Kedves Móni!

HIX NYELV #554, >:

> a sztereó keverőpult ill. sztereó fejhallgató került napirendre.
> Szerintem így kell írni őket, valaki más szerint pedig sztereó-keverőpult 

  Neked van igazad. A magyarban a "sztereó" jelző, és a jelzőt rendesen 
különírjuk (hacsak nincs jelentésváltozás, de az itt nincs).


> (a példák a MHSZ-ből valók)

  Amire te gondolhatsz, vi. a "Magyar helyesírás szabályai" c. műre, annak 
szakberkekben a rövidítése "AkH." (= akadémiai helyesírás). Ezt azért írom, 
mert az "MHSz." inkább a "Magyar helyesírási szótár" c. mű rövidítése. Ez 
utóbbit fellapozva az alábbi, téged igazoló példákat találhatjuk: "sztereó 
hangsugárzó", "sztereó készülék", "sztereó magnó", "sztereó rádió".


> csakhogy itt két minőségjelző is vonatkozik a "pult"-ra 

  Ez viszont nem igaz, mert a "sztereó" nem a "pult"-ra, hanem a 
"keverőpult"-ra vonatkozik: az itt érdektelen, hogy ez utóbbi összetett szó, 
melynek első fele éppen melléknév(i igenév).

  (A "keverőpult"-ot az AkH. 112. pontja szerint írjuk egybe, minthogy az 
igenév itt nem szó szerinti folyamatot fejez ki [vi. nem a pult kever], 
hanem képességet, rendeltést jelöl.)


> Külön misét megérne a sztereo, audio, video szavak stb. ill. ezekkel,
> mint előtaggal képzett összetett szavak szóvégi o-jának hosszúság vagy
> ill. rövidsége. 

  Szerintem ez nem egy nagy vaszizdasz. Mutatja ezt az is, hogy nem merül 
fel ilyen probléma soha az "autó" és "auto-" vonatkozásában.

  Itt is az van, hogy a "sztereó" nem más, mint a "sztereofonikus" 
rövidülése, és akkor írandó hosszú ó-val (külön szóba), ha eredeti 
jelentésében áll, akkor röviden és egybeírandó ("audio-").

  Mivel önálló "*audió" szavunk nincs, így a megfelelő ezt mindig eredeti 
módon "audio-"-nak írjuk.

  A "videó" így önmagában a "videomagnó" ("videolejátszó", "videofelvevő") 
rövidülése, tehát az "sztereó"-nál elmondottak az irányadók az "o/ó" 
hosszára nézve. Különbség viszont, hogy míg a "sztereó" melléknév, a "videó" 
főnév, így szókapcsolataikban az utóbbit egybeírjuk, míg az előbbit külön. A 
"videó"-nál éppen az egybeírás -- a közeli jelentéssel kombinálva -- jelent 
némi problémát: emiatt merülhet fel a "videofelvétel" vs. "videófelvétel" 
kérdése. Az ezzel kapcsolatos véleményem az alábbi: ha itt az előtag 
"videómagnó"-t jelent, akkor írhatjuk akár hosszan is; de írhatjuk röviden 
is, hiszen az előtagnak az eredeti jelentést is tulajdoníthatjuk. Az MHSz. 
egyébként csak ez utóbbit hozza (de véleményem a másik variáció sem zárható 
ki).

Kedves Gábor!

HIX NYELV #554, Szegedi Gábor >:

> Helyes itt a "titkos ügynöknő" írásmód? 

  Szerintem helyes. Ugyanis a "titkos ügynök"-öt is két szóba kell írni 
(forrás: Magyar helyesírási szótár). Innen két megfontolást követhetünk: 
1. A "titkos rendőr" kifejezést tesszük 'nőnembe', akkor a mozgószabály
  (AkH. 139.b) miatt "titkosrendőr-nő" lenne.
2. Először a "rendőr" szót nőneműsítjük, majd titkosítjuk, ekkor a megoldás
   "titkos rendőrnő".
Alternatív megoldási lehetőségek esetén célszerűbb az egyszerűbbnél maradni, 
ezért a preferált megoldás szerintem a 2. "titkos ügynöknő".


> Mivel a titkosügynök egyféle foglalkozás, az egybeírandó

  Ezzel nem értek egyet: az "egyetemi tanár" is foglalkozásnév, mégsem 
írjuk egybe, sőt a "biztosítási ügynök" is két szó.

  Ami az "angoltanár"-t illeti, három ok is van az egybeírására, de egyik 
sem a foglalkozásjelleggel kapcsolatos: (1) jelentésváltozás, hogy meg-
különböztessük az "angol tanár" 'angol nemzetiségű tanár'-tól (AkH. 107.b); 
(2) jelöletlen birtokos jelzős kapcsolat: 'az angol [nyelv] tanára' (AkH. 
128.c); (3) jelentéstömörítő összetétel: 'az angol nyelv tanításával 
foglalkozó tanár' (AkH. 129.)


> úgyanúgy, mint a titkosrendőr

Ami a "titkosrendőr"-t illeti, az AkH. szójegyzéke az egybeírása kapcsán a 
107.b) pontra utal, tehát itt jelentésváltozás áll fent. (Ez biztos így van, 
bár nemigen tudom, mi a szó pontos értelme: az Értelmező kéziszótártól sem 
lettem okosabb, még az új kiadás is régies szónak tekinti 'detektív' 
jelentéssel. Az biztos, hogy én ilyen értelemben nem használnám; de ha ez 
helytálló, akkor valóban jelentésváltozás lépett fel.) 

Ugyanakkor a "titkos ügynök" különírását támogatja az, hogy a hasonló 
kifejezéseket, pl. operatív ügynök, fedett nyomozó stb., is külön írjuk, így 
ha az utóbbiaknál nem merül fel jelentésváltozás, akkor a "titkos ügynök"-
nél sem. Továbbá külön írandó a régi "titkos tanácsos" rang is, pedig ez 
egyáltalán nem volt titkos, sőt...  Tehát a "titkosrendőr" inkább kivétel 
semmint analógiára szolgálható alap.

> Helyes itt a "titkos ügynöknő" írásmód?

  Természetesen helyes. Nem hozták nyilvánosságra, hogy porszívókkal
üzletel, tehát ügynöknői mivolta titkos.

> most pl. a sztereó keverőpult ill. sztereó fejhallgató került
> napirendre. Szerintem így kell írni őket, valaki más szerint pedig
> sztereó-keverőpult.

  Neked van igazad, Móni.

> Én túlnyomórészt a nyelvérzékemre hagyatkozom, azaz úgy véme, hogy a
> "sztereó" a keverőpult jelzője, olyan, mintha azt mondanánk: fekete
> keverőpult, vagy ötlábú keverőpult.

  Pontosan.

> csakhogy itt két minőségjelző is vonatkozik a "pult"-ra, azaz a
> "szép piros", "borzasztó rossz", "szörnyű hideg" stb. (a példák a
> MHSZ-ből valók) mintájára mégiscsak külön írandó. Nem tudom,
> helyes-e a gondolkodásom, kíváncsi lennék a szakértők véleményére.

  Ez nem egészen így van, ugyanis ebből a szép piros alma, borzasztó
rossz műsor, szörnyű hideg idő analógiájára sztereó keverő pult lenne,
három szóban. Az analógia azonban nem jó: az idézted példák _nem_ két
minőségjelzőt tartalmaznak. A szörnyű hideg idő nem a szörnyű idő
plusz a hideg idő egyesítése, hanem _szörnyen hideg idő,_ a szörnyű
nem az idő minőségjelzője, hanem a hidegé; igazából nem melléknév,
hanem határozószó. A borzasztó rossz műsor nem egyenlő borzasztó műsor
plusz rossz műsor, hanem _borzasztóan rossz műsor_ -- a borzasztó itt
valójában határozószó. A szép piros alma sem szép alma plusz piros
alma, hanem _szépen piros alma,_ illetve ez így magyartalan, a szép
melléknevet itt nem -n határozójellel alakítjuk határozószóvá, hanem
eredeti melléknévi formájában üzemel határozószóként.
  Az analógia tehát hibás, a keverőpult nem minőségjelzős kapcsolat,
hanem igenévi jelzős összetétel. Példák az MHSZ 112. pontjából:
cséplőgép, izzólámpa, védőnő, ivóvíz. Ilyen a keverőpult is, amelynek
mint kapcsolatnak a jelzője a sztereó. Ezzel analóg példák: új
cséplőgép, törött izzólámpa, hivatásos védőnő, hideg ivóvíz.

  A sztereó-keverőpult írásmód sem hibáztatható, de ez esetben nem azt
jelenti, hogy a keverőpult sztereó, hanem azt, hogy sztereókat kever;
hasonló módon, mint fagylalt-tölcsérezőgép vagy
szöveg-szerkesztőprogram. Ezeket azonban, mondanom sem kell, sokkal
inkább fagylalttölcsérező gép és szövegszerkesztő program alakban
használjuk.

> Külön misét megérne a sztereo, audio, video szavak stb. ill.
> ezekkel, mint előtaggal képzett összetett szavak szóvégi o-jának
> hosszúság vagy ill. rövidsége.

  Ezt a misét nem érdemes lefolytatni. Ámbár a helyesírási szabályzat
nem nyilatkozik ez ügyben, tény, hogy a magyar nyelvben nincs szóvégi
rövid o. Tehát mint önálló szavak mindenképpen hosszú ó-sok. A velük
képzett előtagokban is hosszú az ó, ha az önálló szót használtuk
előtagként, és rövid, ha az eredeti idegen szót mint tudományos
előképzőt használjuk, eredeti értelmében.
  Így tehát:

sztereó = "térhatású hangzást keltő (készülék)" <> sztereo- =
"térhatású"; sztereókészülék <> sztereogram;

audió = "hangszóró, hangkeltő (készülék)" <> audio- = "hallással,
hangokkal kapcsolatos"; audióberendezés <> audiológus, audiometria;

videó = "tévéműsort rögzítő szerkezet" <> video- = "látással
kapcsolatos"; videófilm, videókazetta, videókészülék, videófelvétel,
videóbejátszás, videózik <> videoprojektor, videofon;

fotó = "fénykép" <> foto- = "fénnyel kapcsolatos"; fotóműterem,
fotólabor, fotóapparát <> fotometria, fotográfia, fotokémia,
fotoszintézis.

  Ite missa est.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
ORIGO = A madarfutty kezdete.
A francia naptárban ma 4 Brumaire 212, Quartidi van. [Kalen Discovery 3000]