Szia mindenki!

Elnezest kerek, tegnap kifelejtettem a felsorolasbol a Sotet Elf ciklus
egyik reszet.
Az Orokseg utan a Csillagtalan Ej kovetkezik, majd azutan jon a Sotetseg
Ostroma.

Tehat nem 11, hanem 12 konyvbol all a sorozat.


Udv: 

Nigga
mailto:

> Helo Leslie!
>    Csak annyit szeretnek kerdezni ezzel a konyvvel kapcsolatban - gondolom
>olvastad, ha ajanlod - hogy mennyire pontos tudomanyos szempontbol. Mas
>vonatkozasban ugyan, de erdekelnek az atomhaboru esetleges kovetkezmenyei,
>de meg nem nagyon talaltam ezzel kapcsolatban semmi normalisat.
>    Kosz szepen.
>    Gabor

A konyv tudomanyos szempontbol eleg igenytelen.

Az atomhaboru kovetkezmenyei sokkal lokalisabbak mint legtobben hiszik.
Szo nincs arrol, hogy pl. egy bomba tudna azt csinalni ami a konyvben
szerepel.

Azonkivul a karos hatasok nagy resze Europara es Eszak-Amerikara
korlatozodna.
Mashova is jutna radioaktiv por de nagysagrendekkel kisebb mennyisegben.
A haborubol kimaradt orszagok jelentosebb termeszetbeni vesztsegek nelkul
megusznak az egeszet, es belathatatlan, hogy ez milyen vilagpolitikai
kovetkezmenyekkel jarna. Pl. a jelenleg Europa korul pariaszamba vett 
elmaradott iszlam allamok egyszeriben nepes nagyhatalmakka valnak a
romba dolt Europahoz kepest.
Mexiko valoszinuleg megkiserelne visszaszerezni elveszett eszaki teruleteit
az
evekre megbenult USA-tol.

A vilaggazdasag persze evtizedekre osszeomlana, minden allam roved es 
kozeptavon vissza kell alljon az onellatasra. Ez viszont a szegeny
fejlodoket
sujtja legobban, ahol nincs szamottevo ipar, gyogyszergyartas. Itt
tomeges jarvanyok kitorese varato, a gazdasag osszeomlasa mellett.
Az allamok egy gyengebbik resze megdolhet, anarchisztikus katonai-bunozoi 
diktaturak jonnek helyette.

Ha Japan kimarad a haborubol, atveheti az USA helyet a vilaggazdasagban
(es a vilagpolitikaban)

Az USA-ban joval kisebb lehet az emberveszteseg a decentralizaltabb varos-
szerkezet miatt (szeles irdatlan nagy kertvarosok), mint pl. Kelet-es
kozep-Europaban
ahol nem ez a tipikus.

Tegyuk fol, hogy a szemben allo atomhatalmak kilovik mind a 10-10000
toltetuket.
Magyarorszagra ugy 150-300 toltet jut, egyenkent kb. 5 Hiroshima energiaval.
Ez soknak tunik, de a rombolas hatosugara csak kb. az energia kobgyokevel
aranyosan vagy meg lassabban no.
Szoval eldurrognak a toltetek, az osszes nagyvarosban teljes pusztulas,
hosszan
elhuzodo tuzveszek, fust, radioaktiv por, korom mindenfele.
Mivel az europai epitkezesi szokasok masok mint Japanban a papirhazak vagy
USA-ban a konnyuszerkezetes fahazak, rovid tavon meg itt is lehet tulelokre
szamitani. Tehat az eredeti lakossab 5-30%-a meg itt is megmarad, mind
kisebb-
nagyobb besugarzast elszenvedve, amitol alkati sajatossagoktol es kapott
dozistol
fuggoen sugarbetegseg alakul ki amibe a maradek jelentos resze 1-2 even
belul
belehal. Rengeteg sulyos -es tobbsegeben remenytelen- sebesult a
lokeshullamok
mechanikai hatasai miatt (tudoserulesek, stb) Sok egesi serult, altalanos
panik,
tarsadalom osszeomlasa. A tulelok kozott eveken at elhuzodo magas
halandosag,
legyengules, videkre menekules az ehseg es a sugarzas elol.
Videken a kozvetlen hatasok kevesbe erezhetok. Persze a robbanasok, 
"gombafelhok" jo messzirol lathatok, lokeshullamok erezhetok, meg ha nem is
olyan
pusztitoak mint a varosok kozeleben. Emiatt ott is kitor a panik, mindenki
bezarkozik. Aztan elkezd kiulepedni a erosen radioaktiv por (ahol
szeliranyban
egy csapast szenvedett varos van, ott tobb lehet a sugarzas mint magaban az
elpusztult varosban) es videken is megjelenik a tomeges sugarbetegseg,
hasnoloan
mint Csernobil kornyeken, csak joval durvabban.
Persze ez a szennyezes es megbetegedesi szint elenyeszo a varosokban 
tapasztalhatohoz kepest, itt rovid tavon akar a lakossag haromnegyede is
tulelo lehet.
Valoszinuleg brutalis konfliktusok lesznek a varosokbol menekulo tulelok es
a helyi
lakossag kozott. 
Kozeptavon -nehany honap- beall a "radioaktiv tel", evekre meghulyul az
idojaras,
egy mini jegkorszak koszont be. (szelsosegesen hideg tel, a jelenleginel
kicsit
huvosebb es sokkal rovidebb nyar) Ez tonkreteszi a mezogazdasagi termest, es
videken is bekoszont az ehseg.
Megindul a korlatok nelkuli harc az elelemert, es annak lesz a legjobb
eselye a
nehez evek tulelesere, akinek fegyvere van, pl. dezertalt katonak, bunozok.
Sokan 
elfelejtik, de amig ez tortenik, a hadseregek maradekai is kuzdenek
egymassal,
amig vegleg ossze nem omlik a logisztika majd az egesz allamberendezkedes
ugy ahogy van)
Szoval akik tuleltek ezeket, tuleltek a hadseregek pusztitasait -taktikai
nuklearis
fegyverekkel tovabb sulyosbitott sugarfertozottsgei helyzet ami elsosorban a
videket
sujtja- azok nagy valoszinuseggel fegyverrel es korabbi befolyassal
rendelkezo,
nagy sugarmentes elelmiszerkeszleteket felhalmozni tudo, ellenallo
szervezetu
szemelyek. Bunozok, helyi kiskiralyok, stb. 
Az ertelmiseg, a kultura es civilizacio hordozoja kb. 100%-ban elpusztulna,
es
a volt "fejlett vilag" egeszeben kb. a Pol-Pot utani Kambodzsa szintjere
zuhanna
vissza gazdasagi es civilizacios tekintetben.

Komoly nehezseget jelentene az allamok puszta ujjaszervezese is, bar
valoszinuleg
nehany evtized utan ez is sikerulne. Addigra azonban a vilagpolitikai terkep
"kisse" atrajzolodna. Belathatatlan, hogy pontosan hogyan.

Ugye, ennyibol mar egy jo sci-fit is lehetne irni?
Nem jobbat mint Merle?

udv: VAti

Hali Gabor es mindenki mas!

Bar nem nekem szolt a kerdes, de azert lista a lista, hogy mas is
beleszoljon.

Merle az egyik kedvenc irom es tole a legnagyobb kedvencem a Malevil, ezert
dontottem ugy, hogy billentyuzetet ragadok. Eloszoban hagy /vagy hadd?
melyik a helyes?/ meseljek az en es a konyv kapcsolatarol. Mar regen egy
karacsonyra kaptam a konyvet a batyamektol, azonnal el is kezdtem olvasni.
Kb. a 60. oldalig jutottam, amikor abbahagytam, mert unalmasnak talaltam. A
nyari szunetben amikor mar minden mast elolvastam ujra nekigyurkoztem, es
rajottem, ha meg ket lapot kibirtam volna... Utana mar nem tudtam letenni.

Pedig az elso hatvan oldal is nagyon fontos, mivel az adja meg a megfelelo
keretet es magyarazatot a kesobbi miertekre /ki, mikores miert volt ott es
pont ott ahol volt, es tulelhette/.

Akkor a konyv:

Del-Franciaorszagban, videken jatszodik. A fohose Emmanuel Comte
gyerekkoraval kezdodik, ekkor megismerjuk a gyermekkori pajtasait, majd
ahogyan felno megtudjuk hogyan gazdalkodik, vesz egy sziklahoz bujo
kastelyt, amit rendberak, es odakoltozik, nagy pinceje van ahol borral is
foglalkozik, illetve egy masik pinceben a gazdasagabol van felhozva par
problemasabb allat, hogy allandoan szem elott legyenek /makrancos lo, vemhes
koca, hasas tehen stb./ Az igazi tortenet kezdetekor kb 35-40 eves. A
kastelyban /aminek a neve a Malevil/ tehat Malevilban Emmanulelen kivul ott
lakik a hazvezetonoje, annak az ertelmifogyatekos fia , illetve egy parizsi
egyetemista. Valasztasokra keszulnek, es ezert megbeszeles celjabol
felkeresi ot ket gyermekkori baratja is. ennyien vannak eppen lent a
pinceben, ahol bort fejnek... Ekkor tortenik meg az atomhaboru.

Merle /nem tudom mekkora alappal, bar az en ismereteim szerint letezik ilyen
technologia/ szerint Franciaorszag kozvetlen csapast olyan formaban kap,
hogy legkori robbanas kovetkezik be felette, olyan /talan neutron/ bombaval,
melynek nincs /vagy elenyeszo/ a sugarzasa es a hatasmechanizmusa az a lokes
es hohullamban merul ki. Ettol hoseinket a szikla, a varfal, es a pince is
vedi, meg igy is majdnem meghalnak. Amikor kijonnek mindenfele csak a
pusztulassal talaljak magukat szembe. Maga a var megmaradt, de a kornyek, a
gazdasagok, tanyak es a kisvaroska elpusztult. Csak ok eltek tul, es meg par
allat a pinceben.

Innen kezdik ujra. Kuzdelmekben es oromokben is van reszuk. Vetnek, de nem
tudjak, hogy az eso aldast vagy atkot hoz-e /szerencsejukre nem radioaktiv
az eso/. Kapcsolatba kerulnek mas tulelokkel legtobbszor harc lesz a vege.

A legvegen /ekkor mar az egyetemista Thomas gondolatait olvassuk, mivel
Emmanuel.../ felvetodik, hogy maradjanak meg azon a felig kokorszaki, felig
feudalis szinten ahova eljutottak, vagy kezdjenek neki ujra a technikai
fejlodesnek , vagy nem es arra szavaznak, hogy masok mashol biztosan
ujrakezdenek, ezert nekik is kell, nehogy lemaradjanak es hatranyba
keruljenek.

Ennyi lenne roviden, inkabb olvasd el, csak ajanlani tudom. Illetve ha ez a
tema, /marmint az Utana/ erdekel akkor tudok ajanlani konyveket, illetve
szamitogepes programokat. Igy hirtelen:

-Hozsanna neked Leibowitz /sajna az iro most hirtelen nem jut eszembe/
-Bogati Peter: Az utolso ember /bar itt nem pont atomhaboru, de ez a konyv
ertekebol nem von le/
- Interplay: Fallout, Fallout2, Fallout tactics /ezek szerepjatekok PC-re de
nagyon jo sztorik/

Nuanda

> > Mas. Ismeri valalki Apollinaire: Tizenegyezer vesszo c. muvet? En csak
> > hallottam rola, de erdekelne kozelebbrol.
>
>Mesélj valamit erről a műről! Én nagyon szeretem az Apollinaire verseit, 
>de ezt
>  nem találtam a kötetben, gondolom, nem is vers. Szóval írj valami 
> közelebbit l

A Tizenegyezer vesszo termeszetesen nem szerepel semmifele
Apollinaire kiadasban, mivel nem vers, hanem regeny, megpedig
pornografikus regeny.
Hat igen. Nagy iroknak, koltoknek, festoknek es szobraszoknak
vannak tobbe-kevesbe elhallgatott erotikus, sot, pornograf muvei.
Ezek egyreszt az alkoto valtozatos erdeklodesebol szarmaznak,
amennyiben ugy erzik, hogy az emberi eletnek MINDEN  megnyil-
vanulasa figyelmet erdemel; masreszt egyszeru penzcsinalasi szan-
dekbol szuletnek, tekintve, hogy az alkoto is piacrol el es mas jellegu
muveit -legalabbis kezdetben- nem tudja eladni.
A francia irodalombol ismertek Georges Simenon korai erotikus
regenyei, mignem a krimi mufajban befutott; tovabba Colette
korai regenyei, amelyeket ferje iroi neve -Willy- alatt publikalt.
Nem egeszen idetartozik, de megemlitem Gardonyi Geza korai
Go:re Gabor konyvecskeit is, amelyek fiatal koraban megelhetest
adtak neki, kesobb megtagadta oket. Ezek, persze, nem voltak
pornograf muvek, csak egyszeruen izlestelenek...
Megemlitem meg azt is, hogy az oly jambor Arany Janosnak is
tulajdonitanak erotikus verseket es a kozismert "diszno" Toldit is
-alltolag- jonevu koltok alkottak.

Visszaterve Apollinaire-re: a Tizenegyezer vesszo (ahol a "vesszo"
nagyon ketertelmu, hiszen a "verge" szo egyarant jelent himvesszot
es egy hosszusag mertekegyseget, aminek a magyarban talan a
ro"f  felel meg) tartalmi ertektelensege mellett (sajat velemeny!)
azert megis egy nagy nyelvmuvesz, nagy kolto alkotasa, s mint
ilyent, a konyvesboltokban nem a pornografia, hanem a szepirodalom
polcaira helyezik (Franciaorszagban). Egyebkent, bizonyos magyar
vonatkozasai is vannak.
Apollinaire rajongoknak ajanlatos elolvasni, hiszen kiegesziti a
kolto kepet, pornografia kedveloknek nem ajanlom elolvasni, mert
van jobb... :-)))

Samuka