Mindenkitől elnézést, hogy egy régi számhoz (a 124-ikhez) szólok most
hozzá, de legkivált is Racskó Tamástól a megkésett válaszért,kinek 
türelmes és tüzetes magyarázatait csak most köszönöm meg.

Újabb együgyű kérdésem ehhez kapcsolódik:

> hiátustöltő hang kapcsolt. De pl. a Halotti Beszédben nincs
> hiátustöltő: "hazoa" 'házzá'; a XV. sz-ban itt volt még /j/ is
> "innepeie" 'ünnepévé'. Ebben az esetben a /v/ vált általánossá, és
> idővel a rag részének tekintették. (A "fája", "esküje" esetekben
> pedig a /j/ hiátustöltő vált a rag részévé.)

Milyen hangok lehetnek hiátustöltők? A H, J, V mellett v. ezeken túl tölthet-é
hiátust bármi más?

A 126. számhoz, szintén R. Tamásnak:

Az "ember magasságú" különírását nem védelmezni akarom (a helyesírás 
szabványosítása amúgy sem a szívem csücske, én a régi nyomtatványok 
bájos, szabályozatlan írásmódját is szeretem), csak az indoklására próbálok érv
eket
találni. Nos, talán zenei, ritmikus oka van az ilyesminek. Az "embermagas",
"emberforma" rövidebb, elég neki egy hangsúly; az "ember magasságú", "ember
nagyságú" stb. esetében viszont a második tag is kap egy mellékhangsúlyt,
s ezt fejezi ki a különírás.

> Az viszont nem igaz, hogy speciálisan magyar "nincs"-ről van szó.

  De, Tamás, ugyanis ez Kellér Dezső egyik emlékezetes konferanszából
való. A "nincs" nem olyan szó, amihez százával tapadnak irodalmi
utalások, ismert mondások, esetek; tudtommal csak ez az egy van. A
konferansz arról szólt, hogy ha bemegy a boltba, mindenre azt mondják
neki, hogy nincs. Ezt Ausztriában másképpen mondanák, hogy mindig
hozzáteszik: leider. Sajnos. Leider es ist nicht, leider es gibt
keine. De olyan nincs, mint a mi nincsünk, sehol nincs. Ez egy
speciálisan magyar nincs. A nincs megszabadít attól a problémától,
hogy a vevővel a továbbiakban is foglalkozni kelljen. Boldogan,
örömmel, sugárzó arccal felelik neki:
  -- Niiincs!

  Mondd, tudod a szó eredetét is, Tamás? Mindig utána akartam nézni, de
sose volt rá érkezésem.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
God, are boys better than girls? I know you're one but try to be fair. Sylvia

> Felado : La'ng Attila D.
>   Régész mondja a tévéhíradóban: "Valóban addig járt a korsó a
kútra,
> amíg bele nem esett..."
>
>   Hát igen. Nyelvében él az ország. Ahány ház, annyi tulajdoni lap.
Több
> nap, mint hónap. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a
repülőgépet.
> Száz szónak is egy a befejezése: illik ismerni közmondásainkat.

Nem hallottam ezt az adast, de nem lehet, hogy direkt ferditette el?
Van egy ilyen iranyzat is, nekem tetszik, es megis mindenki tudja
mirol van szo......
Ha a "kiraly" es egyeb /ez a maniam, tudod:-)/ jelzoket elfogadjuk,
akkor egy-ket nyelvi csures-csavaras sem arthat.

Udv
Vica

Kedves Attila!

hix.nyelv #136, Láng Attila D.:
> Hiányos ragozású még az _ered_ ige is, az egyik jelentésében. ... Nem
> lehet mondani, hogy eleredek a közért felé, csak azt: eredj! 

Az én véleményem szerint az "eredj!" jelentése nem 'távozz!', hanem 
'indulj el!'. Én pl. a problémáknak többször "eredek utána", mint 
ahogy 'utána járok'. Az eső is "nekiered", de a népmesei fordulat is 
így szól: "illa-berek, útnak eredt [a legkisebb királyfi a közért 
felé]". De az egésznek az alapja az, hogy egy növényi sarj "megered"-
e (azaz növekedésnek indul-e), vagy sem: vö. "erdő" szavunk, melynek 
eredetije az "eredő" 'sarjerdő' (minthogy az eredeti 'erdő' jelentésű 
szó, a "vad" jelentése megváltozott [de a "vadon" még most is 'erdő'-
t jelent]. 
Szóval ez szerintem nem hiányos ragozású ige, csak az egyes 
jelentései a népnyelvből csak bizonyos állandósult fordulatokban 
kerültek át a köznyelvbe. 

Az lehet a diszkusszió tárgya, hogy a természeti folyamatokat leíró 
igék hiányos ragozásúak-e avagy sem. Vegyük pl. a "havazik"-at: erről 
ismeretes, hogy csak egyes szám 3. személyben használatos. Ugyanakkor 
megszemélyesítés esetén minden alak előfordulhat: "Így szólt a mord 
Tél a Naphoz: E tájat behavazom. | Nem jutnak át sugaraid a földre a 
fagyon." 
Ezzel ellentétben a "nincs"-et fizikai képtelenség első személybe 
"tenni", ugyanígy a "szokott"-ot nem tudod jelen vagy jövő időbe 
tenni [annak ellenére, hogy rendszerint meg szoktam védeni a "csak a 
sporthíreket *szokom elolvasni" fordulatot]. Az "el *kellek indulni" 
is csak most tör utat magának a legalitás felé...

> Azt hiszem, a szexizmus kérdésében Te nyertél, Tamás.

Szerintem Viszockij nyert: van egy dala, amelyben egy, a "lengyel 
Budapestre" szóló külföldi utazást nyert szovjet élmunkás 
instrukciókat kap indulás előtt. Ennek kapcsán figyelmeztetik, hogy a 
nyugati kémek nőnek is oltözhetnek. A beszélgetés utáni éjszakán 
"magyar nőkről álmodik szakállal és karddal"...

> Lám csak, tehát a -né képzőt már az ókorban is használták... (Most jut
> eszembe, Mnemoszü felesége is viselte.) 

Miként Alküö (Alcio), Antigo, Arach, Ariad, Daf, Eiré (Iré), Euad, 
Eufroszi, Helé, Hirmio, Iszmé, Melpome, Mne, Perszefo és Szelé neje 
is. A ión-attikai nyelvjárásokban az "a" bizonyos pozíciókban nyílt 
"e" lette (melyet étával írtak, és magyarul általában "é"-vel adunk 
vissza. A latinságban szó végen rendszerint visszaállították az "a"-
t: Heléné > m. Heléna, Eufroszina > m. Eufrozsina.

Ennek kapcsán jutott eszembe egy olyan név, melynél valóban a női 
alakhoz képeztek hímpárt: ez az [Eiréné 'béke' >] Irén(e) > Iréneusz.

Kedves Attila!

hix.nyelv #136, Láng Attila D.:
> Régész mondja a tévéhíradóban: "Valóban addig járt a korsó a kútra,
> amíg bele nem esett..."

Én félfüllel hallottam ezt a riportot: a tatárok által elpusztított 
Muhi falu romjait találták meg. Szerintem a fenti mondat szándékos 
volt, ui. emlékeim szerint egy eltömődött kútban találtak 
cserépdarabokat. Ezt illusztrálta az illető, szerintem szellemesen 
kifordítva egy közmondást.

Kedves Ilona!

hix.nyelv #136, :
> Ami nekem itt keznel van: Lobkowitz Poppel Eva levelezese
Köszönöm az adatokat.

> (anno speciel az ozvegyneveket vizsgaltam es azok kozul nem is
> elsosorban a "nagy" neveket, amelyek egyebkent leginkabb az "arva"
> valtozatban fordultak elo) 
Valószínűleg ez lehet az állításaink közötti különbség oka. Bárczi, 
aki a forrásom volt, inkább a plebszben dívó gyakorlatra alapozott 
kutatásokból meríthetett.