Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 152
Copyright (C) HIX
2002-06-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: honapnevek (mind)  22 sor     (cikkei)
2 Re: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind)  28 sor     (cikkei)
3 Elokuu (mind)  11 sor     (cikkei)
4 Re: skandinav szombat (mind)  12 sor     (cikkei)
5 Re[4]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind)  55 sor     (cikkei)
6 150. szam (mind)  9 sor     (cikkei)
7 regi szovjet himnusz (mind)  10 sor     (cikkei)

+ - Re: honapnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamás!

Köszönöm a primátust az etimológiákat illetően, bár nem
vagyok finn(ugor) szakos.

A _maaliskuu_ előtagjának az általam feltüntetett
lehetséges 'cél' jelentésével magam sem vagyok kibékülve.
A 'festmény, festés' jelentés sem tűnik igazán megnyugtatónak.
Igen régi finn tanulmányaimra visszaemlékezve talán inkább a
_maa_ 'föld, vidék, falu(hely)'szóval függhet össze az előtag.
Morfológiailag azonban vannak kétségeim, viszont megfelelő
szótár nem áll rendelkezésemre, így nem tudok utánanézni.
A _toukokuu_ mint minegyik finn hónapnév összetett szó, így
az összetétel előtagjának is önálló jelentése kellett, hogy
legyen. Papp István szótára a 'tavaszi földmunka/veteményezés'
mellett a '(tavaszi) vetés, gabonatermés' jelentést veszi fel.
Az _elo_ 'élet' és az 'aratás' jelentés ugyanúgy összefügg(het)
mint a magyar _élet_ 'gabona' jelentése az alapszóval. A május
és az augusztus finn elnevezése (vetés - aratás) ilyen módon
szépen korrelál egymással.

Erzsébet
+ - Re: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =======================================================
> Felado : Racsko' Tama's
> Temakor: Re[3]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai ( 71 sor )

> Visszavonom a finn etimológiáimat átengedve Erzsébetnek a primátust.
> Azért még utoljára lenne egy pár kérdésem hozzá:
> 
> * "maaliskuu" 'március' < "maali" 'cél': a "maali" szónak találtam
> 'festés, festmény' jelentést is. Szemantikailag ez nem lenne jobb?

Valószínűleg a "maali" 'festmény' újabb jövevényszó annál, minthogy. 
 
> * "toukokuu" 'május' < "touko" 'tavaszi földmunka, veteményezés'.
> Azon gondolkozom, mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? Nem lehetséges
> egy ilyen változás: "toukokuu" 'május' > "toukotyöt" 'májusi teendők'
> > 'tavaszi teendők' > "touko" 'tavaszi földmunka, veteményezés'?

De ha így lenne, honnan eredezteted a "toukokuu" alakot?
Egyébként a "touko"-ban a magyar "tavasz" szó köszön vissza.
 
> * "elokuu" 'augusztus' < "elo" 'aratás'. Kár, pedig az én levezetésem
> egy újabb pontos etimológiai megfelelést csempészett volna a
> hónapnevek közé: f. "elo" 'élet' < "elää" 'él <ige>' ~ m. "él" <ige>.

"elo" = 'élet; gabona (archaikus);' , tehát ugyanazt mondjátok.
(aratás = elonkorjuu)

f.
+ - Elokuu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> * "elokuu" 'augusztus' < "elo" 'aratás'. Kár, pedig az én
> levezetésem egy újabb pontos etimológiai megfelelést csempészett
> volna a hónapnevek közé: f. "elo" 'élet' < "elää" 'él <ige>' ~ m.
> "él" <ige>.

  Határozottan emlékszem, hogy Papp István Finn nyelvkönyve (valahol
megvan egy fészerben) az élet szóval hozza ezt kapcsolatba, ami itt
nem "das Leben" jelentésű, hanem a régi népi szóval a búzát jelöli.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
MARS = Elkergetett bolygo.
+ - Re: skandinav szombat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #151, Láng Attila D.:
> Addig is további kérdés: van-e valakinek ötlete, mi lehet a
> dán--norvég--svéd lo/rdag--lördag, illetve izlandi laugardagur eredete? 

A skandináv "szombat" nevét --  a kérdőjelesség fenntartása mellett --
 egy 'mosás/fürdés napja' értelmű szóösszetételre vezetik vissza (óé. 
*"laugardagr" > ósv. *"lögardag" > sv. "lördag"). Vö. pl. 
<http://www.degruyter.de/hsk/pdf/hsk2-2.pdf>;, 
<http://home.bip.net/jan.brette/etym.html>;,  
<http://cjvlang.com/Dow/main/dow1.html>;
+ - Re[4]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #151, Láng Attila D.:
> Mindenkinek nagy köszi ... a fordításokért, a feldolgozás némi időt fog
> igénybe venni, de meglesz. 
Bár már megköszönted, de én még nem végeztem ám... A török hónapnevek 
etimológiájának megtalálása ui. egy kicsit tovább tartott. 

Jelölések: Ékezetek: "," - 'cedilla' ékezet, "^" - hacsek, "." - alsó 
pont. Betűk: "1" - pont nélküli "i", "?" - hangszalagzárhang, "T" - 
az angol "thin" 'th'-ja, "D" - az angol "this" 'th'-ja, "t." - arab 
emfatikus 't' [t_q], "h." - torokban képzett zöngétlen arab 'h' [X\]

* Török: Bár átvették a latin naptárrendszert, de néhány hónapnevet 
megtartottak a régi muzulmán naptárból: ezek a perzsán keresztül az 
arabból valók, és etimológiájukat az arab rendszernél ismertetem.
1. "ocak" [odZak] = tör. 'tűzhely, kemence, kályha'
2. "s,ubat" [Subat] < ar. "s^ubát." hónapnév
3. "mart" < l. "március" hónapnév
4. "nisan" < ar. "nísán" hónapnév
5. "may1s" [maj1s] < l. "május" hónapnév
6. "haziran" < ar. "h.azírán" hónapnév
7. "temmuz" < ar. "tammúz" hónapnév
8. "ag^ustos" [a:ustos] < l. "augusztus" hónapnév
9. "eylül" [ejlyl] < ar. "?ajlúl" hónapnév
10. "ekim" < tör. 'vetés' v. 'kenyér'
11. "kas1m" < ar. "Qasim" = Mohamed egyik fiának neve 'aki javakat 
oszt' < ar. 'qasama' '(meg)oszt'
12. "aral1k" = tör. 'nyílás, rés, térköz'

* Arab "szoláris": Az ázsiai arab országok arab hónapneveket 
használnak a "szoláris" (vi. Gergely szerinti hónapbeosztású) 
naptárrendszer esetén. Ezek végső soron az akkád-sémi lunáris naptár 
neveire mennek vissza héber közvetítéssel.
1. "kánún-iTTání" 'a törvénykönyv második [hónapja]'
2. "s^ubát." < akkád "s^abát.u" hónap < akkád 'üt'
3. "?áDár" < akkád "ad(d)aru" hónap
4. "nísán" < akkád "nisánu" hónap < akkád-sumér 'első gyümölcsök'
5. "?ayyár" < akkád "ayyaru" hónap < 'virág(csokor)' 
6. "h.azírán" < akkád hónapnév 
7. "tammúz" < akkád < sumér "Dumuzi" istennév < 'igazi utód'
8. "?áb" < akkád "abu" hónap 
9. "?ajlúl" < akkád 'elúlu' hónap < 'tisztává, szentté lesz'
10. "tis^rín-il?awwal" 'első "tis^rín" [hónap]' <: akkád "tas^rítu" 
hónap < 'kezdet'
11. "tis^rín-iTTání" 'második "tis^rín" [hónap]'; vö. 10. hónap
12. "kánún-il?awwal" 'a törvénykönyv első [hónapja]'
[Megjegyzés: Az afrikai arab országok nemcsak a rendszert, hanem a 
megfelelő latin hónapneveket is átvették. Még pedig két változatban: 
egy angol (Egyiptom, Szudán, Líbia) és egy francia alapúban (Tunézia, 
Algéria, Marokkó)]

Ismereteim szerint a latin naptárrendszer adaptációi közül a kínai-
japán sorszámozós hónapneveken kívül már csak egyes bantu nyelvek 
(pl. szoto, xhosza) maradtak ki, de azokra nem vállalkozom.
+ - 150. szam (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv minden kedves listatagnak!

Tudjatok, hogy a tegnapi szam volt a 150.?

Garatulalok! Tovabbi sok sikert es jo nyelveszkedest!

-- 

 Laci                          mailto:
+ - regi szovjet himnusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok

Ide is elkuldom a keresemet, bizvan az olvasok tudasaban:-)
Egy baratnom keresi a regi szovjet himnusz _magyar_ szoveget, fogalmam
sincs miert kell neki.
Ferencben kulonosen bizok, mert o minden ilyesmit szokott tudni:-)

Spasibo bolschoe elore is es vsego dobrogo:-)
Poka,
Vica

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS