Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 622
Copyright (C) HIX
2004-02-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[2]: kredensz (mind)  65 sor     (cikkei)
2 Re: nsz (mind)  37 sor     (cikkei)
3 El Me, spanyol agykutato (mind)  38 sor     (cikkei)
4 darazs (mind)  11 sor     (cikkei)

+ - Re[2]: kredensz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0619, Racsko' Tama's >:
 >> Sajnos mar megint ott tartok, hogy nem ertek egyet az MTA tudosaival,
 >  Kicsit erősnek érzem az "MTA tudósaira" való hivatkozást. Ennek kissé
 >pejoráló értelme szokott az ilyen jelelgű mondatokban lenni.

Nem annak szántam, de tény, hogy sok esetben nem tetszik az, ami
szabályzatban áll. Amit pedig -- ha nem tévedek -- az MTA nyelvtudósai
állítanak össze.

 >  A helyesírás szükségszerűen archaizál egy kissé. Szavunk még akkor került
 >be a nyelvbe, amikor egyértelműen <licenc> volt a hangalakja német eredete
 >miatt. Azóta, a dolgok természetéből adódóan hagyományozódik egyik
 >kiadásból a másikba, egyik publikációból a másikba.

Aha. Valószínűleg amikor a szó megjött hozzánk, én még nem nagyon használtam
ilyesfajta kifejezéseket... Nyilván ezért is nem emlékszem a "licenc"
kiejtésre.

 >  Ezzel párhuzamosan a szavaknak -- mint esetünkben is -- alakváltozatai
 >keletkezhetnek, melyek a egyidejűleg egymás mellett élnek a nyelvben.
 >Az új változatnak akkor van lehetősége a szótárba kerülni, ha már
 >elegendően nagy, a régivel komparábilis tömeget tudott maga köré gyűjteni.

Sajnos nagy a rajongótábora a "30-al", "0-ás" és hasonló kifejezéseknek is.
Remélem, nem fogják csak ezért megváltoztatni a szabályt.

 >Valahol, valamikor felmerült az, hogy milyen
 >műveletlenségről árulkodik, ha valaki a <swap> számítástechnikai műszót
 >/szvep/-nek ejti. Hiába ejti így a fél ország, a magukat műveltebbnek tudók
 >valószínűleg sikerrel akadályoznák meg a szó <szvep> formában történő
 >szótárazását "bunkóságra", mint nyelvi jogvesztő bűnre való hivatkozással.

Hmm, és akkor a műveltebbek szerint hogy kell ejteni? Nagyjából 10 éve
viszonyom van az angol nyelvvel, de maximum erőltetett kelet-londoni
akcentussal ejteném 'szváp'-nak. Szerintem a helyes kiejtés a 'szvep'.
Kis kitérő. Vizsgakérdés volt valahol, valamikor:
"Mit jelent a virtuális memóriakezelés?"
Delikvens válasza:
"Amikor úgy teszünk, mintha memóriát kezelnénk, pedig nem."
Nulla pontot kapott a válaszra, pedig az tökéletes...
Másképp: Nulla pontot kapott a válaszra, *mert* az tökéletesen megvilágítja
a vizsgáztató hanyagságát.]

 >  Ha egy fokkal magasabb szintre emelkedünk a nyelvhelyességi
 >érvrendszerben, akkor azt is láthatjuk, hogy az <-nc> szóvégződés sokkal
 >"magyarabb", mint az <-nsz>. A szóvég szótár nem összetett szavai közt 54
 ><-nc> végűt találunk, míg <-nsz> végűt csak 7-et. Az 54 között jócskán
 >vannak belső keletkezésű, vagy teljesen magyarnak érzett szavak, a 7
 >mindegyikén -- talán a <fajansz> kivételével -- érzik azonban az idegenség
 >(delizsánsz, fajansz, nüánsz, pasziánsz, reneszánsz, sánsz, szeánsz,
 >transz).

Jogos. De nekem az utóbbi 7-tel sincs semmi bajom, nem érzem őket
magyartalannak. Magam kettőt írnék máshogy: nüansz és sansz.
Hofi Géza egyébként bevezette a magyar verziót: "nyüanc".  :)))
Ja, és még egy nüanc: a sánsz és a sánc között akad némi különbség. :)

 >  Szóval, én a magam részéről nem tudom kárhoztatni az "MTA tudósait",
 >amiért az én nyelvváltozatommal ellentétesen szótározzák a <licenc> szót,

Nem is akartam bántani őket, inkább csak morgolódtam egyet, hogy miért nem
tud nekem az tetszeni, amire azt mondják, hogy helyes...
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-
+ - Re: nsz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0620, :
 >  Hamarjában egy ilyen szót tudok mondani, az imázst, amit a franciából
 >vettünk át, de mivel az angolok ugyanezt tették, a francia nyelvről
 >még nem hallott tudatlanok szájából állandóan imidzs formában
 >hallható.

Egy érdekes változatot szoktam még hallani itt-ott: imágó. Kicsit fura, nem
is tudom, hogy tetszik-e vagy sem, inkább csak annyit mondok rá: érdekes.
Ezek közül az imázst használom, annak ellenére, hogy angolul beszélek,
franciául meg nem.

 > Érdemes lenne megnézni az -ázs és az -idzs végződések gyakoriságát;

Csak egy technikai kérdés: ilyesmit hol lehet megnézni? Létezik olyan,
magyar szavakat tartalmazó lista e-formában, ami ráadásul ingyenesen
hozzáférhető?

 >még a szenvidzset is szendvicsnek ejti.

Attila, ezt nem egészen értem.

 >  Óvatosnak kell lenni azonban, mert például ha azt szeretnénk tudni,
 >miképpen írassék a -nsz előtti magánhangzó, vagyis a francia -ance
 >végződést a-val vagy á-val vesszük-e át, akkor bizonytalan eredmény
 >születhet. Bevallom, én a mutattad nüánsz szóalakot kissé ákádémikusan
 >á-zónak érzem, mert én kizárólag a-val ejtem. Többségi alapon azonban
 >a nüánsz lenne helyes. Ugyanakkor ha a delizsánsszal kapcsolatban
 >merülne föl a kérdés, akkor a többségi elv az én megítélésemet
 >igazolná, mert ennek is van delizsansz alakja, amit viszont
 >franciáskodónak, affektáltnak érzek.

Tökéletesen egyetértek. Szerintem viszont ebből az is következik, hogy nem
kellene ilyen nagy súllyal értékelni az előfordulási frekvenciát.
Érdekes információ, de nem biztos, hogy törvényeket kell rá építeni.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-
+ - El Me, spanyol agykutato (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A "d'arage" meg direkt vicc, kiváncsi lennék, saját
> elmeszüleményed-e.

  Persze hogy az, de a többi is...

> Ezt úgy értettem, hogy az embereknek otthon a polcon csak akad
> egy-két fajanszból készült lúdjuk furulyázó libapásztorral,

  Éppenséggel lehet nekik, de a többség szerintem porcelánnak vagy
kerámiának hívja, a fajansz kevésbé ismert szó.

> <-ázs> = 15 (apanázs, bagázs, bandázs, blamázs, darázs, dekoltázs,
> ekvipázs, garázs, grillázs, masszázs, montázs, parázs, szabotázs,
> varázs, vitrázs), <-idzs> = 1 (bridzs).

  Hah! Mégiscsak van -idzs végű szó. Nézzük csak. A 15 szóból nem
francia eredetű kettő (parázs és varázs), a többi mind az, márminthogy
mi onnan vettük át. (A parázs eszperantó eredetű, paraj^o = "páros
dolog", alig tíz perce láttam, ahogy a szemközti ház kéményén a
hóvihar kettesével fújja ki a szikrákat...)

> (N.B. A szólista a [nem "kézi"!] Értelmező szótárból [ÉrtSz.] való,
> tehát itt még csak 1962-t írunk!)

  Érdekelne, hogyan csináltad ki, hogy a szótárból végződés szerint
kerüljenek elő a szavak.

> Az igazság, emi engem illet, középen van: én rövid /á/-val ejtem. Az
> ilyesmit hosszú <á>-val szokták jelölni.

  Valamikor számos idegen szónak ez volt az elterjedt ejtése; a Kabosék
korabeli filmekben még lépten-nyomon táxi hallható például. Mára ez
visszaszorult, én egy szót ismerek, aminek elterjedt -- sztenderd --
ejtése rövid á-s: Vietnam -- de ezt helyesen szigorúan a-val írjuk.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Földi mesék – történetek otthonomról, az űrben repülő kék labdáról
OSBEMUTATO = Majomketrec.
+ - darazs (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A "d'arage" meg direkt vicc, kiváncsi lennék, saját
elmeszüleményed-e. Szerinte
>m akár osmagyar
>eredetu is lehet.

Bárczy szerint (noha meglehetősen elavult) valószínűleg finnugor
eredetű, vö. votják "durinsji".

De a vicc jó -:)

Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS