Az a gyanum, hogy azok vannak ellene a természettudomány
szemléletessé tételnek, akik sokmindent maguk elé tudnak képzelni
képszeruen, s ennek folytán - ennek köszönhetoen könnyedebben
vezetik le szimbolikusan események alakulását.
Talán féltik, amit tudnak, s azt szeretnék, ha 'zsonglormutatványaikat'
mások nehezebben tudnák utánozni.
Ugyanis sose találkozni a szemléletesseg ellen szóló - annak
hátrányait világosan feltáró egyértelmu konkrét meggyozo érvekkel,
csak az ellenjavallatára utaló célzásokkal, s fintorokkal!
S még arra vonatkozóan se találni _perdönto érvet_, hogy a
kvantumfizika általában véve szemléltethetetlen. Bár van egy ilyen
legenda, de alapja ismeretlen!
A szemléletes kép nagyon jó szokott lenni arra, hogy ha kell,
egyenletet tudjunk felállítani. Vagy érvelési hibákat hamar átlássunk.
Ellene szóló negatív példák viszont gyakorlatilag nincsenek!
Egyéb: Hunor, a közléseid abszulut nem voltak világosak. Fogalmam
sincs, milyen ellentmondást találtál, s miben.
Ez pedig téves:
>Az ûrhajón a fénysebességgel való utazás idejére megáll az idõ.
>Márpedig ha 0 ideig akármerre világítunk az pont az, hogy semeddig
>világítunk, vagyis nem világítunk, így nem is kell csodálni, hogy
>semerre se megy jel.
A folyamatok 'kintrol' megfigyelt lassultsága épp az ellenkezojét
jelenti: a relatíve mozgó rendszer lámpaoltogatója nem kapcsolja le a
villanyt, mert a keze bár ott van a kapcsolón, de nem moccan!
>ami fénysebességgel mozog az önmaga antirészecskéje.
>Azaz az idõirányt megfordítva nem szabad különbséget találni.
Valóban? Akkor íme egy ellenpélda: Toled távolodó fény célhozértérol
minimum 2-szer annyi ido múlva értesülsz, mint amennyi ido alatt a fény
megtette az utat.
Ha ezt a sztorit filmre vetted és visszafelé pörgetve nézed, akkor mit is
látsz? Ezt: A távolban megjelenik egy fényfolt, majd ezután
felkapcsolod a nálad levő lámpát.
Ez abszurdum, tehát az ido 'megfordítása' észreveheto.
Legalábbis makroszkopikus jelenségeknél igen.
Zoli
|