> Valaki meselte nekem, hogy a mult hetvegen ez az uj utazasszervezo ceg
> fizetett hirdetest tett kozze az orszagos napilapokban , miszerint a
> Jorgosz Travel rendezte minden korabbi tartozasat a MALEV-vel, stb.
> szemben, es nincs tobb adossaga... :-o :-o
>
> Mar tobbszor is majdnem ;-) utaztunk veluk, mert minden ismerosunktol
jokat
> hallottunk roluk. Nehezen tudom elkepzelni, hogy veszteseggel
> ertekesitettek volna az utjaikat, es igy halmoztak fel adossagot. De
akkor
> meg vajon mi lehetett a hatterben?
>
Hali!
Nehany szo a dolog hattererol:
A MALEVnal egy tavaly oszi vizsgalat kideritette, hogy egyik alkalmazotjuk
majus es aug kozott rendszeressen kisebb oszegrol allitott ki szamlat a
Jorgosnak, mint amennyirol kellett volna. Ehhez tudni kell azt, hogy a
Jorgos a Malev legnagyobb charterjarat megrendeloje.Ilyen modon keletkezett
a Jorgos 50 millios "adossaga" a Malevval szemben.Az alkalmazottol illetve
közvetlen fönöketol csendben megvalt a Malev. Azert nem tettek
buntetofeljelentest, mert nem volt bizonyithato hogy szandekos "tevedes"
tortent.Na ezt a penzt fizette ki a napokban a Jorgos. De a Jorgos
tulajdonosainak van meg egy "kis" gondja. Nevezetessen a Jorgos es a Club
Espana tulajdonosi szerkezete nagyjabol ugyanaz, es a Club Espana "csekely"
40 millio pesetaval ( 60 M. HUF) tartozik a spanyol partnerenek. Akit a tema
bovebben erdekel annak ajanlom a HVG 14. szamat (apr.8.) vagy a
www.hvg.hu -t, a cikk cime Tarsas ut.
A Jorgossal valo utazast csak ajanlani tudom, en mar ketszer voltam veluk
es maximalisan meg voltam elegedve veluk.
Kulonossen tetszett tavaly a Ny Kretai telepitett idegenvezetok profizmusa
es segitokezsege.
Udv
Mici
|
A hallgatasotokat egyetertesnek veszem es
Troyes-nal folytatom. A videk nem csak hogy erosen
iparosodott, hanem mezogazdasagilag is nagyon modernen
muvelt. Oriasi osszefuggo ,tagositas nelkuli
foldteruleteket lattunk, talan buzafoldek voltak , persze
mar felszantva. Champagne-t megemlitve mindenkinek a pezsgok
jutnak az eszebe, de az a videk innen eszaknyugatra Parizs
fele , Reims korul van.
Szoval mentunk-mendegeltunk Auxerre fele , de mivel a
lanyunk apolgatasa sok idot vett igenybe , egy kicsit
roviditettunk az eredeti utvonalon. Auxerre-be be
se mentunk mar. Igy kimaradt a feherbor termelo videk,
ahol a hires Chablis markaju feherbort allitjak elo.
A videk nagyot valtozott , elobb dimbes dombos ,majd
kifejezetten hegyes videk lett. Suru erdok legelok
valtottak egymast. A szantofoldek kisebbek lettek, es a
magasabb domboldalakon mar megjelentek a szolok. A falvak
ismet kozepkoriakka valtak, de ketemeletes epuletekkel,
hatalmas templomokkal, a falvak kozott kastelyokkal ,
mindenutt a sok evszazados joletrol tanuskodva.
Burgundia tobbmint ketezer eve fontos kereskedelmi utak
csomopontja volt. Nagyon tagolt videk, sok folyo van ,
amiket csatornak kotnek ossze. A kelta korszakban mar
bortermeles folyt a videken, a romai uralom alatt pedig
jelentosen felviragzott, a kozepkorban sokaig onallo allam
volt. A kesobbi idok viharait is jol atveszelte ez a
terulet.
Az elso megallonk Ancy-le-Franc lett volna, ahol egy
reneszansz kastelyt neztunk volna meg. A faluban tabla nem
volt kinnt mar megint, de ugy 100 meterre utanna, mar
volt, hogy merre kell visszamenni.Visszagyalogoltunk
egy hatalmas parkon keresztul a fobejarathoz. Mikor
odaertunk egy ven banya az orrunk ele tartotta a
nyitvatartast, hogy eppen bezartak. Az edesanyjat
surun emlegetve nagy mergesen mentunk vissza.
Persze azt ,hogy a nyitvatartast kiirjak valami tablara a
kapura vagy melleje , azt meg a franciaknak fel
kell talalni. A gyerekek szerencsesen leejtettek a
fenykepezogepet is, ugyhogy meg egy vacak fotot se tudtunk
csinalni a haz elott.
Ahogy belestunk a banya valla folott a kastelyba ,biztosan
eleg kulonleges lehetett, szep korintoszi oszlopokkal
volt a belso ter, a fogadoteremben kialakitva. Erdekes lett
volna megnezni,mivel reneszansz kastelyt, mondjuk
Olaszorszagot kiveve nem nagyon lehet latni.
De a Fontenay-i apatsag kellokeppen karpotolt mindenert.
Igaz itt is az utolso csoportot csiptuk el, de nem
maradtunk le semmirol. Igaz egy francia idegenvezeto
hadarta a szoveget, de adtak nemet nyelvu prospektust is,
ami nagy vonalakban ismertette a latnivalokat. Nem is
akarmilyen hely ez, a bejaratnal egy hatalmas tabla
figyelmeztetett, hogy az Unesco Vilagorokseg
vednoksege alatt all ez a egyedulallo epuletcsoport.
(Ennek megfeleloen rendesen ki volt tablazva az odavezeto
ut, megtalaltuk egy-kettore).
Manapsag ugy mondanank , hogy apatsag egy romankori kutato-
fejleszto bazis volt, igen hatekony es sikeres marketing
koncepcioval. Magyaran egy 11-12 szazadi
cisztercita apatsagrol van szo, magyar rokonsaga is van ,
Zircen , de az mar a barokk korbol szarmazik. Persze lehet
hogy mashol is van apatsaguk otthon , de en csak a zircit
ismerem.
Eppen ennek a sikeres marketingnek koszonhetoen ma is
fenntmaradt a szervezetuk es a vilag szamos reszen
tevekenykednek, ma mar foleg az oktatas teruleten. A
cisztertercitak inkabb egy kezmuves, iparos kozosseg
volt a roman korban, termeszetesen megfelelo vallasi
ideologiaval. De a lenyeg, hogy ok maguk dolgoztak az
apatsag fenntartasaert. Maguk epitettek szigoru szempontok
szerint az osszes epuletet, es teljesen ellattak magukat.
A cisztercita templomok teljesen diszitetlenek, szobrok
sincsenek bennt, csak a puszta ko ,megfelelo meretre
alakitva. Tornyot nem epitettek , meg a padlo sem volt
lekolapozva, hanem folyami kavics is megtette nekik.
Uloalkalmatossag persze semmi.Tok ures volt a templom. A
templom mogott volt a kert, no nem viragoskert,
hanem konyhakert, ahol a zoldseget termeltek es a
gyogynovenyeket. A templom mellett volt rogton a haloterem,
de nem agyakkal, hanem szamlamazsakok voltak leteve
egymas melle, a szerzetesek egy futetlen
kozos helyisegben aludtak,telen is. Az alvoterem alatt
volt a kozossegi terem es az iroterem,ahol a kodexeket
masoltak. Azutan jott a kovacsmuhely, ami kivulrol eppugy
nezett ki es akkora is volt mint a templom. Itt a
kornyeken banyaszott vasercert dolgoztak ,kozepkori
meretekben nagyuzemi szinten. Termeszetesen malom is volt,
az ercet apritani es lisztet orolni. Nagy halasto mellette,
pisztrang tenyeszettel. Affele agrar-ipari komplexum.
Higieniaban is eleg eloljartak a kozepkor vilagaban, mert a
betegeket kulon korhazban kulonitettek el az
egeszsegesektol. Es kiserleteztek is a maguk modjan,
tokeletesittek a szerszamaikat , eszkozeiket, amibol azutan
az egesz kornyek profitalt.
Az apatsagnak nagy francia forradalom jelentette a veget,
de a jo marketing megmentette az epuleteket a pusztulastol.
Bar a dicso francia forradalmarok nagyon kesztyus kezzel
bantak a templomokkal, de a cisztertcita templomban semmit
se tudtak lerombolni, mert nem volt semmi disz, legfeljebb
a falakat rugdoshattak. Viszont kivaloan megfelelt egy
ipari uzemnek, ezert eladtak egy kornyekbeli
papirgyarosnak, aki azutan papirgyarra " feljesztette"az
apatsagot . A papirgyar is megszunt a mult szazadban, de a
tulajdonos azert volt annyira rendes, hogy sajat penzen
rendbetetette , "revitalizalta" a kolostort . Hogy a
cisztercitak miert nem tertek bele vissza, ezt sajnos nem
tudom, elfelejtettem megkerdezni.
Mivel mar estefele jart az ido az alesiai romokat nem
tudtuk megnezni. Es is tortenelmi hely , itt adta meg
magat Vercingetorix a gallok utolso vezere magat Julius
Caesar-nak es szomoru sorsanak.
Ugy terveztuk , hogy este meg korulnezunk Dijonban es
masnap reggel folytatjuk az utunkat a burgundiai vorosborok
videken , a cluny apatsaghoz,
de egeszen maskepp alakultak a dolgok.
Konstantin
> ----------------------------------------------
ĹwŞď¨ĎĄÎ hongkong.com ąq¤l¶lĄó¨t˛Î
Thank you for using hongkong.com Email system
|