> Date: Wed, 13 Feb 2002 21:43:15 CET
> From: 
[..]
> Arra szamitok, hogy megno
> a foldrengesek gyakorisaga, ha a Hold foldkozelben van - de nem
> tudok arrol, hogy ezt valakinek sikerult volna kimutatnia.
> Valoban letezo hatasrol lehet szo, de ez olyan gyenge a Fold
> melyeben jelentkezo hatasokhoz kepest, hogy valoszinuleg a
> kimutathatosag hatara alatt marad. Errol egy szeizmologust
> kene megkerdezni.
>
> Udv, Kalman

Hali! Most lehet hogy feltalaltam a spanyolviaszt, de erdekes, hogy
a viszonylag hasonlo belso bolygok kozul eppen annak a Foldnek van
lemeztektonikaja, amelyik egy jelentos meretu kiserovel rendelkezik.
(A Marson es a Venuszon csak vulkanok vannak, a Hold es a Merkur pedig
meg a Marsnal is kisebb, gondolom hamarabb kihultek.)
Valamint jelentos magneses tere is eppen a Foldnek van.
Ugy tudom, ezeknek a jelensegeknek a megfejteseben jelentos eredmenyeket
ertek el, nem tudom, mennyire tunik ezekbol a Hold hatasa lenyegesnek.

fu

ps: ja es meg valami: vajon a nagyon aktiv Io nevu jupiterholdon
(amelyet egyebkent egyertelmuen az arapalyerok futenek) van-e, illetve ha
nincs, miert nincs kereglemez-vandorlas?

Sziasztok!

Csaba:
A csillagok energiatermeleset, pontosabban azt, hogy mennyi
ido alatt fogyasztjak el a H-keszletuket a tomeguk szabja meg.
A kisebb tomegu csillagok lassabban elik fel a hidrogen keszletuket.
A nagyobb tomeguek gyorsabban. Kulonbozo fejlodesi utakat is
jarnak be. A H "elfogyasa" utan a megszuno energiatermeles es a
megszuno sugarnyomas miatt a csillag "osszeroppan" a gravitacio
hatasara. Ekkor felmelegszik es jon egy "instabil" allapot. Ez vegul
stabilizalodhat es beindul a He atommagok fuzioja nagyobb rend-
szamu elemek keletkezesevel. Ilyen modon a vasig (rendsz. 26)
mehet az elemek keletkezese. Magyaran eddig energiatermelo a
fuzios folyamat. A vasnal nagyobb rendszamu elemek keletkezese
mar nem energiatermelo folyamat, hanem tobblet energiat igenyel.
Ezt a tobblet energiat szupernova robbanasok tudjak biztositani.
Ahhoz, hogy egy csillag szupernovakent "fejezze" be a palyafutasat
egy bizonyos kritikus tomeg felettinek kell lennie. Ilyen robbanasok
soran keletkezhetnek transzuranok (az ismert elemeknel nagyobb
rendszamu elemek) is (ilyeneket elo is allitottak mar mestersegesen)
de ezek instabil atommagok = rovid felezesi ideju radioaktiv elemek.
Akar nehany perc alatt vagy meg rovidebb ido alatt elbomlanak.
A szupernova robbanas utan visszamarado csillag lehet pl. a
neutroncsillag ez azt jelenti mintha a csillag teljes tomege egyet-
len atommag lenne es a csillag surusege is kb. annyi mint az atom-
magok surusege. Az osszeroppanasi folyamat akkor kovetkezik be
(es nem elobb), amikor a csillag energiatermelese lecsokken,
mert "elfogy" a H vagy He keszlete. A Nap es mas csillagok
eseten addig amig stabilak a gravitacios ero osszehuzo hatasa
(kb.) egyensulyban van a fuzios folyamatok altal fenntartott
kifele iranyulo aramlasokkal.
Elegendoen nagy tomegu csillag szupernova robbanasakor a
visszamarado egitest fekete lyuk is lehet. De ez mar egy olyan
terulet ahol a mai fizika meg csak tapogatozik, itt mar nem beszel-
hetunk atommagokrol.
A csillagok az energiatermeles soran tomeget veszitenek pl. az
E=mxc^2 alapjan, de az evmilliardok soran belejuk hullo kisebb
nagyobb objektumok miatt kapnak is + tomeget. Hogy melyik a
nagyobb merteku az az adott kornyezetttol fogg (veletlenszeru).
 Tehat valojaban azt
> a belso atommagban rejtozkodo oriasi kisugarzo energiat szeretnem kovetni,
> ami kulombozo formakban nap mint nap megtrefal bennunket.
Ezt a mondatodat nemigen ertem. Az atommagban nincs kisugarzo
energia. Atommagok egyesulesekor es bomlasakor szabadul fel
energia, lasd fentebb. Hal`istennek a Nap ritkan trefal(t) meg minket,
es addig orulhetunk amig nem kezd trefalkozni....
Nagyobb homersekleten a reszecskek - gaz molekulak, vagy ioni-
zalt plazma halmazallapotban az atommagok is termeszetesen
nagyobb sebesseguek es ezt ki is lehet szamitani es abrazolni
is lehet (celszeruen) az abszolut homerseklet fuggvenyeben, bar
inkabb km/sec nagysagrendben lehet a sebesseg.
Magnes:
 Jojjon hat a kerdes:
>   Ismeretes e kolcsonhatas nemfem (aliminium, olom, rez, stb.) es magnes
> kozott? Az ismert orvenyaram hatason kivul hat e a magnes "vonzassal" a
> nemfemekre (bizonyos szazalekban vagy egyaltalan)?
>   Hogyan lehet egyaltalan elkepzelni a ket (permanens magnes) polus kozotti
> teret?
>     Udv Csaba.
Az a nagy helyzet, hogy az aluminium, olom es a rez is femek. Amugy
a magnes nem feltetlenul hat minden femre pl. az Al, Pb, Cu-ra sem,
abban az ertelemben ahogy pl. a vasra es nikkelre hat. Tudomasom
szerint mar csinaltak magnesezheto muanyagot is.
A permanens magnesek teret jol lehet szemleltetni pl. vasporos
modszerrel.
Udv.: S. Zoli

Kedves Jozsef,


<<Egy vonatkoztatasi rendszerben maradva a sebesseg
definicio szerint v=s/t.
Az utat is, az idot is ebben a rendszerben kell merni>>,

En tokeletesen ertem, hogy mit akarsz mondani, de amint mar
mondtam
a rendszerrel, vagy rendszeren belol dolgozni az egy
konvencio, szabaly.
Ismered Kopernikuszt. Onkenyesen felmondott egy konvenciot.
Arra nem kotelezhet senki, hogy betartsam (csak a tanar).
Ha a hangot maga a
vonat vezetne, mint a gyalogost, akkor semmi kifogasom.
Te azt mondod, elhagyom a rendszert, mert a levego nem
tartozik a
rendszerhez, de mar a szel odatartozik, mert azt ki is
hangsulyozod, hogy erzed.
Ez egy ujdonsag. Szel van levego nelkul.
Az erdekes az, hogy harom kiserletet elemeztem, amivel a
fenyviselkedeset
bizonyitjak, s mind a harom azonos, de nem talal azzal amit
te leirtal nekem.
Az egyik a vonaton vegzett kiserlet azonos a te hangal
vegzett kiserleteddel,
es a futasi ido valtozik a sebesseggel.
Mindezektol a kiserletektol eltero a MM kiserlet, amely oda-
vissza utat hasonlit ossze es azt
valtozatlannak talalja, fuggetlenul az iranytol vagyis a
rendszer sebessegtol.
Ha a hangal elvegzed ezt a kiserletet, ugyanilyen eredmenyt
kapsz.
A parhuzamos nyalabot kihagyhatod, mert az csak az
osszhasonlitast szolgalja.
Ha oda-vissza idot mersz, nincs szukseg ra.

<<Itt tisztan latom, hogy azert akadunk el allandoan, mert
axiomakent kezeled,
hogy  letezik egy _abszolut_ rendszer es ebben egy
_abszolut_ sebesseg, es
ezert nem szivesen fogadsz el semmi masfelekeppen definialt
fogalmat
sebessegnek.>>

Az abszalut sebesseg letezik, az egitestekre is,  csak nem
tudta senki megmerni.
Ami van, egyik sem jobb a masiknal. Csak figyelembe veszem
azt,
ami lenyegesen befolyasolja a jelenseget.
Tulajdonkeppen nem is gondolkodom inercia-rendszerekben.
A mozgo vagonban egy test fuggulegesen esik le. Szerinted
nem
kell figyelembe venni azt ami a rendszeren kivul van.
Ha a leejtett testnek, nem lenne meg a
vonat sebessege altal determinalt tehetetlensege, amit nem
lehet
erzekelni  a vonaton, nem esne fuggolegesen.

<<A Dopplerrel nincs semmi baj, ha közeledik a forras,
minden ujabb hullamhegy
rovidebb utat fut be,>>>

Ez nem tunik ki a te kiserletedbol. A futasi ido nem
valtozik, hogy tud
tobb hullam jonni rovidebb uton?. Nincs nalad rovidebb ut.
Ezt hangsulyozod.

>>>Bizom benne, hogy a vegere a specrel teljes osszhangba
kerul a sajat uj
elmeleteddel...   :-)>>>

En nem vagyok ilyen optimista. Inkabb a masik elv erosodik.

<<<Azert lesz egyetlen fenyjel a ket villanasbol, mert
megdonthetetlen
kiserleti bizonyitekok vannak arra, hogy a feny sebessege
(vagy ami ugyanaz,
futasi ideje 1m-en barmely rendszerben) _nem fugg_ a
kibocsato fenyforras
sebessegetol.>>>

Hiaba en nem tudom a kettot egyeztetni, a sebessegt a
futasi idovel.
 Az oda-vissza ut valtozatlan. Ezt bizonyitja egy
lexikonban leirt kiserlet is,
valamint a MM kiserlet is..


<<<Akkor tenyleg nem lenne semmi erthetetlen, sot, akkor
specrel se lenne...
:-)))
De csak egy fenyjel van, es ezert kellett ilyen fura
elmeletet kieszelni.>>>

Ez a jelenseg elgondolkoztat. Amiert egy vonalba vannak,
lehetnek nagyon
tavol is.

<<<Futasi ido meresnel nem erdekes az impulzushossz, inkabb
a homlokfal
meredeksege lenyeges, vagyis az, hogy mennyi ido alatt epul
fel a kezdeti 0
amplitudobol (kikapcsolt fenyforras, nincs feny) a teljes
fenyero.>>>

Ez erdekelt; kikapcsolt_ fenyforras_ utan_ nincs_ feny!
Ebbol arra akarok valaszt kapni, hogyha elkuldok egy
radiojelet
nagy tavolsagba, es kikapcsolom az adot, azelott, hogy az
eljutott volna a celhoz,
mi tortenik. Ezek szerint nem jut el.
Az elhunyt csillag fenye, mar nem er el hozzank.

A kesobbi leveledre;
<<<Egeszen pontosan melyik meterrudas kiserletre gondolsz?
Eleg sokat irtam, es
mindben volt meterrud. Nagyon sajnalnam, ha nem vagna egybe
az eredmeny mas
kiserletekkel vagy az MM-mel, mert azt jelentene, jol
el...rontottam
valamit. Persze ez sajnos konnyen lehet. Szoval, melyik az,
es kerek
mindenkit, aki ert hozza, szinten nezze meg, nem hibaztam-
e.>>

Azt hittem al, amit mindig hangsulyoztal. Nem lehet
mellozni a konkret
meresi adatokat. Gondoltam valamilyen konkret kiserletbol
vezettedn le
a cernas-vonatos kiserletet.

A MM kiserlet oda-vissza utat mer (hasonlit ossze) es az
marad valtozatlan.
A vonaton vegzett meterrud kiserletet, ugy alakitod, hogy a
mikrofon helyett
egy hangvisszavero legyen, es a hangszoro melle teszed a
mikrofont,
megvalositottad a MM kiserletet, a hangra. Nincs benne a
komparator.
Nem lesz idoelteres a sebessegtol fuggoen, az oda-vissza
uton.
Elore menet kesik, visszajovet gyorsul, ahogy te fogalmazol.
De valoban hosszabb utat tesz meg elore es kevesebbet
visszafele.
Ezt szoszerint igy irja le egy lexikonban talalt kiserlet,
a fennyel.
Harom kiserletet elemeztem, es azonosak.
Igy lathato a Doppler hatas ervenyesulese a hangra is es a
fenyre is.
Nem hiszem, hogy szandekosan vezettel volna felre. Felre
ertesrol van szo.

Megneztem az altalad adott linkeket, de a regebbi magyar
linket elvesztettem.
Ha ujra megadod, megkoszonom.
A specrel-hez vezeto kiserletek ebben is az ismertek. A
tobbi egyelore nem erdekel.
Ime;
Note, however, that SR is not perfect (in agreement with
every experiment),
and there are some experiments which are in disagreement
with its predictions.


Udvozlettel, Szocs