amint az eu szabvanyos kornyezetszennyezesi ratak is ervenyben lesznek
>M.o-gon, lehet, hogy majd megeri, mert akkor az eromuveknek majd varhatoan

Valamiert NY.-Europaban _sem_ eri meg tomegesen...

>tobbe fog az energia eloallitas kerulni a kiszabott birsagok miatt.

Izland:
1. Izland a Fold egyik legforrobb "hot spot"-ja, gyakorlatilag a szuleto,
meg eppen
kihuloben levo foldkereg hever mindenutt, az egesz sziget sehol sem idosebb
2-3 millio evnel. Ott sokkal de sokkal koncentraltabb es konnyebben
kinyerheto
a geotermikus energia mint barhol mashol a vilagon.
2. Izlandon el kb. 250000 ember osszesen, annak is a fele a fovarosban.
Ennyi
ember energiaigenyet azert konnyebb kielegiteni alternativ
energiaforrasokkal,
mint tizmillioket, szazmillioket.

udv: VAti
+ - Re: geotermikus tavfutes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

On 14 Aug 2001, at 8:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [International]
> 
> Magyarorszagon is regota szemezgetnek a gondolattal, merthogy nalunk az
> atlagnal magasabb az atlagos 'geotermikus homerseklet gradiens' vagy hogy
> is hivjak. Ez annyit tesz, hogy a Fold kozepe fele haladva M.o-gon
> gyorsabban emelkedik a homerseklet, mint mondjuk Europaban atlagosan. (A
> sok termalfurdo is jo pelda erre). Szoval lehet, hogy volna ertelme az
> egesz hercehurcanak, csak jelenleg meg nem kifizetodo. Amint az eu
> szabvanyos kornyezetszennyezesi ratak is ervenyben lesznek M.o-gon, lehet,
> hogy majd megeri, mert akkor az eromuveknek majd varhatoan tobbe fog az
> energia eloallitas kerulni a kiszabott birsagok miatt.

Mar voltak kiserletek erre nezvest. Lakotelepeket futenek vele. A gond az, 
hogy ami jo a reumanak, az nem jo a csonek. Nevezetesen a vizben oldott 
asvenyi so. A szoba melexik, a viz hul, a so meg kiul. :-) Tisztogatni meg 
draga. Szoval surun kell a hocserelot cserelni.

Udv From:, a gradiens
+ - Re: geotermikus tavfutes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elgondolkodtam ezen a dolgon. Annyira nem butasag, mint ahogy a
reakciokbol ez leszurheto lenne. Egyreszt a kerdes felvetoje nem azt a
fajta geotermikus futest akarja megvalositani, ami manapsag sokfele
elterjedt: a feljovo hevizet hasznaljak futesre. Ez a kicsapodo sok
miatt maceras.

Inkabb valami olyasmiben lehet gondolkodni, hogy jo melyre levinni egy
hocserelot , es egy zart rendszerben keringetni a futesre hasznalt
vizet. Jol megtervezett rendszernel nem kell kilometerekre lemenni, bar
nem tudom, hogy ugy 50-60 fokC milyen melysegben van. Ennyi boven
elegendo lenne es talan meg a szivattyu sem kellene. A korai kozpoti
futesek (talan etazsfutes a neve) szivattyu nelkul mukodtek. A
radiatorokon lehulo viz nehezebb, mint a lent felmelegedo, igy
igyekeznek helyetcserelni. Jol megtervezett es _zart_ rendszernel a
korforgalom onfenntarto, mert a bevitt hoenergia biztositja, szivattyu
nelkul. Az egesz csak tervezesi kerdes: adott hosszon milyen atmeroju
csovek es hocserelo eszkozok ellenallasa kisebb, mint a hokulonbsegbol
(surusegkulonbsegbol) adodo mozgatasi kenyszer.

Paremeletes hazaknal anno mukodott a dolog, csak fontos, hogy a
rendszer szigoruan zart legyen. Valamikor meg az autok hutese is igy
ment, nem volt vizszivattyu (vizpumpa) a rendszerben.

Az ilyen fajta futes es hutes egyebkent hoszivattyu rendszerekben
mukodik. Kiepitese nem olcso, de joval kevesebb energia kell a rendszer
uzemeltetesehez, mint a hagyomanyos tuzelesnel vagy klimarendszereknel.
Azt is ki kellene szamolni, hogy a komplett rendszer energiamerlege
mekkora. Vagyis az epitesre es karbantartasra forditott tobblet
visszaterul-e az uzemeltetesi koltsegeknel.

Meg valamit: az egy elterjedt tevhit, hogy a hoeromuvek szamara kulon
elony, ha van a kozelben egy varos, amit futeni lehet a folos hovel.
Latszolag igy van, valojaban azonban ez sem teljesen all meg.
Egyreszt az eromu maskepp is tudna hasznositani a futesre elhasznalt
"hulladekhot", masreszt a ho" elszallitasa a felhasznalas helyere nem
egyszeru es nem olcso. Persze ha kifejezetten futesre epult eromurol
van szo, mas a helyzet. Egy villamosenergiat termelo hoeromuben mas
homersekleti es nyomasviszonyok vannak uzemszeruen, mint amit a varosu
tavfutes igenyel. Az tagadhatatlan, hogy ha egy egyebkent is meglevo
eromu van a varosban, olcsobb abbol kivenni a futesi energiat, mint
kulon epiteni egy fu"to"mu"vet, de nem ugy mukodik a dolog, hogy az
eromunek kene fizetni azert, mert jol lehutik neki a vizet...

-- 
Udv				SaGa

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS