Kis szunet utan folytatas:
Lemegyek terepszemlere, a viznek persze mar nincs nyomasa, mindenki probalja
locsolni hazat, aljnovenyzetet. Alig ot perc mulva nekem is szolnak, hogy az
utlevelem a biztonsag kedveert legyen nalam. Tobb sem kell, rohanok a
szobaba, (majdnem) mindenunket beszorjuk a borondokbe, aztan leviszek
mindent a kocsiba. Eddigre mar a szomszed telket nyaldossak a langok, a
hosszu szarazsagban ropogosra aszott tulevelek ugy egnek a fakon es a foldon
is, mint a zsir. Szall a pernye, az emberek rohangalnak mindenfele, a
hatalmas fustfelhot a tiz meter magas langfal festi egovorosre. Nem igazan
boldogit a tudat, hogy nincs biztositasunk, a kocsinak cascoja sincs, ha itt
eg, buktuk az arat.
A masfel sav szelessegu ut egyik iranyat lezarja a tuz, a masik pedig
teljesen bedugult. Baska Voda egy kiszogelles mogott van, onnet nem latni,
hogy baj van, a setanyon zajlik az elet, mogottunk meg egyre kozelebb ernek
a langok. Raadasul a dugo miatt a tuzoltok is alig birjak felcentizni
magukat a tuzhoz. Az emberek viszont rohannak minden iranyba, es
hulyesegeket tanacsolnak. Igazi panikhangulat van. Amikor kijutunk a nagyon
szuk szakaszrol, nem allok meg, biztonsagos tavolba igyekszunk kerulni,
nehogy tovabb kelljen menekulni. A masik par kozben sms-t kuld, hogy ugye
nem ott vagyunk, ahol a tuz, mert latjak a hiradot. De, ott vagyunk, igy
rogton felajanljak, hogy menjunk hozzajuk ejszakara. Mennenk, de a fout le
van zarva, mert egyreszt mindket oldalan eg az erdo, masreszt a tuzoltok
senkit nem engednek kockazatos kozelsegbe a tuzhoz. Epp eleg, hogy az
egeszet valoszinuleg egy ovatlanul eldobott csikk okozta.
Jo 10km-rel delebbre allok meg egy benzinkutnal, itt legalabb van hely es
valamennyire rank latni. Berendezkedunk a kocsiban alvasra, de nem jon alom
a szemunkre. Lassan azert elbobiskolunk, ejjel 3 korul arra ebredek, hogy
megelenkult a fout forgalma, ezek szerint velhetoen eloltottak a tuzet. Nem
tudok visszaaludni, ezert elindulok, hogy megnezzem, mi ujsag. Legfeljebb
autokazom potyara. A tuzoltok mindenhol ott vannak, de mar csak fust es
megfeketedett fa-torzok allnak mindenhol. A faluban a tuzoltok is mar
nekivetkoztek, paran sort kortyolnak a fust-iz leoblitesere. A szel kozben
tovabbra is veszettul fuj, felo, hogy ujra belobban valahol, ezert egesz
ejjel vigyazzak.
Masnap az ido nem javul, allando 40kmh szel, fustszag mindenhol, igy
elmegyunk megnezni, mi is egett. Senki nem serult meg, az anyagi kar
szerencsere nem jelentos, a szomszed hazon viszont elolvadt a muanyag
redony, tehat nem sok hianyzott. Keszul par foto, aztan visszabaktatunk a
helyunkre. Mit tegyunk? A kozelben van az Sv. Juraj nevezetu hegycsucs, ami
1872m magasra emelkedik kozvetlenul a tengerpart mellett. Hazigazdank
szerint napos, tiszta idoben Olaszorszagot is latni rola, na ez a mai nap
nem egy ilyen. Azert elmegyunk, hatha kozben megjavul az ido. Csomagjaink
mindenesetre a csomagtartoban lapitanak, ha futni kell, gyorsan tudjunk
menekulni. A tengerhez kozel, de mar 360m magasan kezdodik a nemzeti park,
ahova autonkent 30Kn a belepodij, de nem engednek be bennunket, mert epp tul
sokan vannak fent a hegyen. Innet indulva 23km egysavos szerpentin vezet fel
a csucsra, helyenkent buszmegallo-szeru szelesitesekkel. Ott lehet kerulni,
illetve odaig kell visszatolatni, ha szembol is jonnek. Az ut eleg meredek,
a 23km-es szakaszon egyszer tudok felkapcsolni harmadikba, vannak szakaszok,
ahol az auto masodikban sem kepes gyorsitani. Amugy 150 loeros az autom.
A latvany viszont lelegzetelallito, az otvenes evekben lehettek ilyenek az
Alpok hagoi, mint amilyen utakon most jarunk. A kulonbseg annyi, hogy a
feneketlen melysegekben nem milka-tehenek, hanem a tenger vilagit. Fent a
csucson farkasordito 18 fok van, csinalunk par fenykepet, aztan kelloen
atfagyva kezdunk ereszkedni lefele. A sok csupasz ko kozott csupasz
kohazakat is eszreveszunk, illetve ahol a bombatolcser-szeru melyedesekben a
szel egy kis talajt is osszehordott, ott kaposztafoldek lapulnak. Lassan
leereszkedunk, lent kellemesen meleg van, a lefele-uton megszamolom, 32
klasszikus, teljes hajtukanyar gazdagitja az utat, hatszor kell
visszatolatnom, ebbol otszor tenyleg en vagyok jobb helyzetben, egyszer meg
siman paraszt a szembejovo es nem akar tolatni.
Este bejelentjuk a hazigazdanak, hogy ha holnapra nem javul az ido, akkor -
a tervezettnel ket nappal hamarabb - hazamegyunk. Sajnalkozasa kifejezese
mellett idojarasi minikurzust is tart, megtudjuk, hogy a Bora nevu szellel
van dolgunk, ami sajnos olyan, hogy 3-4 napig egyhuzamban, erosen fuj. De
holnapra el kell mulnia.
Reggel tenyleg, mintha csendesebb lenne a levego, de felesegem hajthatatlan,
menni akar. Bepakolunk a kocsiba, de mire minden cucc lent van, a nap is
kisut, melegunk van. Osszenezunk: cucc marad a kocsiban, de mi lemegyunk a
strandra, aztan majd meglatjuk. Tobb sem kell az idojarasnak, feltamad a
szel, jonnek a felhok. Ujabb osszenezes: kapja be a horvat idojaras!
Felmegyunk, kifizetjuk a szallast, a gazda nem szamolja a ket le nem toltott
ejszakat (a szerzodes alapjan megtehetne!), igy marad egy kis penzunk is.
Elindulunk, a tengerparton megyunk, mert meg akarjuk nezni a Krka
vizeseseket Sibenik mellett. Utkozben Split mellett megint teletankolok,
aztan megyunk.
Ebedido tajan erunk a nemzeti parkhoz, ahonnet hajoval viszik a nepeket a
vizesesekhez. A belepo kicsit borsos, 45Kn fejenkent, de a latvany megeri,
sot igazibol erdemes egy egesz napot raszanni, hiszen az edesvizu vizeses
remek strand is, van vendeglo, ahol lehet jot kajalni. Itt mar szep az ido,
a vizesesnel en is megmartozom, igaz, csak alul az engedelyezett strandnal.
Egy helyi elmebeteg a magasabb vizesesekben veti ala magat a habokba. Ot nem
latja az uszomester, meg velhetoen ismeri is a helyet. Mi inkabb fotozunk
parat, meg eszunk cukrozott mandulat, aztan irany Magyarorszag.
Sibenik es Knin kozott eleg nyomaszto az ut, sok elhagyott, rommalott,
kiegett falun vezet at az ut. Nem kellemes a tudat, hogy pl. a Kosovo nevu
falu kezdetet es veget jelzo tablak kozott csak kiegett, teto es nyilaszarok
nelkuli hazakat latunk. Nem kimondottan bizalomgerjeszto, igyekszunk
tovabballni. Knin-nel erunk vissza a lefele jovet mar megtapasztalt utra,
ahol kellemetlen tapaszatalatot gyujtok. Egesz Horvatorszag egy nagy
zarovonalbol all, nagyon keves helyen lehet rendesen elozni. Vannak helyek,
ahol a zarovonalat meg kulon elozni tilos tabla is erositi. En ezt ugy
ertelmeztem, hogy ott aztan nagyon tilos, mashol nem annyira. Egy ilyen "nem
annyira tilos" helyen eloztem egyet, de egy motoros rendor sajnos mashogy
tudta a kreszt es megallitott. Szerencsere tobbeket is, igy mig azokkal
foglalkozott, utolso 50 euronkat el tudtam rejteni a szonyeg ala. Igy aztan
amikor kezdte az 500Kn cimu tortenetet, mutattam neki, hogy nalam bizony
csak 80Kn, meg 3800Ft van. Akkor menjek vissza a varosba penzt levenni.
Persze, majd a te kedvedert autozok pluszban 50km-t. Hosszas alkudozas utan
vegulis elvette az osszes penzem, igy a korabbi 200Kn melle ujabb 180Kn
erteku birsagot gyujtottem ossze.
Innet mar zokkenomentesen tortettunk hazafele. Ut kozben meg betoltunk egy
grilltalat egy utmenti vendegloben (jo volt), aztan sotetedesre ertunk
Plitvicehez, igy a tavak kimaradtak. Raadasul az eso is elkezdett
szemerkelni, illetve a vasarnap esti forgalom is kezdett beindulni a fovaros
fele, ugyhogy egyre lassabban lehetett csak haladni. Karlovacnal vissza az
autopalyara, azon vegig, majd keves boklaszas utan Szlovenia, illetve
Magyarorszag allamhatar atlepese kovetkezett. Eddigre mar ejfel utan
jartunk, igy a forgalommentes magyar utakon jo tempoban autozhattunk hazaig.
Vegeredmeny? Horvatorszagbol most egy idore eleg volt. Aki meg nem volt,
annak meleg szivvel ajanlom, egyszer erdemes elmenni. Aki viszont mar jart
erre, annak nemigen tud ujat mutatni. Pihenesre alkalmas, de ahhoz meg
Isztria kozelebb van es jobban megkozelitheto, mint Dalmacia.
Ennyi.
Fogash
|
