Sziasztok, Sarkadi Dezso jelentkezem. A gravitacio irant erdeklodoknek jelzem,
hogy Bodonyi Laszlo baratom eppen  egy  eve,  2001  februar  9-en hunyt el, 81
evesen.
A kiserleteket halala elott egy-ket eve fejezte be, nem igazan volt
hozza  energiaja,  de  a  lelkesedese  vegig  megmaradt. En Pakson tavaly nyaro
n
hagytam abba a kiserleteimet, de nem fejeztem  be.  Sok penz es sok ido kellene
hozza,
remenykedem hogy folytatom meg es masok is megismetlik a jovoben.
Valaszaimat megint harom csillaggal jelolom:
*** Gyula hozzaszolasa nagyon tetszik, mert erdemi biralatot adott: ***
 [Germany] ... - Magyarazat, szamolasok, - Hibabecsles
*** Lott es Talalt!!! Ezek valoban a gyenge reszei a cikkemnek. En sem
vagyok elegedett, de dolgozom az ujabb verzion. Azt mindenki tudja, hogy
a gravitacios fizikai meres nagyon nehez, de a legnehezebb a meres kiertekelese
 .
A magyarazatom szukszavu, de ennek tobb oka van. Nem akartam belebonyolodni az
uj
gravitacios elmeletembe, csak a kiserletre koncentraltam. Egyebkent sok pozitiv
visszajelzest kaptam, kulfoldrol is, hogy a kiserleti elrendezes otletes, csak
a
vegeredmenyt nem tudjak kezelni. De Planck kortarsai is elneztek a nagy ember
apro tevedeset a "hataskvantummal".  ***
Csak diohejban: Fizikai ingat 'gerjeszt' forgo ...
 ....mi is ez az 'a' allando...
Gyula
*** Az a allando szerepere rovid idon belul visszaterek. Egy tomegrendszer
gravitacios sajatenergiaja fugg attol, hogy eredetileg vegtelen kicsiny
tomegekbol keletkezett, vagy nagyobb darabokbol. Ugyanis az utobbi esetben a
disszipalt gravitacios energia eppen a darabok sajatenergiaival lesz kisebb. Ez
pedig a gravitacios kotest gyengiti, az a ezzel kapcsolatos energia levonasi
tenyezo***
 [Hungary]
Dezso contra Dezso 2002-02-08 21:53:14+01 Sziasztok!
*** Kalman osszeolloz egymasnak ellentmondonak tuno dolgokat. ***
 [Hungary]
G 2002-02-08 09:13:35+01 >Egyebkent meg itt nem irtam le, de
 ...............................
Nade mit szolnak ehhez a csollagaszok? Janos
*** A csillagaszok azt mondjak, hogy a Kepler allando a bolygokra nem pontos
"allando", kisebb nagyok elteresek vannak. Ezek lehetnek statisztikai hibak, ma
s
bolygok hatasai, stb. De a Lamb-shift is kis elteres a hidrogen atomnal, megis
nagy elmelet van mogotte (QED). ***
Takacs Ferenc
Re: Bodonyi (Sarkadi) 2002-02-08 19:13:32+01 Kedves Dezso!
*** Erdeminek tartom a hozzaszolasod, ezert koszonom, majdnem mindenutt egyet
erteka felveteseiddel.  ***
 ...... Azonban az ilyen kikotesek elegge eroltettek, es lehetoseg szerint
kerulni szokas a fizikaban.
*** Minden fizikai tetelhez tartozik egy feltetelrendszer. Ezt vagy szoban,
vagy matematikai keplettel tesszuk meg. A QED-ben peldaul onkenyesen es
eroltetten? zerusnak vesszuk az EM ter zerusponti energiajat.
A fizika nem egyenlo a matematikaval. A fizikai feltetelek a fontosak ***
A leirasbol az latszik, hogy forrastomeg, amelyet a forgo asztalon van
mozgatva nincs kiegyensulyozva, igy a forgas kozben megvaltozik a forgoasztal
labainak terhelese.....
*** Az otleteket koszonom, az egyik mar megjelent a "Tertechnologia III"
konyvben. Itt nincs idom mindent reszletezni, de minden zavaro hatasra
gondoltunk. Peldaul egyszeru kontrolkiserlet, ha a forgo asztalt az inga
oldaliranyaba helyezzuk. Nalam Pakson az a megoldas, hogy az inga
felfuggesztese, tehat a tarto ekek a menyezethez vannak stabilan rogzitve. Teha
t
a padlo es a menyezet kozott gyakorlatilag nincs mechanikai csatolas. A kontrol
meresek ezt teljesen igazoltak.  ***
Az osszes idevonatkozo fizikai fogalom definicioja szoros kapcsolatban van a
kolcsonhatas elvevel (ero, impulzus, forgatonyomatek, impulzusmomentum,
munka, energia, teljesitmeny) igy ha a kolcsonhatas elvet megkerdojelezed,
akkor uj, es szabatos definiciot kell adnod ezekre a fogalmakra, vagy
tartozkodnod kellene a hasznalatuktol.
*** Szerintem az erotorveny, vagy kolcsonhatas nem all kapcsolatban a felsorolt
fogalmakkal mert ezek a dimamikai szimmetriak (az ero es teljesitmeny nem).
Kapcsolatban allhat egy kolcsonhatas geometriai szimmetriaval, peldaul a
paritassal, de ez nyilvan nalam kizart. ***
Ugyanis ha ugyanazt ertenenk, mint eddig, akkor a kolcsonhatas elvet
is el kellene fogadnunk, ami viszont ellentetes az erotorvenyeddel. *** ?????
***
 *** A fizika lenyegi feladata a kolcsonhatasok vizsgalata, 30 eve ezt kutatom
en
is, tehat talan elfogadod, hogy valamennyire ertek a kolcsonhatas fogalmahoz es
az egyeb mas fizikai fogalmakhoz, amiket itt felsoroltal. ***
Tovabbra is az a velemenyem, mint ket evvel ezelott is ez volt, hogy a
gravitacio merese fontos dolog, es tiszteletre melto, ha ezzel foglalkozik
valaki. Azonban az elmeletek gyartasanal sokkal inkabb esznel kell lenni,
mert a hibas elmeletek csak felosleges erofeszitesekkel jarnak, hiabavaloak,
es elkerulhetetlenul csalodast okoznak, minnel kesobb, annal nagyobbat.
Udv: Takacs Feri
*** Koszonom!!! Ezek az erofeszitesek szamomra nagyon szorakoztatok.
Udv: Dezso

Hello Csaba!

 >>a Nap nagyobb erovel hat a Holdra, mint a Fold.
 >Ebben nem vagyok egeszen biztos, nem tudom ha nam kevered e ossze az
 >apaly-dagaly hatast, ahol a Nap altal a Foldre hato gr. terero dominans,
 >nagyobb, mint a Holde.

De sok tevedes van ebben az egy mondatban! Kiigazitasok kovetkeznek:
1. Nem keverem az apaly-dagaly hatast.
2. A Foldre a Hold nagyobb arapalyerot gyakorol, mint a Nap.
3. Arapalyeronel nem a gr. terero a fontos, hanem annak gradiense.
4. Ne is hidd el, amit irtam, hanem szamolj utana.
De latom, hogy utanaszamoltal:

 >Csak durvan szamolva a Nap gr.terero Holdtavolsagban 0,0059m/s/s gyorsulast
 >okozhat,

Nem holdtavolsagban, hanem a Nap-Fold tavolsagaban (1 csill.egyseg)

 >mig a Fold gr.terero Holdtavban 0,0023m/s/s gyorsulasi erovel hat.

Es mivel 0,0059m/s/s > 0,0023m/s/s ,
a Nap nagyobb erovel hat a Holdra, mint a Fold.
Ezt szamoltad ki, nem?

Mas: a csillagok szilard magjarol:

 >A dologban [a mag szilard voltaban] nem ketelkedem,
 >miutan a fold belso magja is szilard(fem) halmazallapot.
A Fold belseje hatezer, a Nape 15 millio kelvines.
A nyomas is, a suruseg is sokkal nagyobb a Nap magjaban,
mint a Foldeben. Ekkora kulonbsegek eseten
nem szerencses a fenti kovetkeztetest levonni.

 >Mas mediumban maskep is mukodhetnek a fizika torvenyei.
Nem politika ez, mely itt igy, ott ugy mukodik.
Legfeljebb mas korulmenyek kozott mast hanyagolnak el.

 >Lehetnek hosszas es rovid idotartalmu esemenyek. Igy
 >egyes rovid idotartalmu esemenyek periodikusnak szamithatnak (Hold keringes
 >ido, stb.), mig a hosszas idotartalmu esemenyek ritkasaguk miatt nem tunnek
 >periodikusnak, legalab is nem azonos esetek ismetlodnek (bolygo sorakozas,
 >stb.).
A bolygok altal okozott arapalyerok hatasa a Fold kergere elhanyagolhato.
Ennel meg a legkori nyomas ingadozasa is nagyobb valtozast jelent.
A statisztika sem erositi meg a bolygoegyuttallasok ilyen hatasat.

Udv Kalman

Kedves Szocs,

> Felado :  [Hungary]
> Kedves Jozsef.
> Mielott tovabb mennenk, megiscsak szukseges egyes
> dolgokat tisztazni.
> Elnezest, ha megegyszer megkerdezem, hogy a meterrudas
> kiserletet a fennyel, valoban, gyakorlatilag
> megcsinaltad?

Szent Isten, ezt komolyan kerdezed?   :-)))

Valamennyi, altalam leirt kiserlet csak gondolatkiserlet, tanmese, amit
termeszetesen _nem vegeztem el_. Egyetlen percre sem gondoltam, hogy ezeket
a madzaggal, vonattal stb. leirt kiserleket valodinak gondolhatod. Azt
hittem, ez teljesen nyilvanvalo. Ha megtevesztettelek, elnezesedet kerem.

A leirt nem igazi kiserleteket azzal az egyetlen cellal eszeltem ki, hogy
megtalaljam azt a pontot vagy teruletet, ahol a velemenyed utkozik a
specrellel. Az igy megtalalt utkozesi pontot erdemes aztan valodi kiserletek
valodi eredmenyei alapjan konkretan megvitatni. Igy persze elofordulhat,
hogy valamit elrontottam, bar oszinten remelem, hogy megse... Ha megis,
kerek mindenkit, javitson ki. Nem szeretnek hulyeseg terjesztesenek bunebe
esni. :-)

Erre a modszerre azert volt szukseg, mert ugy lattam, nagyon kevesse vagy
tisztaban az SR-rel, magukat az alapokat nem erted, igy hiaba adom meg pl.
Horvath Pista eloadasanak linkjet (persze azert megadtam), nem sokra mesz
vele, mert mar az elso lapnal elakadsz, nem fogadod el azt se...

Nehogy azt hidd, be akarlak csapni. Ha ezek kozott a kitalalt kiserletek
kozott van olyan, amit ugy gondolsz, nem ilyen eredmennyel zarulna, akkor
meg is talaltuk azt a pontot, amit kerestem. Ezutan venni fogom a
faradsagot, es keresek neked olyan valodi, elvegzett, ellenorizheto
forrasbol szarmazo kiserletet, ami ugyanazt tuzi ki celul amit az en
"kiserletem".
Meg annyit, hogy letezik lehetseges alternativ elmeletek egesz csoportja,
amelyek bar kulonboznek valamiben az SR-tol, de nem lehet igazsagot tenni a
kiserletek alapjan, mert ugyanazokat a predikciokat teszik... Sajat
velemenyem szerint amig nem sikerul valami kiserletileg ellenorizheto
kulonbseget kitalalni, addig hott nyugodtan lehet az SR-t hasznalni. Newton
vilagkepe azonban nem ilyen, azt nem lehet tartani.

> Nem oda-vissza utat mertel, hanem csak oda utat?
> Azert kerdezem, mert az eredmeny nem vag egybe, tobbi > mas kiserlettel,
amit ebbol a celbol vegeztek. A MM
> kiserlettel sem.

Egeszen pontosan melyik meterrudas kiserletre gondolsz? Eleg sokat irtam, es
mindben volt meterrud. Nagyon sajnalnam, ha nem vagna egybe az eredmeny mas
kiserletekkel vagy az MM-mel, mert azt jelentene, jol el...rontottam
valamit. Persze ez sajnos konnyen lehet. Szoval, melyik az, es kerek
mindenkit, aki ert hozza, szinten nezze meg, nem hibaztam-e.

Addig is itt van nehany jo link igazi kiserletekhez:
Ez egy jo gyujtemenye az SR kiserleteknek, magyarazatokkal:
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/SR/experiments.html

Ez talan a legpontosabb KT jellegu kiserlet:
Improved Kennedy-Thorndike experiment using COREs
http://www.uni-konstanz.de/quantum-optics/qmet/cores/kt-explain.htm

Meg egyszer, elnezest, ha megtevesztettelek a "kiserletekkel", nem volt
szandekos...

Udvozlettel, Jozsef