Kedves Janos! 
>De szerintem az agy is egy azon dolgok kozul, amit onmaga, sajat
>letezese definial.
Varjunk csak ezzel !(kb. 25 sort, amig nagynehezen beindulnak a
hatterben maris csikorgo, megindulni akaro fogaskerekeim. : )
Sokaig elfogadtam (gyanakvassal), hogy nem definialhato,
mi az elo''. A materialista kozhiedelemben kb. ez elt:
Nem lehet, mert nincs eles hatar elo es elettelen kozott.
Ez tevesnek bizonyult - azota, hogy megirtam ide tobbszor is
egy lehetseges definiciot:
Az elo sejt/test - oroklott tulajdonsagokkal _is_ rendelkezo eromu.
Az agymukodes kemenyebb dionak tunt, de ezt sem hagyhattam annyiban,
mert azt olvastam idonkent - tul keveset tudunk rola,
raadasul a ko-agyas otletem sem hagy nyugodni, tehat
tovabb kellett lepnem.
Ismert, hogy kulonfele szisztemak szerint osszeallitott neuralis
halozatok betanithatok celfeladatokra.
Ezeknel magasabb foku univerzalitast csak olyan alkatelemekbol
felepulo rendszertol feltetelezek, melynel az alkatelemek funkcioja
rugalmasan modosithato, azaz ha kell atallithatok mas uzemmodra.
Az embernel feltetelezem tovabba, hogy az adatfeldolgozas gondosabban
felugyelt, mint az allatoknal, ahol nagyreszt csak a kornyezettol
kapott behatasok adjak a kontrollt.
Belso kontroll eseteben visszacsatolasok vannak a halozat feluleterol a
teljes rendszer mukodesenek globalis hatekonysagarol, s ha az nem
kielegito, akkor *programmodositasra* is van lehetoseg mukodes kozben.
Valoszinuleg a leghatekonyabb agy olyan lenne, melynek neuronjai epp
olyan valtozatossagra es teljesitokepessegre kepesek onmagukban
is, mint maga a jol mukodo agy egesze.
Janos - igy adok igazat abban amit fentebb irtal. OK ez
az egyenletmegoldas ? :)
(Mi pedig tobben epp amiatt vagyunk osszehuzalozva a HIX-en
keresztul is, hogy ezzel a fentebbi maximalista rekurziv,
onmagatol is tanulo modellel, annak valodi reszegysegeikent
gondolat-kiserletezgessunk, es hibainkat, hianyossagainkat
egymastol tanulva javitgassuk ?)
Mas:
Arra gyanakszom, hogy az agy ugynevezett szurkeallomanya lenne,
ami meguzeni a robotmunkat vegzo *tudattalannak*, hogy
elfogadhato-e vagy sem, amely megoldas-tervezettel amaz eloallt.
Hallucinacioval jaro elmebetegsegekrol eddig azt felteteleztem,
anyagcserezavar folytan fellepo es onfenntarto gerjedes jellegu
folyamat lehet. Most mas variansok is felotlenek:
Pl. Ha a tudattalan - es epp emiatt roppant szorgalmas *fogaskerek*
tul keves, vagy tobb, de egymasnak ellentmondo visszaigazolast kap
gyakran a szurkeallomanytol, akkor a hibat megkiserli helyrehozni ugy,
hogy harsanyabban uzenget a szurkenek.
Azt is elkepzelhetonek velem, hogy funkciojanak atvetelevel is
probalkozik, ha a szurket csapnivalonak tartja. Azaz
a magasszintu nyelvet eltanulva megprobal o is szavakban beszelni
odalentrol, de globalis latasmod es tovabbra is ugyancsak
kontroll-nelkulisegeben mindossze zagyvalni tud.
(Fold-szinti analogia nagyban: Reggely Gyorgy es Sussfaludi Gyorgy
amiatt tart altudomanyos eloadasokat, mert a tudomany erthetoseget
csapnivalonak tartja ??? :)
Mas eset,(pl. autistak) ha a tudattalan nem mukodik jol, es a
szurke nem kap sem jelzeseket sem megoldasokat az altala *befele
feltett* kerdeseire, igy az illeto serult szemely bar beszelni kepes,
megsem tekintjuk epelmejunek.
Egyeb:
Az emberi agy meglehetosen univerzalisnak tunik az allati magatartasok
utanzasaban, atveteleben is. Vannak vehemensen uralomra torekvesre
atallt agyu emberek, es vannak sunyi ravaszdi rokak, meg vannak hienak,
sakalok is, stb.
Ez utobbi kulonosen visszataszito, (bar termeszetes) amikor
a magarahagyottan keservesen kuszkodo szulo a sajat gyava/kishitu
gyereke(i)nek a predajava valik.
Megdobbento, amikor a szulo a gyerekeit szepnek es tokeletesnek
latva kifulladasig kuszkodve mindent elo akar szamukra teremteni,
es azok eleterosen, felnottkent, jatszva a bambat varjak az eredmenyt,
azaz a boseges ajandekot, orokseget, stb. aztan a hozomanyt viszik
magukkal, vissza se fordulva. Kesobb aztan megint jonnek korulnezni,
mi van meg viheto, de sosem segitenek, legfeljebb csak
okoskodo tanacsaikkal, igazi aldozathozatal nelkul.
A masik fajta hiena tipus nem rokon, csak 'joismeros' vagy 'joszomszed',
aki bejarkal hivatlanul, tolakodoan, pl. lelkes segitokeszseget
szinlelve, de tulajdonkeppen terepszemlezni, puhatolozni jon, es
mindent elirigyel, mikozben melysegesen lebecsuli a masik felet,
es csak a gyengeseg pillanatait varja.
Ilyen vagyonirigylo hienak szereztek hatalmat a XX. szazadban, es
rovidebb-hosszabb diktaturaikat el kellett szenvedni.
(A tortenelemtudomany, a pszichologia es kriminologia
mikor egyesul mar ?)
Letezik a hienasag beteg kenyszeres valtozata is, a kleptomania.
Valszeg ennel ugyancsak valamilyen kontrollfunkcio
zavara all fenn. A kleptomaniat esetleg hardverhiba okozza.
Es ki tudja - alkoholistava pedig az eredetileg tul szigoru
belso onkontrollos, vagy a tul sok es megvalosithatatlannak tuno
tervu es kibeszelhetetlen gondolatu - ezek elol menekulo,
szenvedo ember lesz ?
Meg:
Mostanaban azt hiszem kenytelen leszek elovenni, es magamban
hatterfolyamatkent meghanyni-vetni a gondolkodo kovek esetet.
Hatha az uj agymodellem uj megvilagitast ad annak is. :)
Amugy epelmeju egyedek agymukodesenek - indulasatol a bejaratasaig -
terjedo folyamataira gondolom az altalanos evolucioelmeletnek
kellene globalis valaszokat adnia felvetett kerdesekre,
Hiszen elegge valoszinu, hogy minden agy onszervezo rendszer es
es veletlenszeruen kiserletezgeto neuronok teremtenek rendet
abban a zurzavarban, mely eleinte a kulvilagtol erkezo jelekben
latszik.
Szocsnek itt uzenem: Korabbi agymodellemben az agyat kulonfele
keruletu es igen nagyszamu zart hurkokbol allo frekvenciamero
rendszernek tekintettem.
Ezen hurkok sokasaga, mindegyike keslelteto muvonal, melyekben addig
keringenek az erzekszervektol kapott jelek, amig csomopontjaikban a
sejtek korrelacios szurokent felismerik - lattak-e
mar valaha ezt az esetleg ugyanezen sok, es ugyanolyan
frekvenciakkal jellemezheto impulzussorozat-koteget magukon atvonulni,
vagy sem, (konstellacio-detektalas)
es ennek tenyet forrodroton jelzik logikai donteshozasra
specializalodott neuronoknak, melyek a tapasztalatilag bevalt, vagy
osztonos, nem on-tanult reakciot meginditjak.
Nem kell visszavonnom ezt a varianst sem, hiszen ilyen modon
is lehetne kulvilagbol erkezo igen bonyolult komplex mintakat
azonositani.
Az input soros jelek eloszor is szetoszlanak (csomopontokon masolassal,
sokszorositassal), es *mindenki megnezi* latott-e mar adott
jel-konstellaciot mas jelekkel egyutt sajatmagan atvonulni ?
(Olyasmi lenne ez, mint kepek vektorgrafikus leirasanak
tablazatait kiosztani sokaknak, es aki lat koztuk ismeros
vektort, az sikit.)
Udv: zoli
|
