Az ozonstoppolas es a szennyezesbol ozont keszites is csak tuneteket elnyomo ke
zeles. Az ozonstoppolas surgos, ezert egyetertek vele. De nem az okot kezeli. A
z ok mi magunk vagyunk, pontosabban az eletmodunk. Tisztelettel kerem a CsipetC
sapatot, zárja a meditációt egy olyan állítással, mely az életmódot tereli a Fö
ld által kibírható keretbe. Automaniasok pl. legalabb annyit tegyenek, hogy tis
zta uzemu autozast programoznak (amihez az energia eloallitasa is tiszta!).
:-)
RL

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gw.muvh-veroce.koznet.hu)

Kedves Hedvig!

Sok boldogságot kívánok utólag is névnapod alkalmából.
(Elnézést, hogy ide írtam, de a privát címed nem találtam meg hirtelen.)

Szép napot a többieknek is:

Szilvi


-- 
"Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat
 s aki feléje fordul egy percig benne éghet." (Weöres Sándor)

Molnár Szilvia 


---
SZTE Egyetemi Könyvtár - http://www.bibl.u-szeged.hu
This mail sent through IMP: http://horde.org/imp/

Kedves Feri!

> Elöször a történet röviden : 22 éve szerettem bele jelenlegi 
feleségembe, aki akkor alig 16 éves volt .. Egy ideig csak együtt éltünk, 
utána házasság, gyerekek, (18 és 13 éves)sokáig minden tökéletes, 
kb. tiz év után elkezdtek hiányozni a páromnak azok az évek, ami 
minden más tini életében megvan, buli, kaland, szabadság. A házasság 
kötöttséggel jár, és 21 év házasság után most azt mondta, neki nem 
megy a kötöttség, a család, neki bármi áron szabadnak kell lenni. 
Elköltözött. 

Ilyen esemény két esetben fordulhat elő.
1. Csak hitted, hogy minden tökéletes volt, illetve a Te nézőpontodból 
tényleg az is volt.
A feleséged azonban valószínűleg felvállalt egy rakás olyan dolgot, ami 
neki nem volt kellemes, de meg kellett csinálnia, hogy szép 
házasságnak és harmonikusnak nézzen ki a kapcsolatotok.

2. Van valakije, vagy még csak most éledezik a szerelem. Te magad is 
érzed, hogy ilyen lehetőség is van. 
Sajnos ezeket a férj tudja meg utoljára. Ez tény.
Ismerek olyan férjes, gyermekes nőket, akik romantikára, szerelemre 
vágynak. Ezt nem kapják meg otthon, ezért máshol néznek szét. 
Aztán minden azon múlik, hogy milyen sikerrel járnak.
Beszélgettem egyszer egy ilyen nővel. Az első feleségem osztálytársa 
volt. Miután kiderült, hogy miért váltunk el, egyetlen percig sem csinált 
titkot abból, hogy már ő is megcsalta a férjét.
A kérdésemre, hogy miért vannak még együtt, ezt válaszolta:
- Mert ő a legjobb.

Nos, lehet, hogy fájdalmas, amit írok, de ezzel sajnos ilyenkor szembe 
kell nézni: Már nem biztos, hogy Te vagy a legjobb számára.

> Nagyon nagy kérdések foglalkoztatnak. Szabad-e vajon egyáltalán 
megakadályozni, hogy ezt az életet kipróbálja? 

- Mindent szabad, ami nem tilos. Semmi értelme sincs azonban. Aki el 
akar menni, az el is fog. Lehet, hogy csak olyan változásra szeretne 
rábírni, amit sosem tennél meg akkor, ha együtt lennétek.

> Szabad-e bárkinek ebben a döntésében befolyásolni? 

- Morális kérdéseket teszel fel. Ezekre sokféleképpen lehet válaszolni, 
és ezek a válaszok többnyire vérmérséklettől függően változnak.
Én arra tippelek, hogy nem szabad. Súgni, és instrukciókat adni lehet, 
de helyette dönteni nem szabad. Mint ahogy kényszeríteni sem.

> Szabad-e egy nőnek a gyerekeit is elhagyni a bizonyos 
szabadságért? 

- Hibás kérdés. Azt sugallja, hogy egy nőnek otthon a helye, az a 
dolga, hogy őrizze a családi fészket, és szeretetet teremtsen benne.
Természetesen feladata egy nőnek, de nem csak neki.
A férjnek is be kell segítenie.
Ilyen alapon azt is megkérdezhetnénk, hogy a férj szabadsága meddig 
mehet el? 
Ő otthagyhatja a családot hasonló helyzetben?
Nem hinném, hogy a kötelességek, vagy vélt kötelességek oldaláról 
kellene rendbe tenni a házasságodat.

> Nem élünk rosszul, nem veszekedtünk sose, segitettem amiben 
lehet, saját kocsija is volt, és képes elmenni , feladni mindent, hogy 
önálló, független lehessen, albérletben, egyedül. 
- Erre mondják, hogy pénz nem boldogít.
A te helyedben én újra elkezdenék neki udvarolni. Közös programokat 
szerveznék, elborítanám rózsákkal az albérletét, felmennék hozzá egy-
egy pásztorórára, és egyetlen szóval sem sürgetném, hogy 
visszajöjjön. Fogd fel úgy, hogy más városban vállalt munkát.
Légy a közelében, hogy mindig Te légy kéznél, és ne más férfi.

> Ami fáj, az ,hogy a gyerekei érdekeit is figyelmen kivül hagyja. 
Azt szeretném ,ha az élete úgy alakulna, hogy az mindenki számára jó 
legyen. Szeretném, ha rájönne, egy igazi család az mindig a 
legértékesebb bármiféle függetlenség érzésénél is. 

- Sok minden fáj az embernek, de próbáld meg gyorsan túltenni magad 
a fájdalmon és a sérelmeken.
Egy igazi család vissza tudja őt csábítani, ha nincs más a háttérben, 
ebben biztos vagyok.

> Szeretném ha miután kitombolta magát, visszatérne, és tovább 
békében, harmóniában élhetnénk. 

- Vigyázz a tombolással. Az olyan, mint egy csoportosan elkövetett 
garázdaság. Sosem sül ki belőle semmi jó.
Szerintem a legfontosabb és a legcélravezetőbb az, hogy légy kéznél. 
Felügyeld az életét, de ne vegye észre. 
Mint írtam, próbáld meg meghódítani! Próbáld meg elszeretni magadtól, 
hogy ismét a tiéd legyen.
Légy a közelében, hogy ne távolodhasson el tőled.

Agykontrollal annyit tehetsz, hogy az elmetükre technikával elképzeled, 
hogy visszajön, és minden újra szép. 
Használhatsz szubjektív kommunikációt is. Jó sűrűn mindkettőt.

Ürítsd ki a lelked, és készülj fel arra, hogy tiszta lappal 
újrakezdhessétek.

Sok sikert kívánok!

Baráti üdvözlettel:

István (Brsodból)

Ui.: Remélem, hogy a levelemet senki sem juttatja el a feleségemhez, 
mert akkor minden pénzemet rózsákra költhetem. :))

Sziasztok!
Kedves Ferenc!

Felteszek egy kérdést és magadnak válaszolj!
Mennyit beszélgettetek naponta?

Miután válaszoltál, telefonálj és hívd randevúra!
Ugyan úgy, mintha ez lenne az elso"-második randevútok.
Csendes helyre menjetek, ahol nyugodtan, négyszemközt tudtok beszélgetni.
De nem lakás, hanem valami más hely. Kávéház, egy park...
Meséljetek egymásnak magatokról!
Arról, hogy mi történt a munkahelyen, a gondolataitokról...

Beszélgessetek!
Minél többet, minél gyakrabban!
Még véletlenül se hozz elo" olyan témát, hogy lelkiismeretfurdalása legyen azér
t, mert
elhagyott titetket. Vagy bármi más miatt.

Csak kölcsönös tisztelettel tudjátok visszakapni egymást.
Csak akkor tudod visszaszerezni a gyerekeknek, ha megadod a tiszteletet 
neki, ha nem veszed el az önbecsülését. 
Ha jól érzi magát, amikor randevúztok.

Soha senkinek nem szabad elrontani a kedvét! Ha ezt betartod,
akkor örül neked, amikor találkozol vele. Ez az öröm, alapveto" a házasságban.

Sok sikert!

Üdv. Tibi

Kedves Feri!

Szomorúan olvastam a leveled, egyben meglepett a csodálatos 
hozzáállásod. Azért írok Neked, mert ebben a "cipőben" én is jártam. A 
páromat 18 évesen ismertem meg, ő volt az egyetlen, minden téren 
komoly kapcsolatom, 3 évre rá össze is házasodtunk. NIncs még 
gyermekünk ugyan, de rá 4-5 évre belémbújt a kisördög. Mindenünk 
megvolt, de én elégedetlen voltam azzal, hogy állandóan otthon üljek, 
nem nagyon jártunk társaságba. Egy munkatársam sajnos elég negatív 
irányban befolyásolt, és az ő hatására elkezdtem diszkóba járni, 
szórakozni, flörtölni. Annyit szerettem volna tudni, hogy csak a 
férjemnek tetszek, vagy más férfinak is vonzó lehetek-e még. Sosem 
csaltam meg a férjem, de nagyon közel álltam hozzá. Mindennek az 
vetett véget, hogy egy "barátommal" kézenfogva mentünk az utcán és 
szembejött a férjem. Nem tudom elmondani azt a fájdalmat, amit a 
férjem szemében láttam akkor. De nem hisztizett, azt mondta, majd 
otthon megbeszéljük. Én még azt is felajánlottam, hogy váljunk el (bár 
mondom, semmi különösebb nem történt a "baráttal"), de a férjem azt 
mondta, hogy nem. Innentől rendes feleség lettem. AZt tudom, hogy 
nagyon kellett nekem akkor a szabadság, de rájöttem, hogy a 
szabadság a férjem nélkül nem sokat ér. Úgymond "kiéltem" magam, s 
manapság egy csöppet sem vágyok ilyen "félrelépésekre".
A tanácsom az lenne, hogy jó az irány, amerre elindultál. Hagyd egy 
kicsit, élje ki magát, ne gondolj állandóan arra, hogy mit csinálhat 
nélküled, mert ezzel csak a saját sebeidet mélyíted. Ne add fel, mindig 
tartsd vele a kapcsolatot, s talán egy kicsit viselkedj úgy, mint a 
kapcsolatotok elején. Udvarolj neki, vidd el Te egy kicsit szórakozni. Ha 
igazán egymáséi vagytok, vissza fog térni hozzád. Ha nem ez a 
sorsotok, akkor karmikusan kellett átéld ezt az élményt, amit próbálj 
meg úgy felfogni, mint valami újnak a kezdetét. De még egyszer kérlek, 
ne add fel, mert ha egy igazán szeret Téged és a gyerekeket, vissza 
fog térni hozzátok. Minden pozitív gondolatom szeretettel küldöm 
felétek!

Jessyrose

Szervusztok!

Van-e közületek valaki, aki a Villámolvasás nyelvtanulásra való
felhasználásával kapcsolatban gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik?

Érdekelne, hogy miképpen és milyen eredménnyel tudta nyelvi kézségének
fejlesztésére használni e módszert.


Egyik agykontrollos társunk nemrég elkészült hastáncos weblapja:
http://www.tara.galltakri.org


Szeretettel egyre jobban:

Lovass László
http://www.lovass.ini.hu