Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX UTAZAS 676
Copyright (C) HIX
2002-05-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 utazás Riminibe (mind)  10 sor     (cikkei)
2 mexicoi elmenyek 2. (mind)  154 sor     (cikkei)

+ - utazás Riminibe (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sziasztok !

Riminibe szeretnenk menni a nyaron es kivancsi lennek mit tudtok ajanlani arra 
fele mit erdemes megnezni (vidampark,vizivaros...stb)???

koszi

Peter

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: host8.hu.flextronics.com)
+ - mexicoi elmenyek 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,
akkor a korabban kuldott mexicoi elmenyek folytatas kovetkezzek 
baratnomtol.
Jo olvasast, szep hetveget mindenkinek: Ida ***

--------

Meg nehany epizod Mexikovarosbol: nagyon gyakori azt utcai 
cipotisztito, ugy ahogy azt a szazadelos amerikai filmekbol ismerjuk.
Bar engem - no letemre - meg-megszolitottak, viseltes bakancsomat 
latva, de egyetlen egyszer sem lattuk, hogy no tisztittatta volna a 
cipojet.
A ferfiak azonban nagyon adnak a tiszta cipore, akkor is, amikor az 
oltozek tobbi reszlete nem olyan hibatlan: a cipo ragyog.
Ezt is amolyan machos dolognak gondoljuk.
A no cipoje lehet felretaposott, kopott, esetleg nem tul tiszta, de a 
ferfie nem…
Szombaton minden nagyobb teren elo zene van - mariachi /romantikus 
egyenruhajú, sombreros zeneszek specialis mexikoi muzsikaja/  vagy 
mas zene, amire utcabal szeruen ropjak a parok.
Erdekes azonban, hogy nemcsak  teren, hanem a teret hatarolo 
parkokban elszortan is tancolnak -akar elemedett koru parok is, 
mikozben a jarokelok ott kozlekednek, es ezen senki nem utkozik meg, 
ez termeszetes.
Az ilyen nagyobb terek kulonbozo sarkaiban magnorol szolgaltat 
maganak zenet egy-egy tancolo csoport, hol szambat, hol rokit, vagy 
mas tancokat gyakorolnak faradhatatlanul a tanctanar vezenyszavaira, 
es bemutato tancara figyelve.Itt sincs korhatar…
A kozlekedes kicsit felelmetes az elso idoben - indexelni nem nagyon 
szoktak az autok, es eleg nagy sebessegel kozlekednek, de gyakoriak 
az egyiranyu utcak, es a kozlekedesi rendorok is, akkor is, ha lampa 
is van.
A gyalogosoknak nem uzemeltetnek kulon lampat - figyelje a gyalogos a 
parhuzamos autoforgalmat, es menjen akkor, amikor az azonos iranyu 
autonak is menni lehet…
Vannak kotott arú, kozpontbol iranyitott taxik- tehat megveszi az 
ember a taxikozpontban a jegyet, s ezt atadva az eppen sorrakerulo 
taxisnak elutazhat a megadott cimre, kotott tarifa alapjan.

Mexiko husszor akkora mint Magyarorszag, es tizszer annyi a lakosa, 
mint hazanknak. Nagyon fiatal orszag, a tulnyomo tobbseg 30-on aluli.
Rendkivul valtozatos a termeszeti foldrajza, eghajlata.
Annak ellenere, hogy pl. a mezogazdasag termelekenysege joval 
gyengebb a mienknel, a nagy teruletek miatt- az orszag teruletenek 
kb. 18 %-a termofold-  megis tobb termek vonatkozasaban tenyezo a 
vilagpiacon, vagy sajat belso piaca vonatkozasaban - benn van az elso 
 ot- tizben kukorica,kave, kakao, cukornad, gyapot -termelesben.
A terulet 42 %-a nem hasznosithato, 27 % erdo-oserdo.
Kozigazgatasilag 31 szovetsegi allam alkotja, Ciudad de Mexiko pedig 
mindtol fugetlen, un. onallo szovetsegi korzet, minden igazgatasi 
szerv kozpontja.

No vissza az úti elmenyekhez: 40 km-re Mexikovarostol van  
Teotihuacan, a tisztazatlan tortenetu II. szazadi indian telepules 
maradvanya - valaha 200 ezren elhettek benne - a Hold es Nappiramis 
monumentalis epuletei uraljak a csucsos, vagy trapezalaku hegyek 
olelte lapalyon epitett varost.Bar ezek a piramisok csak alapjukat 
tekintve azonosak az egyiptomi piramisokkal, terfogatuk „csak" fele 
akkora, nem is vegzodnek csúcsban, hanem tobb csonkagula egymason -  
megis nagyon monumentalisak es elkepesztoek.ugy feltetelezik, hogy 
szentelyek, vagy ceremoniak kozponti epuletei voltak.Belul nem 
uregesek, esetleg szuk belso lepcsok vezetnek egy belso, kisebb 
szentelyhez, de nem temetkezesi epuletek.
Nem tudni, miert neptelenedett el, a hiedelemvilaguk lenyeges resze 
volt, hogy itt teremtettek az istenek a Napot es a Holdat.

Teotihiacan tele volt egyenruhas iskolasokkal , akik buzgon 
jegyzeteltek, es meginterjuvoltak a kulfoldieket, hogy tetszik nekik 
az orszaguk, es mit szolnak kulturajukhoz.
Az arra vonatkozo kerdest, hogy a spanyol vagy az indian kulturara 
gondolnak, nem nagyon ertik, ebbol azt vontuk le, hogy lelkukben mar 
bekesen el egymas mellett a meghoditott es a hodito os emleke, es nem 
jelent szamukra erkolcsi kerdest vagy hovatartozasi bokkenot, kinek 
is az utodai ok.
Ezek az iskolasok 8-l6 evesek lehettek - eleg jol beszeltek angolul.
Sok csaladot is lattunk minden tortenelmi helyszinen, hurcolasszak 
magukkal a kicsi gyerekeiket is.

Itt lepten-nyomon sajat alkotasaikat arulo  indiannak tuno ferfiakkal 
talalkoztunk, nemelyik ramutatott a konyvunkre, es beazonositotta 
archeologus apjat benne, s megmutatta, hogy az altala keszitett targy 
melyik leletnek az autentikus masa, vagy fenykepes igazolvannyal 
igazolta vizsgazott es hivatalos kezmuves mivoltat, es meg akart 
gyozni arrol, hogy a ferjem, az apam, a fiam, az anyosom stb.stb. nem 
lehet meg egy aztek naptar formajat olto ezust medal, vagy obszidian 
szobrok  es csodas szottesek nelkul, de en eleg kemenyen alkudoztam, 
ami lehangolta oket…Azert vettem Oszkartol az indiantol egy sajat 
maga szotte, novenyi festekkel festett kockas szottest - ilyen szepet 
mas videken nem lattam, es Mexikovarosban is 4-5-szoros aron - es 
biztositottam rola, hogy meg fogom becsulni a munkajat.

Itt tortent velunk egy kellemetlen kis epizod: a hatizsakunkat 
biztosito szamzaras lakatot veletlenul visszazartuk, de nem az 
altalunk ismert kod allasaban. Hat ugye egy negyjegyu szamsornak igen 
sok variacioja van, elkezdtuk szisztematikusan probalgatni- ugy 
szamoltuk, hogy kello gyorsasag mellett tiz ora alatt ra kell 
akadnunk a megoldasra…elegge odavoltunk. Millio forintos hatizsak, 
amit muszaj lesz szetnyiszalni, mert benne van minden fontos irat…de 
hat a sors kegyes volt hozzank, az egy oras autobusz út felenel 
kinyilt a lakat…

Na most jojjon Acapulco, az Atlanti ocean gyongye. Ide repulovel 
mentunk, lathattuk a Mexikovarost hatarolo ket hofodte vulkant, az 
egyik ugye a hires Popocatapetl.
Acapulco egy csodalatos tengerobol melle epult, ugy kell elkepzelni, 
hogy egy 10 km-eres felkorivet kepez a szarazfold, s  ezt koveti az 
orszagut, melynek ket oldala palmafak, ligetek altal diszitett, s 
termeszetesen luxusszalodakkal.
A strandok -playak-  specializalodtak, melyiken furdeni, melyiken 
szorfozni, melyiken hajozni lehet, de mindenutt csodas finom a 
homok,a pelikanok lesik a halaszok jovoltabol elvezheto potyahalakat, 
a nyaralok meg vidaman furdoznek…
Az ovaros zsufolt, egyszeru, nehol kimondottan elhanyagolt, oruletes 
autoforgalommal.
Acapulco nevezetessege a sziklaugras : idevalo ifjak leugranak a 
sziklarol egy szuk kis tengerszorosba- sotetben is van „eloadas", 
faklyakkal szinesitik az esemenyt…Jartunk egy tengeri show-ban, 
mindenfele csodahal, piranya-etetes, es foka-bemutato, aminek 
vegen a nezokozonseg felmehetett a szinpadra, es a foka az idomar 
jelszavara megolelte es arcon csokolta az illetot…persze fotos is 
volt, de a negativolt nem adjak oda a szepen adjusztalt emlekkephez, 
hiaba is kered…
Itt fedeztuk fel a todo natural /minden termeszetes/ etteremlancot, 
finom, igenyes koretekkel pompas halak es marhasultek, csodas 
hideg gyumolcslevekkel - nahat de finom volt!
Bar Acapulco tele van strandokkal, mi hittunk az utikonyvnek, es 
elmentunk a 24 km-re levo legszebb naplementeju Pie de la Cuesta 
falucskaba, hogy ott talalkozzunk az oceannal.
A buszrol leszallva a hazak kozott igyekeztunk atvagni a parthoz.Egy 
vekony, nem tul magas feher ruhas ferfi integetett felenk a 
konyharuhajaval, hogy terjunk be hozza enni.
Mondtuk, hogy mi a partra igyekszunk.Azt mondta jo, uljunk nyugodtan 
a karosszekeire, ha ilyen messzirol jottunk, es erezzuk jol 
magunkat,. Megskalpolt ket kokuszdiot, belehajitott egy-egy 
szivoszalat, es a kezunkbe nyomta. Eszrevette az utikonyvunket, s 
megmutatta, hogy a tarsszerzok kozul ki az o baratja, aki a konyv 
megirasat megelozoen 16 evig elt Mexikoban, tobbek kozott az o 
panziojaban is.
Aztan megkerestuk a konyvben  a  Felixrol, ujdonsult ismerosunkrol 
szereplo informaciokat, amibol megtudtuk, hogy Felix remek konyhat 
visz, baratsagos szallasado, es 25 eve enekel Acapulcoban
Hozta is a gitarjat, es enekelt nekunk. Keresett olyan spanyol 
dalokat, amiket mi is ismerunk, hogy jobb legyen a hangulat.
Ezt a tengerpartot nem irja le veszelytelennek az utikonyv, de megis 
megdobbentett bennunket az eros hullamzas- en be se 
mereszkedtem, a remek kondiju  uszobajnokot meg ugy foldhoz 
teremtette, hogy majd a nyakat szegte - de itt is furodtek a 
batrabbak .
Megneztuk  a csodas naplementet, es megehezve enni kertunk Felixtol 
.Hozta az asztalt meg a feher teritot, s reflektorfenyben, gitarszo 
mellett a tengerparton  fogyasztottuk el a halat, mit Felix sutott 
nekunk….

Na majd folytatom Tascoval, az ezustvarossal

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS