Tisztelt Brendel Matyas!

Elolvastam a FILOZOFIA 521. szamaban megjelent irasodat, melyben
szokasos stilusodban megprobaltad lehoborogni Henri Bergson eletmuvet.
Nem akarok ezzel reszletesen foglalkozni, hiszen irasod nem igenyel
kommentart - onmagaert beszel. Bergson egyebkent sem szorul ra az en
"vedelmemre". Nehany teves allitasodra azonban reflektalnek - a dolgok 
helyretetele erdekeben.

 > a filozofia nem tudomany.

Ha eddig nem volt idod (legalab kozepiskolas szinten) tajekozodni a
filozofia mibenleterol, s nem is hallottal rola, hogy a filozofia
Platon ota tudomany, akkor is feltunhetett volna szamodra legalabb az,
hogy a filozofiat TUDOMANYegyetemeken tanitjak. Gondolom te sem az
Iparmuveszeti Foiskolara vagy a Fovarosi Nagycirkuszba jartal tavaly
filozofia szeminariumra. Meglehetos logikatlansagra vall az is, hogy
te doktori cimet, azaz TUDOMANYOS fokozatot akarsz szerezni - abbol,
ami szerinted nem is tudomany. Nincs itt valami ellentmondas?

>> Bergson a fizikan kivul a biologiara, a pszichologiara, a
>> szociologiara es a vallastudomanyra is reflektal muveiben.
> igen, a kacsa magazinis reflektal, de ez nem jelenti azt, hogy ennek
> barminemu erteke volna, vagy plane azt nem, hogy episztemologiai
> erteke volna.

Lathatoan a filozofiai reflexio SZUKSEGESSEGEROL sem hallottal meg. A
filozofia es a szaktudomanyok ugyanis hermeneutikus kort alkotnak. 
Elozetes filozofiai tajekozodas, vilag- es emberfelfogas iranyitja a
resztudomanyos kutatast, amelynek eredmenyei visszahatnak az elozetes
filozofiai felfogasra. Az "elozetes tajekozodas" kapcsan pedig
megemlitem, hogy Platon elsokent fejtette ki, hogy a filozofia sajatos
feladata a transzcententalis reflexio, az alany es a targy kettosseget
megelozo egyseg keresese. Ez megelozi es lehetove teszi nemcsak a
targyi megismerest, hanem a targyra vonatkozo alanyi _kerdesfeltevest_
is (maga a kerdesfelteves is valamilyen elozetes tudast feltetelez). A
transzcendentalis reflexio tehat a megismeres legaltalanosabb
felteteleit kutatva, azokra a mozzanatokra reflektal, amelyek eleve,
"a priori" mukodnek a gondolkodasban, bar csak utolag, a targyi
megismereset kovetoen ismerhetok fel. (bovebben lasd barmely
filozofiai bevezeto munkaban)

 > a folyamat talan nem egy allapot-ido fuggveny?
Nem, foleg nem a szokasos fizikai ok-okozati ertelemben.
Egyebkent szokjal le rola, hogy mindent lenyegileg fuggvenynek tekintesz.
A fuggveny absztrak matematikai konstrukcio, a vilag meg nem az...

 >>A kulonbozo minosegek egymasba hatolo folytonossaga a tartam.
 >ezt Jozsef Attila is irhatta volna.
Irhatta volna, csak kicsit keson szuletett hozza. :-)

>> A kulsodleges egyebkent a "mas szemelyek altal is ellenorizheto",
>> tehat interszubjektiven vizsgalhato valosagot jelenti,
>> ellentetben a tudat altal felfogott/megragadott tapasztalatokkal,
>> amely csak kozolheto, de mas altal nem vizsgalhato.
> ez is boduletes tevedes. a kulso elmenyek es belso elmenyek is
> alapvetoen egyediek. az elmeny maga mindig bent van.

Tenyleg boduletes tevedes all fenn - marmint reszedrol....
Ugyanis a kulsodleges kapcsan en a VALOSAGROL irtam, nem pedig
kulso elmenyekrol. Tehat nem egy foton, hanem fotonforras (mint
pl. a Nap), es igy tovabb...

Elan vital es emergencia
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
> jo, akkor Bergsonkorszerutlen, elavult, kodos fogalmazasmodja
> helyett korszeru a mai tudomanyos fogalmakat hasznalni. ezek szerint
> Bergson erdeme, hogy ezen egzakt fogalmi fejlodes szuksegesseget
> fejezte ki. de o ettol meg csak koltocske, nem pedig megismero.

Eloszor is sem kolto, sem megismero, hanem _filozofus_, aki a
megismeres legaltalanosabb felteveseit kutatja. Nem feladata, hogy a
szaktudomanyok apromunkajat elvegezze, ugyhogy eltevesztetted a
hazszamot. Az, ha a szaktudomany elore tud lepni, es egy ujab reflexio
reven Bergsonenal korszerubb filozofiai megfogalmazast tesz lehetove,
az csak udvozolheto, ez a vilag normalis menete. Tudniillik a
filozofia es a tudomany sohasem lezart.

>> S amig te csak bedobtal ide egy kodos fogalmat, melyrol magad sem
>> tudod, hogy mi az, mit magyaraz meg, es foleg _mitol_ van
> o hat persze. vegulis en vagyok az informatikus, ha nem ismernem a fenti
> fogalmak matematikai mibenletet, akkor nem lenne diplomam.a "mitol van"
> kerdes pedig matematikailag tisztazott, nem kell hozza misztikus
> dolgokra gondolni.

Ne bloffolj mar ilyen szemermetlenul! A tavalyi vitankban sem tudtad
megmondani, hogy honnan van az informacio, ami egyebkent nem is
matematikai kerdes, mert a matematika egy absztrakt axiomatikus
tudomany, amibol nincs atmenet a valosaghoz. A "honnan van" vagy
a "mitol van" viszont a fizikai valosagra vonatkozo kerdes.

>> Masik megtapasztalasi lehetoseget Bergson a misztikusok
>> tapasztalataiban lelte fel.
> ezekre semmi szukseg, mer tmint emlitettem az emlitett jelensegek
> matematikailag leirhatoak, es kielegitoen magyarazottak, ilyenkor a
> miszticizmusnak bezartak a kaput.
Szerintem nem fogtad fel, hogy mirol van szo. MI IRHATO LE
matematikailag? Pl. az, amit a misztikusok megtapasztalnak? Hmmm.

> nem anyelvi jelentesre vagyok kivancsi, hanem valodi, ellenorziheto
> jelentesre. a szotarak jelentes cimszo alatt azt porbaljak korulirni,
> hogy a szavakat altalaban milyene rtelemben hasznaljak. ez nem jelenti
> azt, hogy azoknak a szavaknak valoban van ertelmezheto jelentesuk.

Itt onellentmondasba keveredtel, ugyanis ha valamilyen ERTELEMBEN
hasznaljuk, akkor nyilvanvaloan VAN ertelmezheto jelentesuk.
Hogy nem egzakt, vagy nem egyertelmu, netan a szovegkornyezettol is
fugg a jelentes, az meglehet. De hat ilyen az elet...

 > attol, hogy ha esetleg nem tudjuk pontosan, hogy arra a kerdesre a
 > valaszt, hogy "hogyan mukodik a felfogas, megragadas"
 > (termeszetesen egzakt formaba kellene tenni), ettol meg ezeknek a
 > szavaknak szukseges egzakt ertelmet definialni.

Ez is onellentmondas. Foleg, hogy nem csak a mukodest, hanem a
felfogas mibenletet sem ismerjuk pontosan. Ne erts felre, nem az
egzaktsagra valo torekves ellen van kifogasom, hanem az ellen az
affektalo latszatkifogas ellen, amely minden kenyes kerdest szonyeg
ala akar soporni, azt nyafogva, hogy nem egzakt. Tessek tudomasul
venni, hogy a vilag sem egzakt, a rola alkozott fizikai es filozofiai
leiras elvileg sem lehet egzakt, tehat ha kovetkezetes lennel, akkor a 
szonyeg ala kellene soporni azokat is (csak jo nagy szonyeged legyen 
hozza!).

 > en azt mondhatom, hogy en arrol az ontudatossagrol beszelek, amely
 > az elfogadott neurobiologiai fogalom. nem kell definialnom, nezd meg
 > valami neurobiologia konyvben.
Na, ettol nwm lettunk okosabbak. Nincs keznel neurobiologiai konyvem.

> elolvastam a mondatot. es mar azt nemlehet ertelemzni. minek olvassak
> halomra ilyen mondatokat?

Ne olvasd, ha nem erdekel, de akkor ne is jatssz itt okostojast,
s foleg ne a szokasos, mindenkit lehoborgo stilusodban! Nem tudom, hogy
osszeszamolte-e valaki, de zsinorban becsmerelted Jakit, Anzelmet,
Aquinoi Tamast, Maritaint, Bergsont, Polanyit, Pannenberget, a
transzcendentalisokat, s nem kimelted Heideggert, Hegedust es Lukacsot 
sem. Az embernek ohatatlanul az autopalyas viccet juttatod az eszebe,
amelyben megy a pasi az autoban, s hall wgí felhivast a radiojan:
vigyazzanak, mert egy orult amokfuto szemben halad a forgalommal!
Mire a pasi kinez az ablakon, s megjegyzi: Egy? De hiszem MINDENKI
szembe jon!!! :-))) Na, valahogy igy van ez nalad is, amikor Carnap
es Popper (akiknek a tudomanyra gyakorolt hatasanak jelentektelenseget
magad is elismerted) kivetelevel mindenkit "leminositettel".
A konstruktiv vita erdekeben surgosen valtoztass ezen a hozzaallason!

Cserny Istvan