Ditbaro,
"Hogyan lehet "megvizsgálni, hogy mi az, amit szabatosan, logikusan le
lehet ir
ni" ? Mivel vizsgálja meg? Mikroszkóppal? Távcsővel? Mérleggel? Nem: a
nyelvvel vizsgálja meg,"
nem. a formalis leiras eseteben egyertelmuen latszik. persze mondhatod,
hogy te
nem latod. akkor veled valoban nem lehet mit kezdeni.
" vagyis leírja a gondolatait arról, hogy szerinte
hogyan kell a nyelvet használni."
ez egy masik kerdes. ez mar nem a szababatossag megletenek vizsgalata,
hanem a
szabatossag programjanak leirasa, indoklasa. ez valoban kozonseges nyelven
tor
tenik.
" Kérdés, hogy ki vizsgálta meg, hogy az a nyelv, amin laírja a szabatos
nyelvh
asználatot szabatos-e Wittgenstein kritériumai szerint? Senki."
valoban.
" Természetesen ő sem tudta megvizsgálni, hiszen a
vizsgálat előfeltételezi a vizsgálat tárgyának használatát."
valoban.
" Olyan ez, mintha egy mérleg jóságát ugyanezzel a mérleggel próbálnánk
igazoln
i."
nem. olyan ez, mint amikor kulonbozo mernoki eljarasok osszessegeben
fokozatosa
n keresztbeellenorzive egyre pontosabb eljarasokat tesznek lehetove. vagy
amiko
r egyre inkabb sikerul egyre pontosabbane egyre kisebb tavolsagokat,
idotartamo
kat merni.
valamifelekeppen sikerul merlegeket alkotnunk, es azok egyre pontosabbak. a
dol
og nyilvanvaloan mukodik, akkro is, ha te tagadod.
" Vagyis Wittgenstein egy hülyeségre válallkozott: egy tautológia körül
förog 2
00 oldalon kereszetül, és befejezi egy még értéktelenebb tautológiával."
nem, ez tudod olyan, mint amikor egy durva kovel keszitesz egy durva
kalapacsot
, aztan azzal egy nagyonis jo kalapacsot. a modszer maga a
keresztbeellenorzese
k segitsegevel egyre pontosabb lesz.
azt felejtetted el, hogy peldaul a "tautologia, igaz, hamis, nem"
fogalmakat se
nki sem erti ketertelmuen, de mondjuk a "let, szerelem, cel, szabad akarat"
fog
almat alig valaki erti egyertelmuen. az elobbiekkel egyertelmuve tehetok az
uto
bbiak. ez az egyertelmuseg feltetelezi a logikai fogalmak megletet.
egyebkent az "egyertelmuseg" kerdese maga feltetelezi a logikai fogalmak
adotts
agat es egyertelmuseget.
aki azt firtatja, hogy "vajon egyertelmu-e a logika", az mar elfogadta, es
egye
rtelmunek fogadta el azt. igazabol aki ezt firtaja, az kerul magaval
onellentmo
ndasba.
Ez olyan, mint Szokratesz : "csak azt tudom, hogy nem tudok semmit" elve.
aki t
udja, hogy enm tud semmit, az mar tud valamit.
hasonloan. aki az egyertelmuseget firtatja, az mar elfogadta a logika
rendszere
t, es egyertelmunek fogadta el.
igy mukodik ez az onbizonyito mechanizmus.
hasonlo meg Descartes: "Gondolkodom, tehat vagyok."-ja.
"""A nem lehet beszélni" egyenlő a "halllgatással"."
masreszt, ha ez egy akkora tautologia, akkor miert kerdezted, hogy mit
jelent?
szerintem is tautologia, es teljesen magatol ertetodo, en ezt igy gondolom.
de
akkor miert van az, hogy elotte es azota is emberek, es filozofusok tomegei
meg
sem kovettek ezt az elvet?
idonkent, ha az emberek nem ismernek fol tautologiakat, akkor erdemes
azokat ha
ngsulyozni. ne feledd, hogy az egesz matematika tautologiakat mond ki!
" Ráadásul a mondata nem kijelentés, hanem felszólítás, a felszólításnak
pedig
nincs logikai értéke."
ez feltetelezi a "ne csinaljunk ertelmetlensegeket" elvet. igy mar
logikailag r
endben van.
"Továbbá nem lehet hallgatni valamiről filozófiai értelemben. Hallgatni
csak ar
ról lehet, ami ismert."
ez hulyeseg.
"Azért idéztem őt, mert rávilágít annak lehetetetlenségére, hogy a
megismerés k
ezdete előtt
eldöntsük a megismérés szabályait. (Lásd definíció ésatöbbi, ésatöbbi)."
azt hiszem, o inkabb egy (utolagos) rekonstrukciot csinal. mivel nem W.
volt az
elso filozofus, es mivel W. nem ujszulottkent csinalta ezt, valoban
megelozte
mar megismeres a Tractatus leirasat. tehat rekonstrukcio. igy az aggalyaid
szer
tefoszlanak, ugyanis elismerhetjuk, hogy valobanigy van. a konkluziodat
visoznt
nem kell elfogadni, mert az gyenge.
"Profik számára második lépés a megnyitásban : Van-e folytonos (bármilyen)
átmenet a nem tudásból a tudásba? Vagy ha nincsen, hogyan lehet megragadni
az átmenet pillanatát? Hogyan döntjük el, hogy átmentünk?"
Mi itt a kerdes, hogy a tudas folyotnos vgay kvantalt? Vagy a megismeres
ugrass
zeruen mukodik-e? A megismeres olyan folyamatok soran valosul meg, amit
makrofi
zikailag folyotnosnak mondunk, mikrofizikailag kvantalt.
A tudas szolhat folyotnos valtozokrol, akkor folytonos mennyiseg, ha
diszkret v
altozok vannak benne, akkor diszkret. Altalaban a tudasunk egy reszet
diszkret
valtozokkal szoktuk reprezentalni.
Ha nem ez volt a kerdes, akkor rosszul kerdeztel.
"Nem profik számára: a halál a tökéletes megsemmisülés. Minden pozitív
állítás a halál pillanata utáni állapotokról ostoba képzelődés vagy logikai
játék. Bármilyen mondatsorozat, ami ilyen állapotokat ír le, része egy
önkényesen felállított fogalomhalmaznak, aminek szintén önkényes használati
szabályai vannak. Hasonlatképpen: az 52 lapos römiről és szabályairól
értelmetlen vitatkozni, mert teljesen önkényesen van felállítva. Vagy
elfogadom, vagy nem, de vitát nem lehet nyitni róla. Ennek megfelelően a
katolicizmus vagy a matarializmus ugyanilyen filozófiai römijáték. Nem lehet
közöttük párbeszéd, nem játszhatják a vita társasjátékát, mert példálul nem
lehet sakkozni úgy, hogy az egyik fél röminek nézi, amásik pedig
kanasztának."
Ez csak a materializmus azon reszere vonatkozik, ami kifejezetten es
hatarozott
an tagadja a halal utani eletet. A materializmus, mint tudomanyos program ok.
"Kérdés a nem profiknak: hogyan élhetek, vállalhatok kockázatot,
törekedhetek, robotolhatok, ha tudom, hogy összes törekvésem, robotolásom
tökéletesen meg fog semmisülni? Minek például gyereket szülni, ha pontosan
tudom, ugyanolyan (esetleg nagyon kínos) halála lesz, mint eddig
mindenkinek?"
Mit jelent a "minek" terminus? Celt? Az emberek alapceljai onkenyes,
nemraciona
lis kerdesek. Nincs ertelme roluk vitatkozni. Sem azon kijelentesnek, hogy
"van
ertelme gyereket szulni" sem annak, hogy "nincs ertelme gyereket szulni"
nincs
ertelme. Van, akinek van valami ertelme ennek, van, akinek nincs. Ez
szubektiv
, erzelmi, irracionalis.
Ugyanolyan ertelemben, es ugyanazert ertelmetlen ez a kerdes, mint a
romikartya
rol vitatkozni.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
