Az eszaki sarkkort Jokkmokktol delre, 4300 kilometernel leptuk at -
az eszaki szelesseg 66 fok 30 perc, keleti hosszusag 19 fok, 40
percnel. A sarkkort jelzo tablanal volt egy kemping, etteremmel, de
csak addig alltunk meg, hogy fotot keszitsunk a nagy esemenyrol.
Ez mar a Lappfold - Laponia - volt. A kozel 10 ezer
negyzetkilometeres terulet egyes reszei 1909 ota nemzeti parki
vedettseg alatt allnak, 1996-ben pedig a vilagorokseg reszeve
nyilvanitottak. Mint "Nyugat-Europa"(?) utolso nagy erintetlen
vadonjat tartjak szamon.
Keso este ertunk Jokkmokkba (4314 km), a sved lappfold fovarosaba.
Stockholmi barataink kicsit ovtak a mintegy 3 ezer lakosu helytol.
Azt mondtak, hogy igazan nem sok erdekes van itt. Talan csak az 1605
ota minden evben januar vegen kezdodo, ket-harom hetes teli vasar,
amelyen a lappok adjak-veszik a renszarvasokat. Abban igazuk volt,
hogy kicsit lerobbant az egesz, kicsit jellegtelen, de nem bantuk
meg.
A masodik helyen, a varostol nehany kilometerre eszak-kelet fele
levo kempingben talaltunk helyet. A faradtsag, a csepergo eso es a
kesoi idopont miatt bungalot bereltunk. Egy nagyobb hazban kaptunk
helyet, ahol osszesen 3 szoba volt egy kozos furdoszobaval es egy
tuzhellyel, hutovel, edenyekkel, tanyerokkal jol felszerelt
konyhaval, sot radiatorral. Szerencsere mi voltunk egyedul, igy a
11500 forintos szoba 17800-at ert a helyi arak szerint. Rajtunk
kivul olasz es sved turistak es valoszinuleg lengyel vendegmunkasok
voltak a kempingnek ezen a reszen - legalabbis erre lehetett
kovetkeztetni a latottak alapjan. (www.jokkmokkcampingcenter.com)
10. nap - Stora Sjofallet
Csutortokon reggel megneztuk a varos fatemplomat. Korulotte park,
fak, zold zuzmo, ami 10 centit sullyed, ha ralepunk. Olyan, mintha
valami vastag szonyeg lenne. Kesobb is talalkoztunk ilyennel a Stora
Sjofalletnel. A templom gotikusra emlekezteto stilusban epult, sok
kis toronnyal. Az ajto nyitva volt. Benn egy pultrol gombnyomasra
lehetett inditani a templomot bemutato szoveget kulonbozo
nyelveken - rovid es bovebb valtozatban. A nagyot halloknak kulon
fulhallgatoval.
A templommal atellenben van a Lapp muzeum (a sajat elnevezesukkel
Ajtte, ahol a lappok - az o nyelvukon saamik vagy samik tortenetet
mutatjak be. Jelenleg a becslesek szerint 100 ezer el Norvegiaban,
Finnorszagban, Oroszorszagban es persze itt Svedorszagban mintegy 20
ezer. A svedeknel 1993 ota mukodik sajat parlamentjuk.
A muzeum kertjeben tobb lapphaz - az egyik nyitott, benne vaskalyha,
elektromos fozolap. A haz kozepen felallo rozse szonyeg - talan a
franciaagy. A muzeumban eleg huzos volt a belepo - 1100 forint. A
lapp penztaros lany azzal vigasztalt bennunket, hogy egesz evre
ervenyes a jegy.
A kiallitas rendkivul erdekes. A legalabb 8-10 nagyobb teremben
targyakkal, makettekkel, eletnagysagu kepekkel, videoval, filmmel,
modellekkel, hangokkal, ekszerekkel, ruhakkal, allatokkal mutatjak
be a lappok multjat a kezdetektol- a gyujtogetestol - napjainkig,
es mai helyzetet - a stilfureszes, Yamaha motorosszanos lappokat.
Minden tapinthato, hallhato, lathato. A saman szobaban peldaul van
egy vasfazek falban, amibe ha bedugtuk a fejunket automatikusan
karogo madarakat lehetett hallani. Mashol nagyitok alatt kulonbozo
szormek voltak. De nem csak nezni, akar tapintani is lehetett oket.
Hatalmas bogargyujtemeny, egy renszarvas teljesen feldolgozott
allapotban - a csonttol a sonkan at a borig. Voltak boszorkanyok,
oriasok, minden ami a lappokhoz kotodott. Egy "manipulator szobaban"
ingujj szeru ruhakon at be lehetett nyulni a fal uregebe, hogy
tapintassal megerezzuk, mi van benn - racs, hal, stb. Az egyik
teremben meg a mukodo gorenycsapdat is felhuzhattuk. Kulon
jatszoszoba volt az ovodasoknak, ahol termeszetesen a hintalo
helyett hintarenszarvas van. Naponta ket alkalommal filmvetitest is
tartanak a lappokrol. Sajnos fotozni tilos volt. (www.ajtte.com,
www.turism.jokkmokk.se)
A muzeum utan bementunk a helyi italpatikaba - persze csak
nezelodni. Kivulrol olyan volt, mint egy 70-es evek elejen epult
Afesz-bolt (azota felujitatlan allapotban). Belul minden csillogott,
hatalmas polcsorokon tobb ezer fajta bor, sor, egetett szesz, likor.
A zart pult mogott egy holgy fogadta a rendeleseket. A feltucatnyi
penztargep szerint egykor tobb elado es nagyobb forgalom is lehetett
itt. Hosszas rabeszeles utan megengedte, hogy keszitsunk egy fotot -
persze nelkule. Talaltunk egy bankautomatat. A felvett 1200 sek a
kulonbozo jutalekokkal egyutt 2 szazalekkal volt dragabb, minta
otthon valtottuk volna.
A varosnezes utan elindultunk a gallivere-i uton. Kopar sziklas
tajak, nagy vizek es embermagassagu fakbol allo "erdok" valtogattak
egymast. Porjusnal balra fordultunk a Kjolen-hegyseg csucsai fele.
Egy torendszer mellett vezetett az ut, amely a Skandinav-Alpok
legmagasabb reszet koti ossze a Botteni-obollel. Lulea es Porjus
kozott Lulealvennek - vagy talan csak Lulenak) hivjak, innen tovabb
Norvegia fele tobb neve is van. Tizenegy hatalmas vizieromu mukodik
rajta, plusz masik ot az egyik mellekagon. Itt allitjak elo a
svedorszagi elektromos aram nyolcadreszet - 15 Twh evente. Az
elagazo elott megalltunk egy 1914-ben epult eromu mellett, ami
jelenleg muzeumkent mukodik.
A hegyek fele haladva egyre kisertetiesebb lett a taj. A filmesek
kepzelik igy a vilagot egy nuklearis robbanas utan ezer evvel,
amikor mar ujra eledezni kezd a termeszet. Nagyon koparnak tunik a
videk az alacsony, csenevesz nyirfakkal, es mindenutt viz csillog. A
koparsag ellenere megis sok a zold. Ilyen lehet egy megfagyott
mocsar. Kozben az eg ujra olomszurkere valtott, ami csak fokozta a
taj kiserteties hatasat.
Negyven kilometer utan kezdtunk izgulni, mert sehol se lattunk
lakott teruletet. Neha pihenohely volt az ut mellett, vagy balra, a
folyo fele mutatott tabla ismeretlen nevekkel. Egy Kirjalokta nevu
helyen - pihenoben - megneztuk a terkepet. A jelmagyarazatnal
lathato felvonok, javasolt situra utvonalak szerint telen is sokan
jarnak ide. A videk igazan a juliusi "nyaron" kedvelt a turistak
koreben, amikor egy hatizsakkal akar tobb hetig is vandorolnak a
hegyek kozott. Vannak vezetett turak is, minimum ket fovel. A 3-4
napert fejenkent 10-30 ezer sek-et kernek. Mi eppen a holtszezonban
jottunk.
A pihenobol tovabb mentunk Vietas, illetve Stora Sjofallet fele. Itt
mar magasabb hegyek is voltak mindket oldalon nem messze az uttol. A
hegyoldalban a sziklak kozul vizesesszeru folyok zuhogtak lefele
habos feher vonalkent.
Kora delutan, 4472 kilometernel fordultunk vissza kirandulasunk
legeszaknyugatibb pontjan, Suorvanal - a Stora Sjofallet vizesestol
mintegy 10 kilometerre eszaknyugatra - az eszaki szelesseg 67 fok
30, keleti hosszusag 18 fok 18 percenel. A norveg Narviktol 100-150
kilometerre lehettunk. Nyugat-delnyugatra, alig 6-7 kilometerre a
folyo masik oldalan az Akka nevu hegyseg legnagyobb hegye, a 2016
meteres Akka magaslott a tetejen hoval. Eszak-eszaknyugatra
korulbelul 40 kilometerre lehetett tolunk Kjolen-hegyseg 2111
meteres legnagyobb hegye, a Kebnekaise.
Mar az elozo napi utunkon is folyamatosan erzekelhettuk, hogy
eszakon vagyunk. A most latott taj meg erosebben mutatta a
valtozasokat, mert a kisebb-nagyobb tavakkal, tocsakkal, ritkas
erdokkel tarkitott sik felfold helyett hatalmas hegyek, kopar
sziklakon kapaszkodo alacsony fak, bozotosok, fu helyett mindenutt
valamilyen pafranyok(?), zuzmok(?) es moha. A novenyszonyeg nehol
10-15 centi vastag is lehetett, ugy suppedt, mint ha vastag
szivacson jarnank - ez talan erzekletesebb hasonlat a korabbinal. A
sok ko mellett rengeteg viz. Hol kilometeresre szelesedo, hol
osszeszukulo folyo, amelyet a magasbol a sziklak kozul erkezo folyok
taplaltak. A fenyek is olyan hidegnek, huvosnek tuntek. Olyan
alkonyi erzese volt az embernek.
Kicsit bukdacsoltunk a folyot szegelyezo hatalmas sziklak kozott.
Meg a nemzetiszinu zaszlonkat is felvontuk egy rudra, mintha valami
felfedezok, hoditok lennenk. Persze sokat fotoztunk, majd a japan
turistakhoz hasonloan visszaszalltunk a kocsiba es vagtattunk az
ujabb allomas fele. Meg aznap este el akartunk jutni a 350
kilometerre levo finn hatarig.
Talan ez volt az a hely, ahova leginkabb vissza kellene menni
egyszer - hosszabb idore. (www.gellivare.se/turism,
www.stfsaltoluokta.com, www.lappland.se)
Gallivereben egy ABC-ben (4612 km) vasaroltunk kekszet - mert
elfogyott a hazai. A del es kozep sved tisztasaghoz, rendezettseghez
kepest kicsit lepusztult volt a varos. Allitolag ez a videk erezte
meg legjobban a gazdasagi gondokat. Magas a munkanelkuliseg, sok a
vendegmunkas a kornyeken. A varos nepessege az utobbi 15 evben
egyharmaddal csokkent. A pecas muzeum mellett az igazi nevezetessege
a vaserc. Gallivere es a tole eszak-nyugatra levo Kiruna alatti
teruleten van a vilag vaserckeszletenek otode. A banyaban allitolag
ket teherautoval is lehet kozlekedni egymas mellett a szaz
kilometeres tarnaban. Gallivere kozeleben van Jukkasjarvi, ahol a
hires jeghotel es muveszeti kozpont mukodik. (www.icehotel.com)
A Gallivere szelen megalltunk egy autospihenonel ebedelni
(pontosabban uzsonnazni). A pihenohely allapota illett a varoshoz.
Magyar viszonylatban kitunonek szamitana, de itt kicsit elmaradt a
megszokott szinvonaltol. Voltak padok, tuzrakohelyek, megis minden
sokkal szakadtabb, mint a korabban latottak. A ket WC igazi budi
volt. Meg az uloket is lesporoltak roluk - a vizrol, papirrol nem is
szolva. Persze tuleltuk.
Innen aztan mar megallas nelkul mentunk tovabb. 4720 kilometernel
visszaertunk a sarkkor deli oldalara.
A 7. reszben az ut svedorszagi reszenek utolso szakaszarol es a
finnorszagi beleporol irok.
Gyorffy Arpad Nagyvazsony - 
www.badacsony.hu/kalauz
Foldi Utikalauz - Informaciok a Fold nevu bolygo erdekes tajairol
|
Sziasztok
>Erdeklodessel olvastam a beszamolo elso reszet; varom a folytatast.
Koszonom, igyekszem eloszedni mert tavaly irtam. Sajnos keves idot tudok
tolteni a gepem elott, de valaszolok mindenre csak ido kell hozza.
* Hasznalatos me'g a francia nyelv, vagy lassan kihal es az angol veszi at
a szerepe't?
Ugy vettem eszre tobben tudnak franciaul mint angolul.
* Me'g mindig 1000 reszbol all a dinar?
Igen, 1 Dinar = 1000 Minim
* Most is tilos dinart az orszagbol kivinni?
Tilos a be-, es kivitel. Magammal hoztam emlekbe nehany fem penzuket, nagyon
szep veretuek.
* A szeszesital kime're'se me'g mindig korlatozott bizonyos idopontban?
Ma'r nem emlekszem, hogy csak hany ora utan szolgaltak ki...
Hammametben 22.00 utan, de nem ugy tunt hogy nagyon betartjak. Az ara eleg
borsos ~500 Ft / korso, es nem europai.
* Lattatok felmeztelen noket a tengerparton? (= melltarto nelkul)
Nagyon szep, hm. gyonyoru lanyok :-))) napoztak monokiniben a strandon, de
egy sem volt arab!!!
Egyetlen egyszer lattam a strandon arab lanyokat, hetvegen, akkor is rovid
ideig voltak ott.
* Me'g most is millio ronda antenna ekesiti az epuletek ezreit?
Nem tunt fel, de lehet...
>Milyennek tala'lta'tok a politikai helyzetet? Milyen a kozbiztonsag?
>Amit a tuniszi (fovarosi) sugarutrol irsz, az nekem is nagyon tetszett, de
>leginkabb a bankokban lehetett az europai szinvonalat erzekelni. Irj a
>fovaros es a karthagoi vonal kozotti vonat- es orszagutrol - az a
>tobbieket is erdekelni fogja, hogy viz van mindket oldala'n.
A kozbiztonsag jo, azt viszont meg kell tanulni elviselni hogy az arab fiuk
szemtelenul batrak, nem felnek leszolitani valakit barhol-barmikor. A
gyerekek viragot arulnak tobbek kozott, es kicsit"eroszakosan" probaljak
eladni a portekat. Hirtelen nem talaltam ra jo szot, de meg lehet szokni
egy ido utan.Zsebesek ott is vannak, de eroszakrol nem hallottam. Mi batran
jottunk-mentunk kozottuk, onalloan jartunk tobb helyen mint mondtam sokkal
olcsobban.
Azt hallottam viszont, hogy Tuneziaban halalbuntetes jar nemi eroszakert!
Nagyon sok rendort latni, uton-utfelen belejuk botlottunk.
> Ha nem szervezett uttal megy valaki, mennyi egy nem draga
szalloda mostanaban?
Sajnos nem tudom, nem erdeklodtem ez irant.
folyt.kov
Dodo
|
