Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 1194
Copyright (C) HIX
2000-11-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Csodalatos kifejezesek (mind)  206 sor     (cikkei)

+ - Csodalatos kifejezesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

1284 szo - 7.394 betu - 8.713  betu  es  betukoz - 205 sorA  SUMÉR,
EGYIPTOMI ÉS BASZK NYELVEK
  NÉHÁNY CSODÁLATOS KIFEJEZÉSE.
    Dennis Sugar y Frank

 Amikor e sorok mint írója kisfiú a pesti Alkotmány
utcában lakott, délelött a Szemer utcai általános elemi
iskola padjait koptatta,és délután az Országház téren
játszott kisbarátaival. A négysarkos, hol-az-olló-
komámasszony, stafétafutás – ezek voltak a legnépszerübb játékok.Ki
kellet választani hozzájuk  a húnyót,  vagy
az egyes csapatok tagjait. Ezért kőrbeálltunk,egymásra
mutogatva énekeltük az an-tan-ténuszt, és akire az utolsó
szótag esett, az volt a kiválasztott. Egyszer megkérdeztem
a legnagyobb fiút, mit jelent az an-tan-ténusz, de nem
csak ő nem tudta, hanem odahaza Édesanyám is csak
azt mondta: ennek nincs értelme, miután kislánykorában
ő is megkérdezte Édesanyját, aki úgyszintén nem tudott magyarázatot
adni.

 Tudjuk azóta, hogy az An-tan-ténusz egy súmér
nyelvű Napköszöntő himnusz, amelynek magyar fordítását
 közölte többek között a  Magyar Hírlap 1975 február 3.-i
száma. A súmér szöveg így hangzik:

An tan Ténusz, szó raka Ténusz, ala bala Bambusz.

-a magyar fordítása:

“ kelj fel Ténusz ( ténusz = Nap), szórj reggelt Ténusz,
 degedj-dagadj, üsd-vágd a Bambuszt ( bambusz =
sötétség)”.

A szórj reggelt kifejezés magyarázta: reggel >ra gel >
 Rá kel, azaz Rá, a  Nap, felkel. Innen a héber női
név  Rachel, magyarul  Hajnalka.

Aki  nem hisz ebben előveheti Cyrill GADD,
A Sumerian Reading Book, Oxford, 1924 c. könyvét és
egy angol-magyar szótárt .Segítségükkel maga is
lefordíthatja.. Aki németül tud, annak P. Antol Deimel S.J.,
 Jezsuita Atya a Vatikán kiadásában megjelent
Sümerisches Lexicon, Rom, 1927-37 c. szótárát ajánljuk.

 Becsülöm a tisztességes magyar nyelvtudósokat,
hiszen tévedni nem halálos bűn. Így hirdetheti valaki a
finn-ugor tévelmélet  igazságát.  Magam mindenesetre
 jobban hiszek egy évezredek óta énekelt magyar
 gyerekdalnak, mint a Magyar Tudományos Akadémia
 nyelvi osztályának,hol  nincs egy sumérul tudó nyelvész .

( Zárójelben megjegyzem, hogy nem tud ott senki
sumérul, egyiptomiul, baszkul, vagy  aki a kelta nyelv
három tájszólását  ismerné– sőt talán azt sem tudja
senki, hogy van három  kelta tájszólás. Nem ismerik
ott  az  igazi magyar rokonnyelveket).

 Nem lehetetlen, hogy a finn-ugor hitvallású
nyelvészeknek van igazuk a magyar nyelv sumér eredetű
iskola híveivel szemben. Elég, ha  akadémikusaink végső
érvül  bemutatnak egy évezredes, finn-ugor nyelvi gyökerű gyerekdalt,
amit a legifjabb magyarok ma is énekelnek.

 Amíg ez megtörténik, vegyük az An-tan-ténuszt
perdöntő érvnek.

 A Szemere utcai iskolára emlékezve, Anna néni,
a tanító,  - mintha ez tegnap és nem hatvan éve történt
volna – most is itt áll elöttem. Elnézést is kérek tüstént
az Olvasótól, hogy egy kis életrajzi anekdótát ídézek fel,
hogy ezzel jobban megismeri e sorok íróját.

 A tanító  néni egyízben az akkor élő legtiszteltebb
magyar politikusról, gróf Apponyi Albertről beszélt
nekünk. Elmondta, hogy milyen kiváló, müvelt ember ő.
Tökéletesen beszél németül, franciául és angolul,
nagy hazafi, kiváló diplomata ... és még ezernyi más
érdemét sorolta fel. Szavai annyira megkaptak, hogy együltöhelyemben
elhatároztam, hogyha nagy leszek,
én is megtanulok tökéletesen ezeken a nyelveken, belölem
is nagy magyar hazafi, gróf és diplomata lesz. Akkor
még nem sejtettem, hogy ez a szándék lesz életem iránytűje.
Tudat alatt hordtam ezt a nagy tervet és csak harminc-
negyven év multán ébredtem arra, hogy gyerekkori
álmaimat megvalósítottam, megtanultam a három
világnyelvet és még másik hármat melléjük, diplomata és gróf
lett belőlem ... Tévedésem csak abban rejlett, hogy
mindez nem Magyarországon, hanem a világ más
táján történt velem. Azzal vígasztalodtam, senki sem
lehet proféta saját országában.

    x  x  x  x  x

2.*”Ne nyúzz engem, fiam” – mondja a türelmetlen
mama a kisfiának. A Magyar Sakkéletben olvastam,
hogy egy játékos addig  nyúzta a döntetlenre álló
játszmát, míg azt meg nem nyerte. żHonnan ez a kifejezés?

 Az embernyúzás az assziriaiak egyik hozzájárulása
volt a civilizációhoz. Ékírásos táblák azzal kérkednek ,
hogy asszir királyok harmincezer fogoly lenyúzott bőrével
fedték be az elfoglalt turáni város falát. Ismeretes az
embernyuzás az azték civilizációban, ahol ez vallási ritus
része volt. Az azték papok az áldozat bőrébe bujtak. E sorok
írója Antwerpenben látta  Van den Bosch festményét, amely
egy megvesztegetett bíró megnyúzását ábrázolja.

 A sumér-magyar nép zömének elpusztulása, a
mezopotámiai őshaza elhagyásának fő oka az asszir
és babilon háboruk következménye volt i.e. 2500-2000
körül. Az embernyúzás kifejezés olyan mély nyomot hagyott
a nép kollektív emlékezetében, hogy ez máig is fenmaradt,
mint  egyedülálló nyelvi sajátosság.

4.Akit nem nyúztak meg az asszirok és a babilóniaiak,
akiket nem halálra  csak  nehéz testi büntetésre itéltek a
győztesek- amibe természetesen szintén könnyen bele lehetett  halni - ,
annak kihasítottak hátából egy bőrszallagot. Ennek
a mindennapos, gyakori büntetésnek is megmaradt az emléke
 a magyar nép és a magyar nyelv kollektív emlékezetében,
a szíjat vágok a hátadból kifejezésben, amely minden más
nyelvben ismeretlen.

Ha az őseink nem  Mezopotámiából, hanem a
komancsa, a sziú és az apacs indiánok földjéről érkeztek
volna a Kárpátmedencében, nem a szíjat vágok a hátadból,
 vagy ne nyuzz kifejezést használnák, hanem azt
mondanák:  megskalpollak, vagy: ne skalpold a koponyám.
De őseink Mezopotámiából jöttek, emlékeik onnan
származnak nyúzásról és hátból való szíjvágásról beszélnek.


żKi az aki kisgyermek korában nem gyüjtött
cserebogarat, aki nem énekelte: cserebogár, sárga
cserebogár?  żKi az aki nem játszott velük, nem őrizte
 őket gyufaskatulyába?  ż Vajon ez a szeretet, talán
 tisztelet – hiszen a cserebogár repülni is tud – nem
azért került a magyar őslélek mélyébe, mert ez az
egyiptomi szkarabeusz bogár nem más, mint isten
szimbóluma?  A bogár-isten neve Kpr, ennek kiejtése
keper -talán van összefüggés e szó és a magyar “csere”
között – idegen  átírásban : Kheper,  Xeper, Chepr, Jeper.
A bogár galacsinta gyöngybe tojja petéjét, ezt göngyöli
maga elött, amig száraz, napos helyet talál számára.
A galacsinta gyöngy a Napot, annak mozgását ábrázolja,
 a beléje rejtett pete pedig az élet szimbóluma, az
ujjászületést a feltámadást jelképezi. A bogár ugyancsak
 az Úr Képe, a Kép Úr vagy Kep-er. Szintén egyiptomi –
magyar szóegyezség, gondolat egyezség, kiejtésbeli
rokonság. Noha az is lehet, hogy mindez csak véletlen
és a magyar cserebogár az egyiptomi szkarabeusznak
csak távoli rokona.

żMelyik a legnépszerűb magyar női név? Ha eltekintünk
a héber eredetű Mariától, amelynek vallásos csengése
van, magyarok többsége valószínüleg az Anna nevet
választja. . .  Anni, Anikó, Annuska, Annácska, Nusi ..
żkinek nem volt Anna nevű szerelme?  Az Anna-bál
 évszázadok óta a legnépszerübb, a lányok, fiúk számára
 minden idők legfontosabb bálja.  A Mária komoly név, az
Anna romantikusan hangzik.

żHonnan ered a név? A sumér vallás legendái szerint
 a világot Anu isntennő teremtette, Anu az ősanya, az
Édesanya, a Boldogasszony. Amikor a kereszténységre
térő  magyarok katholizáltak, elhagyták régi  pogány
isteneiket, gyakran önként, ám titkon néha visszasírták
őket. Tengri, Mén, Dámaszék, Anu, a Fehér Ló, ( etiópul-
koptul: Feresz, innen a magyar frász kifejezés), Manesz
és a többiek bujdoklásra kényszerültek. Tengri a tenger
alakjában mossa  a világ partjait, vigye el a frász Fereszt,
 üsse meg a manó Máneszt. A Mén megmaradt imádságaink
végén. Noha az imákban Istent, Jehovát, Jézus Krisztust
 emlití a magyar nyelv, az ima befejezésekor mégis
 megmondjuk, hogy kinek címezzük a imánkat: a Ménnek,
 ámen.  Igy Anu is elbujt, elöször Szüz Máriává változott,
majd Boldogasszony lett belőle, de végül is  előkerült ismét
mint Anna, a legnépszerübb női név.

  Si non č vero, ben trovato.


6.
Út, utazni. Magyarban az ige a főnévből képződik,az út és
az utazás között szoros összefüggés van. Nem így az angolban, ahol a
road  és a travel szavak között, nincs összefüggés,
sem a francia route és  voyager  noha  a spanyolban  van
camino  és  caminare.

Ezzel szemben más rokonnyelvekben, mint az egyiptomiban,
 az út és az utazás ugyanabból a gyökből ered, ime a
hieroglifája mindkettőnek: (sajnos  itt  nem  tudjuk  közölni).
 Ugyanilyen gondolatközösség van a baszk nyelvben, az út
 baszkul bide és utazni bideia. A turáni, sumérből származó
 nyelvek az utazás fogalmát  kapcsolják az út fogalmához.

 Ezek a mozaik kövecskék sorra kimutatják, melyek
a magyar nyelv rokon nyelvei, hol volt a magyar őshaza,
honnan származnak a magyarok.

 Mindezt mint munkaelméletet ajánlom, én sem vagyok
 a falu esze, én is tévedhetek, és velem szemben a sumérul, egyiptomiul,
baszkul, keltául nem tudó akadémikusainknak, egyetemi tanárainknak van
igazuk.

      D.S.y F.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS