Romaniaban jol jonne egy kis modern vagy meginkabb: posztmodern filozofia.
Ehelyett a tanitasban es a nevelesben szinte ugyanaz megy vegbe mint az
egesz orszagban: egy posztkommunistaszocialistaposztmodern marhasag.

Fizikatanitas altalanos iskolaban: heti 1 (egy, one) oraban,
Kemiatanitas altalanos iskolaban: heti 1 (egy, one) oraban,
Kotelezoen(!) valaszthato mas tantargyak (kasszikus temak, mint "Ter es
ido",
de szintiszta su"ketelesek is, stb.

DE: Romaniaban kotelezo a VALLASora ! ( ennek ellenere, az egyik 8.
osztalyban egy
lany feltette a kerdest: erkolcstan ora miert nincs ?)

Node: Pl. a 8. osztalyban, osszesen 34 oraban kellene megtanitanom a
kovetkezo fejezetek
le'nyege't..?..:Folyadekok egyensulya. Ho"tan. Elektromos toltes.
Elektromos halozat.
Elektromagnesesseg. Fenytani eszkozok. Nuklearis sugarzas. Nuklearis
energia. Energiatermeles.
RO-ban a normativ heti oraszam: 18. Atlag 25 tanulo/oszt. szamolva,
felevenkent legalabb 3
jegy kotelezo leven, ez 2700 tudasellenorzest, jegybeirast naploba,
ellenorzobe, stb. jelent...
 ....Es persze meg feladatok, ezek megertese,
altalanositasa...Hazifeladatok...Kulonmunkak...
Na igy, mar egeszen mas, MO. a helyzet...mas a leanyzo fekvese...

Ez pedig akkor amikor. 2001-ben peldaul azt is nemsokara megerjuk hogy az
olasz allam leallitja/betiltja vagy mi, a RADIO VATICAN adoallomasait, mert
az EM sugarzas rakot okoz
egy bazi nagy rakas romai illetosegu olasz allampolgarnak...

Tehat sok pelda mutatja hogy tenyleg vilagmeretu a termeszettudomanyok
nepszerusegenek
csokkenese...mar ha csak errol lenne szo'.

Ha't: ha van orszag, ahol vegbement az Allam-Tudomany szetvalazstasa, az
Romania...

Termeszetesen mindettol fuggetlenul, tovabbra is: Vincit, Regnat, Imperat.

--
*Szakacs Jeno*Nagyvarad*RO*UIN 8270662*mobil:+4094934806
   " If you have something, then you are something "

Kedves Mindenki


Egy par szammal korabbi TUDOMANY-ban 
megfogalmazta kerdeseit az ikerparadoxon vonatkozasaban.
Erre  valaszolt, kifejezve abbeli
remenyet, hogy ezt a temat nem elevenitjuk fel, hiszen mar
tultargyaltuk. Jomagam sem kivanom feleleveniteni, de azert
nemi hozzafuznivalom lenne...

Ferenc valaszaban irta:

<<A lenyeg: a kerdes a specialis relativitaselmelet keretei
kozott nem oldhato meg, csak az altalanos
relativitaselmelet keretei kozott.>>

Nem igaz. A specrel keretei kozott is "megoldhato".
Irta tovabba:

<<Abban a testben (es ez az urhajo), amelyben nagyobb
tehetetlensegi ero lep fel (amikor az urhajo
visszafordul a fold fele), az "ido lassabban folyik".>>

????
A foldi iker eseteben nem lep fel tehetetlensegi ero, akkor
mit jelent az, hogy "nagyobb"?Mellesleg ugye nyilvan nem
csupan a fordulaskor lep fel tehetetlensegi ero, masreszt
pedig az "oraparadoxon" akkor is fennall, ha nincs
tehetetlensegi ero. Lasd pl.:a 3 oras gondolatkiserletet,
tehetetlensegi ero nelkul...(asszem Lord Halsbury 3 testver
paradoxona neven ismert..)
Irta tovabba:

<<Szoval a ket rendszer nem egyenerteku, mivel a
vilagegyetem ossztomegehez kepest az
urhajoban nagyobb tehetetlensegi erok lepnek.>>

??????
Hogy a ket rendszer nem egyenerteku, addig OK, de az a
mondat, hogy "vilagegyetem ossztomegehez kepest az
urhajoban nagyobb tehetetlensegi erok lepnek" szamomra
megoldhatatlan feladat...

Az az allaspontom, hogy ha a tema kibeszelesenek ez lett a
vegeredmenye, akkor itt problemak vannak..
Korabbi vitapartnereimmel pedig tudatom, hogy termeszetesen
tovabbra sem fogadom el az ora, vagy ikerparadoxon
allitolagos feloldasat, es tovabbra is allitom, hogy az, -
a relativitaselmeletek keretei kozott - a szo legszorosabb
ertelmeben feloldatlan!:-)))
De, mint mondtam volt, en sem akarom ezzel terhelni a
listat, ezert csak felhivnam a figyelmet az ez irant(is)
erdeklodoknek a www.uti.hu/~kristian weblapra, ahol tobb
fizikai temaju munkat helyeztem el, es megtalalhato tobbek
kozott egy Oraparadoxonnal kapcsolatos rovid vita is.
Ha valaki venne a faradtsagot es elolvasna, akkor tan
tisztabb lenne a kep...


Fotiszteletem

Voland

most kovetkeznek. Roviden osszefoglalva tehat letezik egy ter (gorbe e vagy
egyenes, ez most nem lenyeges) A teret az anyag vegtelen, lathato es nem
lathato reszecskei es ennek halmazai toltik ki. Barminek nevezzuk az anyag
csoportosulasat, atom, elektron, stb, amig tukorkepet talalunk (iletve
"anti" anyagot), az ileto halmaz, vagy anyag minimum harom energetikai
karakterisztikaval kell rendelkezzen. Az elmelet ahogy az anyag tomorulest
nivok-ba csoportositja, az energia forrasa is lehet primar, szekundar, stb.
Csak eppen ezt nem tudjuk eldonteni, hanyadik nivoban (lefele) talalhatnak
prim energiaforrast, mert az egesz egy korforgasszeruen alakul ki. Fo
szerepet energiahordozokent meg mindeg a legkissebb anyagi reszecskek
jatszanak, lehet graviton, bozon, vagy talan meg ismeretlen. Azenergiat
vesztett reszecskekbol kialakulo tomegek ebben a minden iranyban nagy
sebesseggel mozgo reszecskek kozt elik eletuket. Kulsoleg kotelezve vannak
tomeget alkotni. Tehat a tomeg anyagai kozott nincs valamifele mas ragaszto,
stb., esetleg masodlagos erok, az az a belso atommag, hasonloan az
elektronok is kulombozo meretu reszecskeket sugaroznak, ezek kozul nem
mindeggyik hagyhatja el a belso gravitacios teret, visszaeses kozben
szerepet jatszanak az anyag elementjeinek osszetartasaban, viszont
masodlagosak, mert sokkal kissebb reszecskek koteleziz a visszateresre.
Ne tevesszuk ossze a reszecskek hatasainak iranyat, es az altaluk okozott
erok jelenkezeset tomegek jelenleteben, mely sok esetben meroleges is lehet,
(magnes, gravit. stb) gondoljunk csak az egyszeru giroszkopikus labor
kiserletekre, az egyszeru gyerekes "pityeri" stb., ezek mind centrifugalis
erohatasok, es ameddig leteznek, mindeg a kissebb reszecskek jelenleterol
fognak beszamolni.
Hogy mennyire mozgok a reszecskek, nehez kideriteni, de a termeszet mar
regota arulkodik. Elemezzunk egy tomeget (legyen egy gepjarmu). Aztan enyhe
gyorsulassal elinditjuk, mignem nagyjabol 200km/h sebessege lessz.  Ismet
elemezzuk a jarmu tomeget. Melyek azok az elemek, melyek a sebesseg hatasara
megvaltoztak, modosulnak? Hol van az feljegyezve az anyagban hogy mekkora a
sebessege es milyen iranyban halad?
Lam lam, egyre erdekesebb feladatok!
Mert a sebesseg a tomeg es az ot ovezo reszecskek kozotti viszonyok
osszefuggese. Es hogy a reszecskek mozgasban vannak-e? Probaljuk ki!
Ha hirtelen megszuntetem a gepjarmu sebesseget, az az egyszeruen utkoztetem,
az ileto tomeg a sebesseg es a fekezes mertekeben az alakjat modositani
kenyszeriti, az az osszelapul. Miert? Az eset tujuk a hasonlo, gyors
inditaskor is bekovetkezhet. Inditaskor akar allo reszecskek halmazat is
gyanusithatjuk, de megallaskor az allo reszecskek nem tennenek utolagos
kart.
Udv mindenkinek, Csaba.
_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at http://www.hotmail.com.

Szakacs Tamas irta:

>Azert az ember is eleg sokat tud arrol a hardverrol, amelyen
>programja fut!

Bar nem nekem szolt, reagalok ra.
Ebben nincs igazad.
Szerintem az ember az egvilagon semmit sem tudhat arrol a
'hardverrol' amin az egesz 'program' fut. Az amit mi a fizikai
vilagbol erzekelunk, az teljesen a 'szoftver'-hez tarozik, ha mar
ennel az analogianal
maradunk.
Ha peldaul a sejtautomataban kialakulna ertelmes elet, es kutatni
kezdene a vilagat, egyre aprobb reszleteket felfedezve, biztosan arra
a kovetkeztetesre jutna, hogy az, amit mi egy sejtnek tekintettunk,
az az o !anyagi! vilaganak a legelemibb epitokove. Pedig mi tudnank,
hogy az csupan egy absztrakt valami, egy bitnyi informacio, a
modellunk egy resze, vagyis semmi koze a hardverhez.
2. Szerintem mi sem tudjuk teljes biztonsaggal eldonteni, hogy egy
sejtautomata reszei vagyunk-e vagy nem, s ha igen, akkor az milyen
hardveren fut. Sot, talan csak valakinek az agyaban van az egesz,
vagy egy szamitogepen, sot azt is elkepzelhetonek tartom, hogy
semmilyen hardveren nem kell futnia, csupan mar attol letezik, hogy
letezik a szabalyrendszer ami mukodteti.

A lenyeg az, hogy errol mi semmilyen informaciot nem
szerezhetunk, sot, az is lehet, hogy szamunkra nem is letezik az
esetleges 'kulso' vilag.

> Amugy pedig ahhoz, hogy az egesz gondolatmenet valami tartalmat is
>kapjon, eloszor is definialnod kellett volna, mit tekintesz a
>gondolatsorodban 'sejtautomataban kialakult' eletnek.

Mar elobb is kerdezte valaki, hogy mit jelent peldaul 'ertelmes elet'
a sejtautomataban.
Lehetne mondani, pl., hogy amelyik 'gondolkodni tud', de ez eppolyan
semmitmondo lenne, mint az, hogy a 'halmaz az elemeinek az
osszessege'.
Hogy csak olyan fogalmakat hasznaljunk amelyek mar definialva vannak,
ugy hatarozhatnank meg peldaul, hogy akkortol tekintjuk ertelmesnek,
ha tud (kisebb) sejtautomatakat letrehozni (definialni).
Persze a foldi elet is joval ezelott ertelmes volt, de ez legalabb
valami megfoghato definicio.

udvozlettel:
Kozma Laszlo


_____________________________________________________________
Nextra Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

Talan eszrevetted, hogy az elejen rosszul rendeztem at, bar a legvegen a
helyes k-t hasznaltam, ami k=bc/a. Ez persze semmin se valtoztat.