Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2251
Copyright (C) HIX
2003-07-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Ohm (mind)  83 sor     (cikkei)
2 Re: Talaloskerdes a Naprol (mind)  7 sor     (cikkei)
3 Re: Re: Ohm (mind)  23 sor     (cikkei)
4 Re: Talaloskerdes a Naprol (mind)  19 sor     (cikkei)
5 Re: *** HIX TUDOMANY *** #2249 (mind)  27 sor     (cikkei)

+ - Ohm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!


Math irta:
: 1) Te idezted az Ohm torvenyt, es nem en

Egyetertunk.

: 2) engem nem tortenelmi szempontbol erdekel Ohm torvenye. nekem nem
: fontos, hogy Ohm hogy fogalamzta meg. akar tevesen is megfogalmazhatta
: volna

Ezt nem ertem. Ha Te egy publikaciodban egy masik irasbeli kepletre
hivatkozol, es mondjuk a jobb szemleltethetoseg miatt atrendezed, akkor
odairod, hogy "mint azt [XY] irja: <es itt jon az atrendezett keplet>"?
Amit en eddig lattam, az mind olyan volt, hogy 1:1-ben kozoltek csak a
kepletet hivatkozassal egyetemben, es utana kezdtek csak atrendezni. Ha
nem 1:1-ben kozoltek, akkor odairtak, hogy "with slightly changed symbols"
vagy "[XY] publikacio (5) egyenletet atrendezve ezt-meg-ezt kapjuk".
Szerintem ez igy normalis, ergo Ohm publikaciojat sem rendezheted at
kedvedre, ha utana kikialtod, hogy Ohm az atrendezettet irta. Na, mindegy,
terjunk a lenyegre.

: mivel a valosagban nincs 0 erossegu ellenallas,

Es a szupravezeto?

: ezert itt nincs gond.

Ezert itt van gond.

: gondolom 0V feszultsegu feszultsegforras sincs egyebkent.

Van.

: 2) van-e 0V erossegu feszultseggenerator es 0A erossegu aramforras a
: valosagban?

Van.

: osszekothetoek-e ezek egymassal ugy, hogy tovabbra is igaz legyen ez
: rajuk?

Igen.

Idealis feszultsegforrasnak nevezzuk azt, amikor a kapocsfeszultseg
konstans, tetszoleges terheles (atfolyo aram) eseteben. Nekunk ugye 0V-os
idealis feszultsegforras kell. Vegyunk egy darab szupravezeto drotot es
nevezzuk ki a 2 veget a feszultsegforras kapcsainak. Ez kielegiti a 0V
kapocsfeszultsegu idealis feszultsegforras definiciojat. Tetszoleges
aramot folyathatsz at rajta, a kapocsfeszultseg mindig 0 marad,
sorbakotheted mas feszultsegforrassal, a feszultsegek osszeadodnak, stb.

Most vegyunk egy masik darab szupravezeto drotot es nevezzuk ki 0 Ohmos
ellenallasnak es kossuk ra a 0V-os feszultsegforrasunkra. Az aramkorben
I=0/0 aram fog folyni. Mivel sikerult egy szupravezeto gyurut epitenunk,
(amiben tetszoleges aram folyhat korbe-korbe) ezert a 0/0 problema
letezik I=U/R eseteben.

Most nezzuk az R=U/I esetet: kell egy 0A-es idealis aramforras. Idealis
aramforras az, amin mindig ugyanaz az aram folyik at, kapocsfeszultsegtol
fuggetlenul. Vegyunk tehat egy darab szigeteloanyagot es a 2 vegere
tegyunk 1-1 elektrodat. Ezen mindig 0 aram folyik, akarmekkora
feszultseget kapcsolok ra (tegyuk fol, hogy nem ut at a szigeteles).
Osszekotom a 0V-os feszultsegforrasomat a 0V-os aramforrasommal es lesz
egy R=0/0 ellenallasom, amit nem tudok kiszamolni. Csak a 0A-os aramforras
belso felepitesenek ismereteben tudom kijelenteni, hogy az ellenallas
vegtelen. Szoval itt is letezik a problema.

"Normalis" esetben (U>0, I>0), a feszultsegforrast es az aramforrast
osszekotve megindul egy aram. Az aramforrasrol ebben az esetben 1 meresbol
nem tudom kijelenteni, hogy nem ellenallas. Van U kapocsfeszultsegem,
folyik I aram, tehat a fekete dobozban R=U/I ellenallas van. A turpissagra
akkor derul feny, ha dupla kapocsfeszultseget veszel, de meg mindig csak
szimpla aram folyik. (Viszont leteznek feszultsegfuggo ellenallasok is.)
Vagyis az ellenallas ugyan fizikailag nem letezik, de a fekete doboz pont
ugyanugy viselkedik. Ha valos aramforrasunk van, aminek van belso
ellenallasa, akkor ez meg termikus zajt is produkal, tehet ezen sem lehet
megbukni.


Udv,
marky
+ - Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Okozott-e mar varatlanul sotetseget  a Nap?
Igen, a napfogyatkozas elott kulon szoltak, hogy hogyan lehet belenezni 
es mi lesz a hatasa, ha megsem igy tortenik. De ez szubjektiv sotetseg, 
csak az eszleloben kovetkezik be :-)

> (Ezt a kerdest ma talaltam fel.)
Pedig mar jo par eve eszedbe juthatott volna...
+ - Re: Re: Ohm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A szupravezetes ebbol a szempontbol erdekes eset. 
> A szupravezeto gyakorlatilag megfelelhet 0V-os feszultseg-
> generatornak, s a gyakorlat igazolja is, hogy 0 az ellenallas - ami 
> elmeletbol kovetkezik, de miutan minden muszer pontatlan - valamint a  
> pontossag fokozasahoz rendelkezesre allo ido is veges - igy 
> bizonyitani nem lehet ezeket.
Azert eleg jol lehet kozeliteni - pl. azzal a szupravezetovel, amelyben 
mar evek ota _valtozatlan erossegu_ aram kering.

> Vehetunk mas esetet a 0/0 problemara. Ha igen/nem szavazati
> aranyt kell kiszamitani, de csak 'tartozkodok' vannak, akkor - mint 
> korabban jeleztem, az 'osztomu' nem dolgozik, nehogy felelossegre 
> vonjak talalgatas miatt. 
Miert nem lehet osztani a nullat a resztvevok szamaval?

> A 0*vegtelen bizonyos esetekben nem problematikus. 
> Ha pl. ezt irom 0*(1+1+1+.....)  - a zarojel felbonthatosagat figyelembe 
> veve egyertelmu, hogy 0-t kapjunk, mert a szorzogep minden 
> szorzasnal tokeletes 0-t kell adjon.
Igen, de ez a feladat akkor nem trivialis, ha az ertekek nem pontosak. 
Jelen esetben az "1" hibaja nem szamit, a nulla pontatlansaga miatt 
viszont az eredmeny biztosan vegtelen (ha a hiba allando), illetve 
akarmi lehet (ha a hiba valtozik).
+ - Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali,

On Wed, Jul 23, 2003 at 01:04:58PM +0000,  wrote:

> Okozott-e mar varatlanul sotetseget  a Nap?

Naaaggggyon kivancsi lennek ra... szerintem nem: a Nap definicio szerint
vilagossagot okoz, nem sotetseget.

Javitsatok ki, ha tevedek. :)

Hacsak nem arra gondolsz, ha belenezel a Napba, akkor utana percekig nem
latsz, kvazi "sotetseget okozott". 

Vagy ha "eleg ugyesen" nezel bele pl. tavcsovel, akkor utana megvakulsz.

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2249 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Marcus,
> 1) van egy feszultsegforrasunk es egy ellenallasunk. Ezeket osszekotve
>    I=U/R aram folyik.
OK, ha parhuzamosan kotod.

> 2) van egy aramforrasunk es egy ellenallasunk, ekkor az ellenallason
>    U=I*R feszultseg esik.
OK, ha parhuzamosan kotod.

> 3) van egy feszultsegforrasunk es egy aramforrasunk. Ezeket osszekotve
>    megjelenik egy R=U/I ellenallas. Virtualisnak is nevezheted, de ez nem
>    valtoztat a dolgon. Ha azt mondom, hogy a feszultsegforrasra rakotok
>    egy fekete dobozt, amitol megindul az aram, akkor azt mondod, hogy
>    ellenallas van benne.
Pongyola.
Ha parhuzamosan kotod, akkor feszultseggeneratorod van, ha sorba, akkor
aramgeneratorod.
Hol itt a virtualis ellenallas?



Zoli,
> Temakor: Az ezararcu kinai vekker ( 55 sor )
 ...nem csalodtam benned :-)


Janos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS