Kedves Programozok!
Koszonom a hozzaszolasokat es a segito sorokat. Magamrol:
27 eves vagyok, eveket toltotem a ZX Spectrum elott.
A 286-ot mar nem programoztam, mert nem is tudtam hogy lehet :-o.
Zavart is, hogy milyen hulye egy gep, hogy csak jatszani lehet vele...
A DOSba epitett Qbasicrol csak par eve tudok :-((
(Kicsit neheztelek a fateromra; igazan szolhatott volna.)
A Puskas Tivadar Tavkozlesi Technikumban vegeztem,
elektronikaban viszonylag otthon vagyok, elvegeztem ket evet
BME villanykaron, de kileptem. Jobbnak talaltam eljonni,
mielott kart teszek magamban vagy masokban.
(M.Douglas - Osszeomlas / Falling Down...)
> Es tanulj angolul - ez fontosabb, mint a programozoi tudas.
Megadatott egy amerikai tanev 9 eve.
Ennyi asszem sok is magamrol.
Na szoval...
Ez a korai DOS otlet tenyleg hulyeseg. Az zavart, hogy egy szuz
PCn DOS telepites utan maris hemzsegnek a fajlok. De ha jol ertem,
akkor ezekbol csak 3 kell, a tobbi nem az oprendszer. (Igy van?)
Ugyanakkor a CD felelesztesehez maris tudomany kell.
Nem veletlenul szeretne'm atlatni az egeszet, es nem csak windozt
kattintgatni.
Hogy miert a kezdetektol indulok? Mert ez dilim, mert defektes az elmem,
es csak innen vagyok kepes megerteni. 8-(( A logikai kapuk, a csipek,
_nagyreszt_ mentesitenek attol, hogy torodnom kelljen az analog vilag
problemaival. Megis keptelen lenne'k hasznalni oket, ha nem tudnam,
hogy mi az I, U, R, C, L stb. Ugyanigy: ertem a 8085-ot programozasat,
pedig nem tudom, milyen aramkor van belul, de alapjaiban ertem, hogy
tranyok->kapuk->tarolok->regiszterek/ALU/vezerles-> proci.
Nem is erdekel jobban a belseje. Ehhez jonnek egyeb kulso digitalis
elektronikak(PPI, IRQ), amiknel szinten alig kell torodni az analog
vilag bajaival, mar csak jelszintekben es bitekben kell gondolkodni.
Es ez jo.
Ja, bocsi azert, hogy mindig a kalyhatol indulok, de egyreszt a sajat
gondolataimat rendszerezem, masreszt azert irom ezeket, hogy
aki segiteni szeretne es magyarazni, az kerem, hogy csak ezeket
az eloismereteket tetelezze fel rolam, amikor fogalmaz.
Eloszor ugye volt a gepikodu progi, aztan az hattertarakat lekezelo
rutinokat is elore megirtak, hogy a programozo kenyelmes feluletet
kapjon, es eleg legyen azt mondani, hogy ennyi es ennyi adat ide es ide.
Kesobb az adatkijelzes, a megjeleniteshez haszalt kepernyo meghajtsahoz
is lett rutin, es a programozo csak orult, hogy neki eleg a program
lenyegere figyelni, szo szerint rutin feladatokkal nem farasztotta magat.
Es nem kellett ismernie a rutinokat, de annyit igen(!!!!), hogy vannak,
es hogy mi a feladatuk, es hogyan lehet veluk kommunikalni,
ismerni kellett ezt a "feluletet" !!!!. Es ez nagyon fontos szamomra:
az en szegenyes elmem szamara kizarolag az az automatizalas jelent
segitseget, ami olyasmit automatizal, amit kis tulzassal magam is
meg tudne'k csinalni. Ha nem is ertem, hogy mi az a folyamat, feladat,
amit egy rutin vagy fejlesztokornyezet vagy funkcio levesz a vallamrol,
az nekem nem segitseg, hanem kifejezetten idegesit. (A Word
automatikus javitasai is tipikusan ilyenek.
De a Windoz agyon-automatizalt felepitese is ilyen.)
(Utolag csodalkozom magamon, hogy kiskoromban me'g milyen jol
elfogadtam a ZX Basicot, pedig fogalmam sem volt mi van belul.)
Megint az mondom, hogy leirom, hogy en hol tartok, meddig ertem,
es aki szeretne segiteni, ot arra kerem, hogy onnan beszeljuk tovabb.
Szoval ott tartottam, hogy szerencsere a digitalis technika elfedi
az analog vilag bajait, es csak bitekkel kell szamolnunk. A programozo
pedig olyan gepet programozhat, amiben kesz rutinok vannak,
es azert tudja ezeket hasznalni, mert elvileg o maga is ki tudna
izzadni magabol, csak nem akarja.
Idaig asszem jol ertem. Viszont ami az oprendszer mibenletet
illeti, kezd kialakulni bennem egy kep, marmint arrol, hogy hogyan
tartja meg a hatalmat a CPU felett. Leirom, kerlek irjatok meg
ha (es hol) nem stimmel.
Ha jol ertem a tortenetet, akkor volt a nagy okos szamitogep,
ami elott az ember az ido nagy reszet ugy toltotte, hogy gondolkodott,
modositott, majd gyorsan lefuttata a progijat es utana megint csak
gondolkodott. Megoldas a jobb kihasznaltsagra: tobb user egyszerre.
Azaz mar nem egy "felhasznalo" progi volt benn, hanem
egy mindig ott lako, allandoan futo progi, ami be tudott tolteni
"felhasznalo" progikat, azok szamara memoriahelyet biztositott,
es vedte oket egymastol, minden progi kizarolag a szamara kijelolt
x (64?) kB-on letezhetett, oda irhatott, onnan olvashatott.
(+ a BIOS rutinokkal valo adatcsere, persze). De hogyan!?
Ennek a rendor szerepnek a betoltesehez biztos, hogy kellett
HW tamogatas, azaz mielott az OS a programszamlalot atirta a
felhaszn. progi kezdocimere, CPU-nak elore tudnia kellett vhogy,
hogy ezentul hova szabad irnia es hova nem, es idoziteni is kellett,
hogy az OS legkesobb t ido mulva visszavehesse a hatalmat,
ha akarja. (Pl. megfelelo bill.kombinacio eseten). Gondolom en...
Nagyon messze jarok? Ha igy van, ahogy mondom, akkor ertem. :-)
Kialakult az elso oprendszer, 2 okbol:
Egyik: tobb user legyen 1 gepnel, mert gazdasagosabb.
Ketto: annak erdekeben, hogy a valodi vegfelhasznalo egy szep es
kenylemesen kezelheto feluletet lasson es hasznalhasson.
Ahol csak be kell gepelni a program nevet, enter, es mar toltodik
es fut is. Persze a programozo elete is konnyebb, mert igy a
programot billentyuzeten lehet beirni,
latin karakterek jelennek meg egy teve szeru vmin,
es igy nem kell torodni a HW-t nyuget lekezelo, piszkos munkat
vegzo rutinokkal. Mindez szep es jo, es nem is lehetne
maskeppen, hiszen a HW folyton valtozik. Mindezt a jelenseget
es fejlodesi folyamatot en pontosan ertem es orulok neki.
----------
Kicsit vissza:
A 8085 me'g 16 cimbites es 8 adatbites volt. Szamos utasitas
utan jottek a hozza tartozo operandus bajtok. Az IO-t csak 8 biten
tudta cimezni az IO/M vezetek segitsegevel. 256 IO cucc??
Belefert a keretbe, de me'gis mi az a marha sok IO, amihez ennyi
cim kell? Nem baj. Lepjuk tovabb: a 8086 mar 20cimbites volt,
es 16 biten cimezte az IO csipeket. Ez me'g nagyobb orulet!
65536 cim mi a fenenek kellett??? A konyvem itt elojon a vedett
es valos mod fogalmaval, de a lenyeget nem irja. Micsodak ezek?
Tovabba mi lett az adatbusszal? 8 bites maradt? Ugye nem?
A konyv szerint a 8086 "igazi 16 bites", de a 8088 me'g csak belul az,
kifele' 8 biteskent viselkedik. A 8088 nem a 8086 utan jott idoben??
Szinten az all itt, hogy mindketto proci a "bovitohelyek fele' 8 biteskent
viselkedik". Nem menjuk most bele a bovitohelyekbe, de hat
hogy viselkedhet egy proci 8 biteskent, ha nem az?? Plane
csak a bovitohelyek fele', mar csipekkel szemben meg nem??
A 286-os mar 24 bites cimzest hasznal "csak vedett modban
es 'meg mindig' csak 64kB-os szegmensekben" - irja a konyv.
Vajon mi lehet ez a 'vedett mod'? A 64kB-os szegmensek a
cim megadasanak abbol a fura szerkezetebol adodik, amit a multkor
beszeltunk, gondolom. Lehet, hogy ez is azert van igy, hogy
hardveresen segitese a szegmensek egymastol valo vedelmet?
Azaz egy "felhasznaloi progi' hivatalosan csak az offszet cimet (16 bit)
tudja atirni, a szegmens cimet meg csak az oprendszer kepes?
Igy eppenseggel lenne benne nemi logika...
De akkor ez nem DOS specifikus dolog...
De terjunk vissza az adatsinre: ugye akkor tenyleg 16 bit a 8086-nal?
Igy 1 gepi ciklus alatt lefuthat az az utasitas, amihez eddig tobb kellett,
mert az operandus(ok) hatul kullogtak, igaz? (Gondolom nem veletlenul
vannak 16..18 bites mikrokontrollerek, azok sem akartak vacakolni.)
(Mellesleg, 16 bites adatsinnel 16 cimbit nem 64k-t, hanem 128k-t
cimez meg... Nem csak gyorsabb, de tobb hely is a programnak.)
Es mi a helyzet a programokkal? Hogyan futnak a 8bites adatbuszra irt
programok a 16 bites rendszeren? Az oprendszer futas elott(kozben)
atkonvertalja es beteszi egy ideiglenes memoriacimre?, vagy eleve kepes
8 biteskent is mukodni? Ez utobbi eseten nagyon bonyi proci lenne,
olcsobb minden progit egyszer ujraforditani a forraskodbol, nem?
Nem ertem. Ugyanezt a kerdest feltehetjuk a 16->32 bites atallasra.
386-tol kezdve mar 32bitesek, ugye? (adat is, cim is) Ezt hogyan
sikerul elfednie az oprendszernek?
Es akkor a pipelinerol me'g szo sem volt....
Bocsi, mara ez is boven tul hosszu lett, szusszanok egyet.
Ha DOS es Linux alapjat majd ertem, es foleg azt, hogy
hogyan lehet a hardvert teljesen eltakarni, akkor johet a vindoz.
De az me'g nagyon arrebb van.
Minden kedves Programozonak nagyon koszonom, aki reszt
vesz e "alacsonyszintu" (ertsd HW kozeli :-) levelezesben.
BM
|
